bánatos mn 15A (kissé vál)

1. (tartós) szomorúságot, lelki fájdalmat érző, bús 〈ember〉, ill. ritk. erre emlékeztető kedélyű, kedélyállapotú 〈állat〉’ ❖ A bánatos Echo fájlalva könyeid, Sírva mondja vissza hosszú keserveid’ (1790 Dayka Gábor ford.–Abaelardus 7075010, 66) | Nő ’s anya nyúgoszik itt, házának gyásza ’s keserve: Sírja fölött férj ’s négy bánatos árva sohajt (1837 Vörösmarty Mihály 8524264, 224) | Kenyércsücskét vágott magának és bánatosan azt nyalogatta (1935 Radnóti Miklós 9543006, 89) | Látod, milyen bánatos, látod, hogy sír? (1990 Nemes Anna ford.–Kazan 2011014, 49) | Sok kutya […] kórházi környezetben annyira rémült és bánatos lesz, hogy egyszerűen nem hajlandó enni (1996 Szinák János–Veress István CD59).

1a. ’szomorúsággal, fájdalommal teli v. azzal vegyes 〈érzés, hangulat, lelki- v. kedélyállapot〉, ill. arra valló, azt tükröző 〈gesztus, megnyilvánulás stb.〉’ ❖ Gálátheét szánam, szinében változik, Bánatos arczája ázik, siránkozik (1775 k. Faludi Ferenc CD01) | bánatos mosolyával (1846 Pompéry János 8372001, 117) | rezgő, tompa és bánatos hang (1855 e. Obernyik Károly 8339006, 25) | bánatos lelkemnek jól esett, bajomat e hű embernek elpanaszolnom (1856 Szegfi Mór 8430002, 113) | bánatos kedve váratlanul felderült (1916 Krúdy Gyula CD54) | ha gazdáinak valamilyen okból arra kellett kanyarodniok, [a kutya] megállt, bánatos tekintetet vetett rájuk s megtagadta az engedelmességet (1955 Déry Tibor 2051030, 9) | Bánatos külseje ellenére is akaraterő, sőt határozottság sugárzik belőle (1960 Makai Imre ford.–Dosztojevszkij 9418006, 106) | Az örvendező szív megszépíti az arcot, a bánatos szív pedig összetöri a lelket (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203).

1b. bánatos fűz (rég, Növ) ’babiloni fűz, szomorúfűz’ ❖ A bánatos fűz (die Trauerweide, S. [= Salix] babylonica), helyesben szomorú fűz (1847 Peregriny Elek C3464, 331) | Klasszikus gyásztermetü fa a szomoru v. bánatos füz (Salix Babylonica L.) s néhány más fajrokona, valamint az égfelé tornyosodó ciprusfa is, mely nem csüngő ágával, hanem komor külsejével hasonló hatást kelt (1894 PallasLex. CD02) | Szomorú fűz. Salix babylonica L. – (Árva-fűz, babiloniai, bánatos fűz; búfa. […]) (1902 Wagner János CD35).

2. ’bánatot tükröző, ilyen hangulatot, (élet)érzést kifejező 〈motívum, ()alkotás〉’ ❖ Gyászra-szokott múzsám! vond fel lantodnak elázott Húrjait és zengjed bánatos énekedet (1788 Batsányi János 7023010, 16) | bánatos, epedő, könyörgö és alázatos leveleket (1895 Herczeg Ferenc 9241012, 88) | a zenekarban felsír Iluska bánatos, fájdalmas motívuma (1961 e. Bókay János 9065002, 279) | A siratást és keresést bánatos dallam fejezi ki (1981 NéprajziLex. CD47) | szívszaggatóan bánatos elégiának (1994 Új Könyvek CD29).

3. (kül. irod) ’bánatot, szomorúságot ébresztő, es. nyomasztó hangulatú 〈hely, idő(szak), jelenség〉’ ❖ ha egy ilyen bánatos szürke lapályt látok, valami ugy elfogja a szivem, hogy ki sem tudom mondani (1889 Justh Zsigmond 8213009, 357) | Feltünik a sarki vidékrűl A bánatos északi fény. Titokzatos és szomorú is (1894–1904 Heltai Jenő 9239029, 70) | az őszi délután bánatos ködéről (1912 Krúdy Gyula C5203, 131) | stílszerűen bánatos őszi vasárnap délelőttön (1994 Magyar Hírlap CD09).

Ö: bú~.

Sz: bánatoskodik, bánatosság.

Vö. CzF. ~, bánatosan; ÉrtSz.; TESz. bán¹; ÉKsz.; ÚMTsz.

bánatos melléknév 15A (kissé vál)
1.
(tartós) szomorúságot, lelki fájdalmat érző, bús 〈ember〉, ill. ritk. erre emlékeztető kedélyű, kedélyállapotú 〈állat〉
A bánatos Echo fájlalva könyeid, Sírva mondja vissza hosszú keserveid’
(1790 Dayka Gábor ford.Abaelardus)
Nő ’s anya nyúgoszik itt, házának gyásza ’s keserve: Sírja fölött férj ’s négy bánatos árva sohajt
(1837 Vörösmarty Mihály)
Kenyércsücskét vágott magának és bánatosan azt nyalogatta
(1935 Radnóti Miklós)
Látod, milyen bánatos, látod, hogy sír?
(1990 Nemes Anna ford.Kazan)
Sok kutya […] kórházi környezetben annyira rémült és bánatos lesz, hogy egyszerűen nem hajlandó enni
(1996 Szinák János–Veress István)
1a.
szomorúsággal, fájdalommal teli v. azzal vegyes 〈érzés, hangulat, lelki- v. kedélyállapot〉, ill. arra valló, azt tükröző 〈gesztus, megnyilvánulás stb.〉
Gálátheét szánam, szinében változik, Bánatos arczája ázik, siránkozik
(1775 k. Faludi Ferenc)
bánatos mosolyával
(1846 Pompéry János)
rezgő, tompa és bánatos hang
(1855 e. Obernyik Károly)
bánatos lelkemnek jól esett, bajomat e hű embernek elpanaszolnom
(1856 Szegfi Mór)
bánatos kedve váratlanul felderült
(1916 Krúdy Gyula)
ha gazdáinak valamilyen okból arra kellett kanyarodniok, [a kutya] megállt, bánatos tekintetet vetett rájuk s megtagadta az engedelmességet
(1955 Déry Tibor)
Bánatos külseje ellenére is akaraterő, sőt határozottság sugárzik belőle
(1960 Makai Imre ford.Dosztojevszkij)
Az örvendező szív megszépíti az arcot, a bánatos szív pedig összetöri a lelket
(1995 Protestáns Biblia ford.)
1b.
(csak szókapcsolatban)
bánatos fűz (rég, Növ)
A bánatos fűz (die Trauerweide, S. [= Salix] babylonica), helyesben szomorú fűz
(1847 Peregriny Elek)
Klasszikus gyásztermetü fa a szomoru v.vagy bánatos füz (Salix Babylonica L.Linnaeus) s néhány más fajrokona, valamint az égfelé tornyosodó ciprusfa is, mely nem csüngő ágával, hanem komor külsejével hasonló hatást kelt
(1894 PallasLex.)
Szomorú fűz. Salix babylonica L.Linnaeus – (Árva-fűz, babiloniai, bánatos fűz; búfa. […])
(1902 Wagner János)
2.
bánatot tükröző, ilyen hangulatot, (élet)érzést kifejező 〈motívum, ()alkotás〉
Gyászra-szokott múzsám! vond fel lantodnak elázott Húrjait és zengjed bánatos énekedet
(1788 Batsányi János)
bánatos, epedő, könyörgö és alázatos leveleket
(1895 Herczeg Ferenc)
a zenekarban felsír Iluska bánatos, fájdalmas motívuma
(1961 e. Bókay János)
A siratást és keresést bánatos dallam fejezi ki
(1981 NéprajziLex.)
szívszaggatóan bánatos elégiának
(1994 Új Könyvek)
3. (kül. irod)
bánatot, szomorúságot ébresztő, es. nyomasztó hangulatú 〈hely, idő(szak), jelenség〉
ha egy ilyen bánatos szürke lapályt látok, valami ugy elfogja a szivem, hogy ki sem tudom mondani
(1889 Justh Zsigmond)
Feltünik a sarki vidékrűl A bánatos északi fény. Titokzatos és szomorú is
(1894–1904 Heltai Jenő)
az őszi délután bánatos ködéről
(1912 Krúdy Gyula)
stílszerűen bánatos őszi vasárnap délelőttön
(1994 Magyar Hírlap)
Sz: bánatoskodik, bánatosság
Vö. CzF. ~, bánatosan; ÉrtSz.; TESz. bán¹; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások