ágos ( mnI. 15A és fnII. 4A) l. ágas
ágas mn és fn ágos (/nyj)
I. mn 15A
1. (kötött szókapcsolat részeként faj- v. fajtanevekben is) (Növ is) ’ágakat növesztő, elágazó, ill. ágakból álló 〈növény(i rész) v. alacsonyrendű állat〉’ ❖ A’ harmadik [fajta dohány] az, a’ melynek egyeneſen álló ágas kórója vagyon (1796 Vizsgálódó Magyar Gazda 7494002, 372) | Alakra nézve három fő idom vehető fel, t. i. a gyök ágas, gumó, vagy hagymafejű (1847 Peregriny Elek 8360016, 304) | Ágas béka-buzogány. Sparganium erectum […]. Szára ágas (1902 Wagner János CD35) | ágas, virágos fa (1903 Prohászka Ottokár 1125023, 135) | [A szivacsok törzsének egyik osztálya:] Dendroceratida. Ágas szaruvázú szivacsok (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Legújabban … bőtermő évelő és ágasbúzát termesztenek szovjet földön (1949 Gleimann Anna et al. C5301, 106) | a nyár közepén virító dekoratív ágas homokliliom (1999 Természet Világa CD50).
1a. ’elágazó, ágakban végződő 〈agancs(szerű képződmény)〉’ ❖ [a szarvasbogaraknak] veſzedelmes, ágas- és fogas-ſzarvok vagyon, ’s azokkal keservessen megtsíphetnek (1799 Fábián József ford.–Raff 7101004, 140) | az erdők üldözött szarvasa [kevélyen hordja] ágas koronáját (1850 Vajda János 8503065, 44) | [A villásszarvú antilopoknál] a baknak is meg a tehénnek is van szarva, de csak a vén bakoké ágas (1929 Az állatok világa ford. CD46) | ágas csápoknak nevezzük őket [ti. a vízibolhák második pár csápját] s róluk az egész rendet ágascsápúaknak (1933 Az állatok világa ford. CD46).
1b. (mennyiségjelzővel) (Vad) ’olyan 〈szarvas, őz〉, amelynek az agancsán vmilyen számú ág van’ ❖ [a szarvas] mind 16 ágas (1868 e. Vas Gereben C4381, 490) | Az enyém tizenkét ágas [ti. a szarvasbika]! (1899 Herczeg Ferenc C2062, 53).
1c. (irod) ’fején agancsot viselő 〈szarvas〉; agancsos’ ❖ kimentünk […] az ágos szarvasok ösvényire (1788 Batsányi János ford.–Macpherson C0883, 183) | az ágas szarvasok erdeiben (1831 Pázmándi Horvát Endre C3437, 22).
2. (mennyiségjelzővel is) ’olyan 〈tárgy, eszköz〉, amelynek (vmilyen számú) ága(i) van(nak)’ ❖ a’ nyíl minthogy ágos volt, a’ ki-húzáskor a’ húsban azt ide oda forgatni kellett (1801 Molnár János 7445022, 73) | ágos gyertyatartók (1836 Petrichevich Horváth Lázár C3516, 106) | Legszebb a tizenhat ágas ostor (1911 Malonyay Dezső 8292034, 226) | Ágas fémrúdra húzott üveglombikok (1974 Galsai Pongrác 9171002, 75).
2a. ’ágakra bomló, szétágazó 〈alakzat, forma〉, ill. ilyen alakú 〈dolog〉’ ❖ [az ezüst] találtatik lánnás [= lemezes, réteges], fonalas, ágos … állapotban (1783 Molnár János C0293, 229) | Tűnj el fájás, naponkénti ágas villám (1949 Nagy László² 9473026, 37) | [a tenyér] ágas ábráiból kiolvasható a szegények sorsa (1956 Kónya Lajos 2005023, 86) | [a Magas-Börzsöny vízrajza] a Fekete-patak völgye felé ágasan összetartó, a külső lejtőkön [pedig] széttartó rajzolatot mutat (1997 Magyarország földje CD05).
II. fn 4A
(/nyj) ’vminek a(z ideiglenes) megtámasztására, ill. tartására szolgáló kétágú farúd’ ❖ ha meg-horgad az ág … ágast vet alája (1794 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière C0829, 236) | [aratáskor] leverettetnek az ágasak, ’s az ezeken helyheztetett rúdra ismét a’ buza szárak marok szerint támogattatván ismét egymásra döntetnek (1835 Némethy József 8333016, 228) | ágason bogrács, alatta tűz (1906 e. Thury Zoltán 8479016, 35) | Az ágasok [ti. kútágasok] legtöbbje azonban igazában nem ágas, hanem gerendába vágott hosszúkás nyílás, amibe – keresztül – vasrudat dugnak, hogy ezen forduljon, mint tengelyen a kútgém (1916 e. Malonyay Dezső CD07).
a. (/nyj) ’épület v. építmény vízszintes (tető)gerendáinak földbe ásott, felül két, ritk. három ágban végződő tartóoszlopa’ ❖ tsináltak ſzámokra egy kínzó helyet, melly ágasakon állott (1790 Péczeli József 7267001, XII) | [A helységháza] szuette szarufáit egy Vén gerenda tartja, Földbe lesüppedt nagy ágas Görnyedez alatta (1865 Nyulassy Antal 8338004, 161) | A padlásgerendákat legtöbbször a mestergerenda …, ezt meg, ha szüksége mutatkozik a ház közepére állított ágos … tartja (1933 A magyarság néprajza C5217, 169).
b. (/nyj) ’a gémeskútnak az a része, amelynek tengelyén a kútgém mozog; kútágas’ ❖ [a babona szerint] az Ágasból-is Tejet fejnek némelly Aſſzonyok (1793 Bécsi Magyar Bibliotéka 7395001, 9) | Csak az ágas és a gém van meg épségben (1845 Petőfi Sándor C3506, 344) | az ágas csikorog, amint vizet húz a legény (1964 Sánta Ferenc 9585001, 127).
c. (nyj) ’oldalán ágakkal ellátott, földbe ásott edényszárító rúd’ ❖ kevés távolságra az eperfától „ágas”, rajta két nagy tejesköcsög (1874 Tóth Ede 8486001, 1) | Pitvar előtt ágas, mázaskorsókkal (1935 Passuth László CD10).
d. (rég, ritk) ’kivégzőeszköz, ill. ennek része’ ❖ egy Hatuey nev [dél-amerikai indián] Katzik vagy Fejedelem […] meg égettetésre ítéltetett, ’s már az ágashoz kötöztetett (1790 Péczeli József 7267001, XVI) | Ennek [a szerkezetnek] két ágassai közzé helyheztetdik, a’ halálra ſzententziáztatott ſzeméllynek a’ nyaka (1792 Magyar Hírmondó C5808, 804) | kérdem a világ minden bölcsét: deresen könnyebb e meghalni vagy ágoson? (1841 Vajda Péter C4664, 153).
J: ágasfa.
Ö: kút~, tót~.
Sz: ágaslik, ágasodik, ágasos.
Vö. CzF. ágas¹, ágas², ágasmoh; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. ág; ÉKsz.; SzT. ~, ágasfark, ágas vaskaró; ÚMTsz. ~, ágasbajor