ágos ( mnI. 15A és fnII. 4A) l. ágas

ágas mn és fn  ágos (/nyj)

I. mn 15A

1. (kötött szókapcsolat részeként faj- v. fajtanevekben is) (Növ is) ’ágakat növesztő, elágazó, ill. ágakból álló 〈növény(i rész) v. alacsonyrendű állat〉’ ❖ A’ harmadik [fajta dohány] az, a’ melynek egyeneſen álló ágas kórója vagyon (1796 Vizsgálódó Magyar Gazda 7494002, 372) | Alakra nézve három fő idom vehető fel, t. i. a gyök ágas, gumó, vagy hagymafejű (1847 Peregriny Elek 8360016, 304) | Ágas béka-buzogány. Sparganium erectum […]. Szára ágas (1903 Wagner János CD35) | ágas, virágos fa (1903 Prohászka Ottokár 1125023, 135) | [A szivacsok törzsének egyik osztálya:] Dendroceratida. Ágas szaruvázú szivacsok (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Legújabban … bőtermő évelő és ágasbúzát termesztenek szovjet földön (1949 Gleimann Anna et al. C5301, 106) | a nyár közepén virító dekoratív ágas homokliliom (1999 Természet Világa CD50).

1a. ’elágazó, ágakban végződő 〈agancs(szerű képződmény)〉’ ❖ [a szarvasbogaraknak] veſzedelmes, ágas- és fogas-ſzarvok vagyon, ’s azokkal keservessen megtsíphetnek (1799 Fábián József ford.–Raff 7101004, 140) | az erdők üldözött szarvasa [kevélyen hordja] ágas koronáját (1881 Vajda János 8503065, 44) | [A villásszarvú antilopoknál] a baknak is meg a tehénnek is van szarva, de csak a vén bakoké ágas (1929 Az állatok világa ford. CD46) | ágas csápoknak nevezzük őket [ti. a vízibolhák második pár csápját] s róluk az egész rendet ágascsápúaknak (1933 Az állatok világa ford. CD46).

1b. (mennyiségjelzővel) (Vad) ’olyan 〈szarvas, őz〉, amelynek az agancsán vmilyen számú ág van’ ❖ [a szarvas] mind 16 ágas (1864 Vas Gereben C4381, 490) | Az enyém tizenkét ágas [ti. a szarvasbika]! (1899 Herczeg Ferenc C2062, 53).

1c. (irod) ’fején agancsot viselő 〈szarvas〉; agancsos’ ❖ kimentünk […] az ágos szarvasok ösvényire (1788 Batsányi János ford.–Macpherson C0883, 183) | az ágas szarvasok erdeiben (1831 Pázmándi Horvát Endre C3437, 22).

2. (mennyiségjelzővel is) ’olyan 〈tárgy, eszköz〉, amelynek (vmilyen számú) ága(i) van(nak)’ ❖ a’ nyíl minthogy ágos volt, a’ ki-húzáskor a’ húsban azt ide oda forgatni kellett (1801 Molnár János 7445022, 73) | ágos gyertyatartók (1836 Petrichevich Horváth Lázár C3516, 106) | Legszebb a tizenhat ágas ostor (1911 Malonyay Dezső 8292034, 226) | Ágas fémrúdra húzott üveglombikok (1974 Galsai Pongrác 9171002, 75).

2a. ’ágakra bomló, szétágazó 〈alakzat, forma〉, ill. ilyen alakú 〈dolog〉’ ❖ [az ezüst] találtatik lánnás [= lemezes, réteges], fonalas, ágos … állapotban (1783 Molnár János C0293, 229) | Tűnj el fájás, naponkénti ágas villám (1949 Nagy László² 9473026, 37) | [a tenyér] ágas ábráiból kiolvasható a szegények sorsa (1956 Kónya Lajos 2005023, 86) | [a Magas-Börzsöny vízrajza] a Fekete-patak völgye felé ágasan összetartó, a külső lejtőkön [pedig] széttartó rajzolatot mutat (1997 Magyarország földje CD05).

II. fn 4A

(/nyj) ’vminek a(z ideiglenes) megtámasztására, ill. tartására szolgáló kétágú farúd’ ❖ ha meg-horgad az ág … ágast vet alája (1794 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière C0829, 236) | [aratáskor] leverettetnek az ágasak, ’s az ezeken helyheztetett rúdra ismét a’ buza szárak marok szerint támogattatván ismét egymásra döntetnek (1835 Némethy József 8333016, 228) | ágason bogrács, alatta tűz (1906 e. Thury Zoltán 8479016, 35) | Az ágasok [ti. kútágasok] legtöbbje azonban igazában nem ágas, hanem gerendába vágott hosszúkás nyílás, amibe – keresztül – vasrudat dugnak, hogy ezen forduljon, mint tengelyen a kútgém (1916 e. Malonyay Dezső CD07).

a. (/nyj) ’épület v. építmény vízszintes (tető)gerendáinak földbe ásott, felül két, ritk. három ágban végződő tartóoszlopa’ ❖ tsináltak ſzámokra egy kínzó helyet, melly ágasakon állott (1790 Péczeli József 7267001, 14) | [A helységháza] szuette szarufáit egy Vén gerenda tartja, Földbe lesüppedt nagy ágas Görnyedez alatta (1865 Nyulassy Antal 8338004, 161) | A padlásgerendákat legtöbbször a mestergerenda …, ezt meg, ha szüksége mutatkozik a ház közepére állított ágos … tartja (1933 A magyarság néprajza C5217, 169).

b. (/nyj) ’a gémeskútnak az a része, amelynek tengelyén a kútgém mozog; kútágas’ ❖ [a babona szerint] az Ágasból-is Tejet fejnek némelly Aſſzonyok (1793 Bécsi Magyar Bibliotéka 7395001, 9) | Csak az ágas és a gém van meg épségben (1845 Petőfi Sándor C3506, 344) | az ágas csikorog, amint vizet húz a legény (1964 Sánta Ferenc 9585001, 127).

c. (nyj) ’oldalán ágakkal ellátott, földbe ásott edényszárító rúd’ ❖ kevés távolságra az eperfától „ágas”, rajta két nagy tejesköcsög (1874 Tóth Ede 8486001, 1) | Pitvar előtt ágas, mázaskorsókkal (1935 Passuth László CD10).

d. (rég, ritk) ’kivégzőeszköz, ill. ennek része’ ❖ egy Hatuey nev [dél-amerikai indián] Katzik vagy Fejedelem […] meg égettetésre ítéltetett, ’s már az ágashoz kötöztetett (1790 Péczeli József 7267001, 18) | Ennek [a szerkezetnek] két ágassai közzé helyheztetdik, a’ halálra ſzententziáztatott ſzeméllynek a’ nyaka (1792 Magyar Hírmondó C5808, 804) | kérdem a világ minden bölcsét: deresen könnyebb e meghalni vagy ágoson? (1841 Vajda Péter C4664, 153).

J: ágasfa.

Ö: kút~, tót~.

Sz: ágaslik, ágasodik, ágasos.

Vö. CzF. ágas¹, ágas², ágasmoh; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. ág; ÉKsz.; SzT. ~, ágasfark, ágas vaskaró; ÚMTsz. ~, ágasbajor

ágos lásd ágas
ágas melléknév és főnév
ágos I. 15A II. 4A (/nyj)
I. melléknév 15A
1. (kötött szókapcsolat részeként faj- v. fajtanevekben is) (Növ is)
ágakat növesztő, elágazó, ill. ágakból álló 〈növény(i rész) v. alacsonyrendű állat〉
A’ harmadik [fajta dohány] az, a’ melynek egyeneſen álló ágas kórója vagyon
(1796 Vizsgálódó Magyar Gazda)
Alakra nézve három fő idom vehető fel, t. i.tudniillik a gyök ágas, gumó, vagy hagymafejű
(1847 Peregriny Elek)
Ágas béka-buzogány. Sparganium erectum […]. Szára ágas
(1903 Wagner János)
ágas, virágos fa
(1903 Prohászka Ottokár)
[A szivacsok törzsének egyik osztálya:] Dendroceratida. Ágas szaruvázú szivacsok
(1933 Az állatok világa ford.)
Legújabban … bőtermő évelő és ágasbúzát termesztenek szovjet földön
(1949 Gleimann Anna et al.)
a nyár közepén virító dekoratív ágas homokliliom
(1999 Természet Világa)
1a.
elágazó, ágakban végződő 〈agancs(szerű képződmény)
[a szarvasbogaraknak] veſzedelmes, ágas- és fogas-ſzarvok vagyon, ’s azokkal keservessen megtsíphetnek
(1799 Fábián József ford.Raff)
az erdők üldözött szarvasa [kevélyen hordja] ágas koronáját
(1881 Vajda János)
[A villásszarvú antilopoknál] a baknak is meg a tehénnek is van szarva, de csak a vén bakoké ágas
(1929 Az állatok világa ford.)
ágas csápoknak nevezzük őket [ti. a vízibolhák második pár csápját] s róluk az egész rendet ágascsápúaknak
(1933 Az állatok világa ford.)
1b. (mennyiségjelzővel) (Vad)
olyan 〈szarvas, őz〉, amelynek az agancsán vmilyen számú ág van
[a szarvas] mind 16 ágas
(1864 Vas Gereben)
Az enyém tizenkét ágas [ti. a szarvasbika]!
(1899 Herczeg Ferenc)
1c. (irod)
fején agancsot viselő 〈szarvas〉; agancsos
kimentünk […] az ágos szarvasok ösvényire
(1788 Batsányi János ford.Macpherson)
az ágas szarvasok erdeiben
(1831 Pázmándi Horvát Endre)
2. (mennyiségjelzővel is)
olyan 〈tárgy, eszköz〉, amelynek (vmilyen számú) ága(i) van(nak)
a’ nyíl minthogy ágos volt, a’ ki-húzáskor a’ húsban azt ide oda forgatni kellett
(1801 Molnár János)
ágos gyertyatartók
(1836 Petrichevich Horváth Lázár)
Legszebb a tizenhat ágas ostor
(1911 Malonyay Dezső)
Ágas fémrúdra húzott üveglombikok
(1974 Galsai Pongrác)
2a.
ágakra bomló, szétágazó 〈alakzat, forma〉, ill. ilyen alakú 〈dolog〉
[az ezüst] találtatik lánnás [= lemezes, réteges], fonalas, ágos … állapotban
(1783 Molnár János)
Tűnj el fájás, naponkénti ágas villám
(1949 Nagy László²)
[a tenyér] ágas ábráiból kiolvasható a szegények sorsa
(1956 Kónya Lajos)
[a Magas-Börzsöny vízrajza] a Fekete-patak völgye felé ágasan összetartó, a külső lejtőkön [pedig] széttartó rajzolatot mutat
(1997 Magyarország földje)
II. főnév 4A
(/nyj)
vminek a(z ideiglenes) megtámasztására, ill. tartására szolgáló kétágú farúd
ha meg-horgad az ág … ágast vet alája
(1794 Baróti Szabó Dávid ford.Vanière)
[aratáskor] leverettetnek az ágasak, ’s az ezeken helyheztetett rúdra ismét a’ buza szárak marok szerint támogattatván ismét egymásra döntetnek
(1835 Némethy József)
ágason bogrács, alatta tűz
(1906 e. Thury Zoltán)
Az ágasok [ti. kútágasok] legtöbbje azonban igazában nem ágas, hanem gerendába vágott hosszúkás nyílás, amibe – keresztül – vasrudat dugnak, hogy ezen forduljon, mint tengelyen a kútgém
(1916 e. Malonyay Dezső)
a. (/nyj)
épület v. építmény vízszintes (tető)gerendáinak földbe ásott, felül két, ritk. három ágban végződő tartóoszlopa
tsináltak ſzámokra egy kínzó helyet, melly ágasakon állott
(1790 Péczeli József)
[A helységháza] szuette szarufáit egy Vén gerenda tartja, Földbe lesüppedt nagy ágas Görnyedez alatta
(1865 Nyulassy Antal)
A padlásgerendákat legtöbbször a mestergerenda …, ezt meg, ha szüksége mutatkozik a ház közepére állított ágos … tartja
(1933 A magyarság néprajza)
b. (/nyj)
a gémeskútnak az a része, amelynek tengelyén a kútgém mozog; kútágas
[a babona szerint] az Ágasból-is Tejet fejnek némelly Aſſzonyok
(1793 Bécsi Magyar Bibliotéka)
Csak az ágas és a gém van meg épségben
(1845 Petőfi Sándor)
az ágas csikorog, amint vizet húz a legény
(1964 Sánta Ferenc)
c. (nyj)
oldalán ágakkal ellátott, földbe ásott edényszárító rúd
kevés távolságra az eperfától „ágas”, rajta két nagy tejesköcsög
(1874 Tóth Ede)
Pitvar előtt ágas, mázaskorsókkal
(1935 Passuth László)
d. (rég, ritk)
kivégzőeszköz, ill. ennek része
egy Hatuey nev [dél-amerikai indián] Katzik vagy Fejedelem […] meg égettetésre ítéltetett, ’s már az ágashoz kötöztetett
(1790 Péczeli József)
Ennek [a szerkezetnek] két ágassai közzé helyheztetdik, a’ halálra ſzententziáztatott ſzeméllynek a’ nyaka
(1792 Magyar Hírmondó)
kérdem a világ minden bölcsét: deresen könnyebb e meghalni vagy ágoson?
(1841 Vajda Péter)
J: ágasfa
Sz: ágaslik, ágasodik, ágasos
Vö. CzF. ágas¹, ágas², ágasmoh; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. ág; ÉKsz.; SzT. ~, ágasfark, ágas vaskaró; ÚMTsz. ~, ágasbajor

Beállítások