bánat fn 3A2 

1. ’(tartós) lelki fájdalom, reménytelen, szomorú lelkiállapot (mint életérzés, életszemlélet)’ ❖ Mellyikünk áldozná fel magát hazájáért, […] ha illetödött hazánk fijainak bánattya édeſſé nem tenné keſerü haldokláſunkat (1775 Báróczi Sándor 7031001, [XIX]) | Mi az a fátyolozott, homályos bánat, mely íróink nagy részében fő karaktervonás? (1835 Bölöni Farkas Sándor 8066006, 371) | A súlyos veszteség feletti mély bánatában (1888 Kubinyi Miklós¹ CD55) | Ó hol a régi, régi csöndes ősz, Az édes bánat, mely mélán esőz S mint finom köd szitál szivünk felett, Mely hervad, mint a bibor levelek? (1914 Juhász Gyula¹ 9284376, 91) | a munka arra szolgál, hogy szerelmi bánat esetén belétemetkezzenek (1992 Békés Pál 2016043, 457).

1a. (vál) ’e fájdalomnak, lelkiállapotnak kül. az arcon v. annak vmely részén megjelenő megnyilvánulása’ ❖ komor bánat van homlokán írva (1784 Péczeli József ford.–Voltaire 7267025, 69) | A’ halovány bánat gyászolt szépséges alakján (1830 Vörösmarty Mihály 8524386, 198) | Az öreg asszony arcán bánat volt, szemei örömtelenek voltak (1919 Szabó Dezső 9623004, 244) | Kanyarodóban még elkaptam Domokos tekintetét: végtelen bánat ült benne (1989 Annus József 2015018, 21).

1b. ’ezt az érzést, állapotot kiváltó ok, esemény’ ❖ Boldogok! mert másért nem érez szívetek, Nappal nem ér bánat, tsenddel foly éjjetek (1796 e. Dayka Gábor CD01) | Mindjárt történik valamely kellemetlenség, bánat, szomorúság (1933 Krúdy Gyula CD54) | Hát miféle nagy bánat érte? – kérdezte tőle, megsimogatván asszonya kezét (1961 Füst Milán 9161044, 119).

1c. (birtokszóként, -ra raggal) ’〈vmely esemény, helyzet stb. által kiváltott szomorú lelkiállapot, fájdalmas érzés v. sajnálkozás jelölésére〉’ ❖ ez időtájban volt egy huszasom is, mellynek bánatomra nem volt az a jó tulajdonsága, a mi a lóher-magnak, hogy ha egyszer elvetik, egy évben négyszer is kaszálhatni róla (1847 Vas Gereben 8514009, 99) | Itt nagy bánatukra s iszonytatásukra, megtalálták a fejedelem holttestét (1890 Zempléni P. Gyula ford.–Boccaccio 8536006, 102) | ez lesz, vagy az eféléből lesz a jövő, mély bánatára a magunkfajta l’art pourt l’art iskolásoknak (1905 Ady Endre CD0801) | a szófogadó két gyermek arcátlan süvölvénnyé serdült, Virginia nem kis bánatára (1941 Örkény István 9500002, 56) | [lánya] egy sincs, legnagyobb bánatára (1970 Sütő András 9620013, 76).

2. (vál) ’vkinek vmely tette, döntése stb. felett érzett sajnálkozása, lelkiismeret-furdalása, megbánása’ ❖ Kegyetlen oskolátokba tanúltam a’ gyilkoſſagot rettegés, és bánat nélkül el követni (1779 Bessenyei György¹ ford.–Voltaire 7044003, 103) | Kelj fel Judit, kelj fel! Vesd le gyászruhádat, A te nagy bünödre mind kevés e bánat. Más itt a megváltás – iszonyú az ára! (1875 Kiss József³ 8245012, 90) | a jó és derék apának, a jó gazda kezének sem szabad elhamarkodottan lesújtania szolgáira és gyermekeire, mert a késő bánatnak már semmi haszna (1960 e. Füsi József ford.–Cellini 9160002, 121).

2a. (Vall) ’a bűnös ember magatartását megváltoztató lelki aktus, megigazuláshoz vezető, a kegyelemmel való szabad együttműködésként megélt megbánás; bűnbánat’ ❖ valyon nem nagy meg-átalkodás és érzéketlenség vólna-é az, ha valaki az Hivek közzül […] bánatra nem indúlna (1775 Basa István C6391, 97) | [A manipulus nevű kendő] kizárólag a szent miseáldozatnál nyer alkalmazást és jelenti a bánatot, valamint az apostoli munka terheit és fáradalmait (1896 PallasLex. CD02) | Isten szerint való bánatnak [Pál apostol] pedig azt nevezi […], ha nemcsak a büntetéstől félünk, hanem magától a büntől (1909 Rábold Gusztáv ford.–Calvin CD1211) | „Ez [a bölcsesség] vezette ki [Ádámot] bukásából”: a bánat és vezeklés útján (1996 Katolikus Biblia jegyzetei CD1202).

3. (rég, Sp) ’〈versenysportban, kül. lóversenyben:〉 előre kifizetendő, visszalépés esetén vissza nem térítendő pénzösszeg, bánatpénz, ill. ritk. maga a visszalépés’ ❖ A’ veszteség lehetősége csak ötven font volna; a’ nyereség lehetősége pedig – ha a’ feljegyzett leendő Lovaknak csak harmad része állana is ki, a’ többi pedig bánatot fizetne – négy ezer fontot tenne (1828 Széchenyi István CD1501) | Tét minden lóért 50 ar. fele bánat (1844 Pesti Hírlap CD61) | Bánat. Azon díj, mely a nevezett hajónak bármi okból történt visszavonása alkalmával fizettetik. Ha nincs különös határozat, úgy mindig a tétel fele értetik (1866 A csolnakászat C1117, 74) | [ha] időközben a pályázókért bánatot jelentenek, azért a verseny fennáll, csak legalább két különböző tulajdonos lova induljon a díjért (1897 PallasLex. CD02) | Forfeit […] a. m. bánat, bánatpénz, bánatjelentés. A versenysport minden ágában használatos szakkifejezés (1913 RévaiNagyLex. C5703, 677).

4. (hat ne-vel) (szépítő) ’〈Elhomályosult jelentéstartalommal.〉’

4a. ’〈szitkozódásban〉’ ❖ Gyisa Styéfán csúszkált hazafelé. – A bánat egye meg őket! – gondolt vissza a fonóra. – Rosszak az emberek… (1939 Asztalos István 9012001, 44).

4b. ’〈bizonytalanság kif-ére〉’ ❖ nem a fizikai népirtásra gondolok, hanem egy népnek, népcsoportnak, kultúrának a megsemmisítésére. Az MSZMP ezt keményen gyakorolta. Ez a maga internacionalista szelleméből fakadt, vagy a bánat tudja, miből (1991 Beszélő 2003036, 18).

4c. ’〈kérdés nyomatékosítására〉’ ❖ Hol a bánatban kell ezt a dögöt megállítani? (1995 Magyar Hírlap CD09) | Tényleg, mi a bánatnak rakták oda azt a trafót? (1996 Magyar Hírlap CD09) | hogy a bánatba találhattak ki ilyen abnormális elrendezésű, három állam (Botswana, Zambia és Zimbabwe) közé beékelt különös nevű országrészt (1999 Természet Világa CD50).

Ö: bú~, bűn~.

ÖU: honfi~, köz~, testvér~, világ~.

ÖE: ~ár, ~díj, ~fa, ~felhő, ~felleg, ~könny, ~teher, ~teli, ~teljes, ~tenger.

Sz: bánattalan.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. bán¹; ÉKsz.; SzT. bánat^[¹^]; ÚMTsz.