barát¹ fn 3A4

1. ’〈két v. több ember, kül. férfi nem szerelmi v. rokoni viszonyában:〉 az a személy, akit kölcsönös vonzalom, bizalom, szeretet és ragaszkodás köt össze a másikkal v. a többivel’ ❖ Nagyon köteleznél Uram [ti. Bessenyei György], ha Generális Orczynak írt ajánló Leveledet nékem is el-küldenéd több közölhetö munkaiddal együtt: jó Barátod fogja olvaſni (1772 Barcsay Ábrahám 7019036, 17) | a’ jóra roszra szövetséges két barát (1834 Vörösmarty Mihály 8524421, 47) | Hogysem tiz barátot szerezzek képmutatással, inkább szerzek őszinteségemmel száz ellenséget (1847 Petőfi Sándor 8366455, 37) | [apád] testi lelki igaz barátom (1867 Tolnai Lajos C4216, 180) | Nemecsek hálásan nézett a barátjára és úgy engedelmeskedett neki, mintha a bátyja lett volna (1907 Molnár Ferenc² 9453001, 138) | Tudtam, hogy örökre összeveszhet egy semmiségen két örök barát, de nem hittem, hogy vélem is megeshet, ami a halálnál ostobább (1935 József Attila 9282124, 264) | olyan vagy, mint egy vélem nőtt barát (1941 Radnóti Miklós 9543157, 53) | [a kérdezettek 71%-a] szokott (magán)levelet írni rokonainak, barátainak, ismerőseinek (1987 Terestyéni Tamás 1155001, 29).

1a. (1. sz-ű, ill. egysz 2. v. 3. sz-ű birt szjellel) ’〈megszólításként, ill. levélbeli elköszönésben, búcsúzásban, gyakr. udvariassági formulaként〉’ ❖ Édes Kedves Barátom! (1784 Barcsay Ábrahám 7206001, 544) | Szerelmeseim! kedves tárſaim, barátjaim örvendezzenek a’ ti ſzíveitek (1792 Szente Pál 7319002, 138) | Örök szeretetre, tiszteletre méltó barátom! (1808 Kazinczy Ferenc C2559, 114) | maradván szerető barátod (1855 Arany János 8014028, 623) | Szives tisztelettel hü barátja (1873 Deák Ferenc CD51) | Kedves Barátom! Nagyon köszönöm szíves soraidat (1933 Zilahy Lajos 9180002, 387).

1b. (egysz 1. sz-ű birt szjellel) (tréf v. gúny is) ’〈bizalmaskodó v. leereszkedő megszólításként, ritk. megnevezésként〉’ ❖ Én fonjak? én járjak szoknyába, barátom? (1797 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | Valahol a Tiszaháton Élt egy gazda: Pál barátom (1852 Arany János C0647, 17) | Hát kik magok, édes barátom? (1897–1898 Mikszáth Kálmán CD04) | Hát csak öltözködjünk, fiatal uri barátom és ne sokat filozofáljunk (1906 Krúdy Gyula C2831, 139) | Hallja, barátom, semmi kifogásom nincs ellene, ha nálam leissza magát, de azt már aztán kikérem magamnak, hogy részegen itt alkalmatlankodjék (1930 Krúdy Gyula CD54) | Fogja [a pénzt], barátom, a fáradságáért (1968 Thury Zsuzsa 9709001, 19).

1c. (egysz 1. sz-ű birt szjellel, felkiáltó hangsúllyal) (biz) ’〈megszólításként meglepetés, csodálkozás kiemelésére〉’ ❖ De [megölheti] hitvesét a férj? barátom (1837 Garay János 8154028, 927) | Barátom! Micsoda asszony ez! (1888 Jókai Mór CD18) | Okos? Barátom! Hogy miket tud az a ficzkó (1906 e. Thury Zoltán 8479012, 233) | Micsoda nő, barátom! (1968 Déry Tibor 9107011, 353).

1d. (tbsz 1. sz-ű birt szjellel, rendsz. tulajdonnévi jelzővel) ’〈elbeszélő jellegű szövegek vmely alakjának, hősének megjelölésére〉’ ❖ [az olasz nő] a házba tért, két barátunk pedig karon fogva […] a város felé ballagott (1841 Gaal József 8149004, 156) | már oly nagy cseppek kezdtek hullani arczainkra, hogy miként Sülyei barátunk szokta mondani, homoeopathice egész fürdőt lehetett volna egy-egy cseppből diluálni [= feloldani, higítani] (1852 Fáy András¹ 8139004, 346) | Tutajos barátunk tehát megette a levest, utána mártogatott, és megvallotta, hogy Nancsi néni – becsszavamra – jobban főz, mint Piri mama (1956 Fekete István 9142001, 55) | Ifjú barátunk kezdetben úgy gondolta, a konyhabútornak vad, fényes, tűzpirosnak kell lennie (1996 Lakáskultúra CD39).

2. (gyakr. birtokviszonyban) ’vkinek, kül. nőnek a férfi kedvese, szerelme, ill. szeretője’ ❖ Ő arra kért, mert már meg-kell valni [!], látom, Legyek barátnéja, ’s ő az én barátom (1788 Szentjóbi Szabó László ford.–Gellert C3958, 151) | Éppen egy barátjával szakított Juliette. A szegény fiunak nagy büne volt (1907 Ady Endre C0538, 14) | odamennek a finom, szép hölgyek, akik férjuruk mellé két vagy három barátot is tartanak (1921 Tóth Árpád ford. 9720040, 8) | az anyjának volt egy barátja, […] és van ettől az embertől az édesanyjának egy másik gyereke (1986 Nádas Péter 9466003, 197) | Az emberek el sem tudják képzelni, hogy ő ugyanannyit jelenthet nekem, mint másnak egy nő. Nem látják, hogy elég ránéznem a barátomra, hogy boldog legyek (1995 Magyar Hírlap CD09).

3. (birtokszóként) ’〈ember és állat viszonyában:〉 az az állat, amely segítője, társa az embernek’ ❖ A kutya mindenütt hű bajtársa és minden önzéstől mentt barátja az embernek (1847 Peregriny Elek 8360007, 54) | kedves, kedélyes házi barátaink, a fecskék (1899 Chernel István CD34) | [A cinegék] az erdésznek a legjobb barátai (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Ne bántsd a kutyát, az ember legjobb barátját! (1962 Stella Adorján 9614002, 40).

4. (tbsz 1. és 3. sz-ű birt szjellel) ’vkivel v. vmely közösséggel rokonszenvező, azonos (politikai) elveket v. ideológiát valló, ill. azonos párthoz, irányzathoz v. vmely közösséggel (látszólag) jó viszonyt ápoló párthoz, néphez stb. tartozó személy’ ❖ Azok, kik a’ külföldről jöttenek, Barátaink, ’s ha őket üldözöd, Bennünket is megbántasz (1826 Vörösmarty Mihály 8524396, 266) | politikai barátaink közül senki sem vállal semminemű hivatalt (1882 Kossuth Lajos CD32) | a testőrírók és barátaik megismertették honfitársaikkal a világirodalom néhány értékes alkotását (1931 Pintér Jenő CD44) | E meghívásra azért került sor, hogy tisztábban lássuk angol barátaink álláspontját (1958 Nyerki Gyula CD17) | kisgazdapárti barátaink (1985 Borbándi Gyula 9811007, 150).

5. (gyakr. birtokszóként) ’vki v. vmi iránt jóakaratú, ill. elkötelezett, őt (anyagilag) támogató személy v. közösség’ ❖ Mint az igazságnak óltalmazó barátja koporsójában-is, mint az utolsó Törvény-ſzékben igazságot ſzolgált [I. László király] (1773 Horányi Elek ford.–Nádasdy 7141003, 98) | Martzibányi [István] előtte magát a’ Magyar Játékszín tsekély barátának lenni mondotta (1809 Horvát István 8186010, 393) | Szabolcsy grófnak a vasúti igazgatóságban nagyon sok jó barátja van (1885 Pálffy Albert 8349002, 209) | Frankfurt am Mainban az ottani Goethe-múzeum barátai társaságot alakítottak, hogy újjáépítsék a múzeumot (1919 Földi Mihály CD10) | Te a szenvedők barátja vagy Zsófika (1929 Heltai Jenő 9239059, 33) | [Magyarország] annyi barátot számlál Franciaországban, ahány állampolgára van (1948 Kovács Endre 9464001, 117) | [Az építkezés] fedezésére ismét az egyesület barátai nyújtottak kamatmentes kölcsönt (1983 Szabó Jenő CD52).

6. (rendsz. birtokszóként) ’vminek a kedvelője, híve, rajongója’ ❖ Tud ez [ti. a magyar nemzetség] Bölts is lenni, nem tsak jó Katona, Pállás [ti. Pallas Athéné, vagyis a tudományok] jó baráttya lehet, mint Bellona [hadistennő] (1785 Göböl Gáspár 7121007, 33) | Én igen nagy barátja vagyok a vadászatnak, s annál fogva a vadászkutyákat is rendkivül kedvelem (1842 Nagy Ignác 8324002, 36) | Megkínálta férjét is, de Atlasz úr nem volt barátja az édességnek (1890 Csiky Gergely C1305, 15) | Én a változatosság barátja vagyok (1913 Krúdy Gyula C2841, 189) | a természet nagy barátja (1970 Szerecz Imre CD52) | Az amerikai utazás, szereplés nagyszerűen sikerült, számtalan barátot, hódolót szerzett [Vankóné Dudás Juli] művészetének (1987 Moldován Domokos 1111004, 267).

7. ’olyan dolog, ami vki számára állandó kedves foglalatosságot v. támaszt, segítséget jelent, ill. ami elválaszthatatlan kísérője vkinek’ ❖ Kedvezzenek tehát ebben az Istenek, A’ jó hir, dicssség, barátid légyenek (1776 Kazinczy Ferenc ford.–Bessenyei C2515, [32]) | Áldott Magánosság! te légy barátom (1798 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | Az álom hiv barát (1833 Eötvös József 8126024, 7) | Boldog az, ki mellé esik ez a kártya! Annak a szerencse örökös barátja (1851 Arany János C0650, 51) | Egy támasza volt a világon, egy barátja, kinek vonzalmát megszámlálhatlan éjek munkája által nyeré meg, s e barát a müvészet volt (1872 Zichy Géza 8538018, 17) | A koffein komoly, nyugodt barátunk, Mélységek kútja, bölcsek itala (1909 Kosztolányi Dezső 9359074, 31) | a könyv a legjobb barát (1934 Szerb Antal 9668032, 240) | az egykori barát, a segítőtárs, a számítógép mindent figyelő, gyűlölt eszközzé, a magánéletbe behatoló kémmé válik (1998 Byte Magazin CD38).

Ö: ál-, állat~, angol~, asszony~, béke~, bor~, elv~, ember~, fele~, francia~, gyermek~, házi~, irodalom~, kebel~, könyv~, környezet~, magyar~, mű~, művészet~, német~, nép~, orosz~, természet~, zene~; a -barát címszó alatt: baba~, bőr~, család~, felhasználó~, fogyasztó~, gyerek~, polgár~, szövet~, test~, utas~, ügyfél~.

ÖU: kutya~, opera~, sport~, szovjet~.

ÖE: ~asszony.

Vö. CzF. barát¹, barátul; ÉrtSz. barát¹; SzólKm.; TESz.; ÉKsz. barát¹; SzT.; ÚMTsz.

barát¹ főnév 3A4
1.
〈két v. több ember, kül. férfi nem szerelmi v. rokoni viszonyában:〉 az a személy, akit kölcsönös vonzalom, bizalom, szeretet és ragaszkodás köt össze a másikkal v. a többivel
Nagyon köteleznél Uram [ti. Bessenyei György], ha Generális Orczynak írt ajánló Leveledet nékem is el-küldenéd több közölhetö munkaiddal együtt: jó Barátod fogja olvaſni
(1772 Barcsay Ábrahám)
a’ jóra roszra szövetséges két barát
(1834 Vörösmarty Mihály)
Hogysem tiz barátot szerezzek képmutatással, inkább szerzek őszinteségemmel száz ellenséget
(1847 Petőfi Sándor)
[apád] testi lelki igaz barátom
(1867 Tolnai Lajos)
Nemecsek hálásan nézett a barátjára és úgy engedelmeskedett neki, mintha a bátyja lett volna
(1907 Molnár Ferenc²)
Tudtam, hogy örökre összeveszhet egy semmiségen két örök barát, de nem hittem, hogy vélem is megeshet, ami a halálnál ostobább
(1935 József Attila)
olyan vagy, mint egy vélem nőtt barát
(1941 Radnóti Miklós)
[a kérdezettek 71%-a] szokott (magán)levelet írni rokonainak, barátainak, ismerőseinek
(1987 Terestyéni Tamás)
1a. (1. sz-ű, ill. egysz 2. v. 3. sz-ű birt szjellel)
〈megszólításként, ill. levélbeli elköszönésben, búcsúzásban, gyakr. udvariassági formulaként〉
Édes Kedves Barátom!
(1784 Barcsay Ábrahám)
Szerelmeseim! kedves tárſaim, barátjaim örvendezzenek a’ ti ſzíveitek
(1792 Szente Pál)
Örök szeretetre, tiszteletre méltó barátom!
(1808 Kazinczy Ferenc)
maradván szerető barátod
(1855 Arany János)
Szives tisztelettel hü barátja
(1873 Deák Ferenc)
Kedves Barátom! Nagyon köszönöm szíves soraidat
(1933 Zilahy Lajos)
1b. (egysz 1. sz-ű birt szjellel) (tréf v. gúny is)
〈bizalmaskodó v. leereszkedő megszólításként, ritk. megnevezésként〉
Én fonjak? én járjak szoknyába, barátom?
(1797 Csokonai Vitéz Mihály)
Valahol a Tiszaháton Élt egy gazda: Pál barátom
(1852 Arany János)
Hát kik magok, édes barátom?
(1897–1898 Mikszáth Kálmán)
Hát csak öltözködjünk, fiatal uri barátom és ne sokat filozofáljunk
(1906 Krúdy Gyula)
Hallja, barátom, semmi kifogásom nincs ellene, ha nálam leissza magát, de azt már aztán kikérem magamnak, hogy részegen itt alkalmatlankodjék
(1930 Krúdy Gyula)
Fogja [a pénzt], barátom, a fáradságáért
(1968 Thury Zsuzsa)
1c. (egysz 1. sz-ű birt szjellel, felkiáltó hangsúllyal) (biz)
〈megszólításként meglepetés, csodálkozás kiemelésére〉
De [megölheti] hitvesét a férj? barátom
(1837 Garay János)
Barátom! Micsoda asszony ez!
(1888 Jókai Mór)
Okos? Barátom! Hogy miket tud az a ficzkó
(1906 e. Thury Zoltán)
Micsoda nő, barátom!
(1968 Déry Tibor)
1d. (tbsz 1. sz-ű birt szjellel, rendsz. tulajdonnévi jelzővel)
〈elbeszélő jellegű szövegek vmely alakjának, hősének megjelölésére〉
[az olasz nő] a házba tért, két barátunk pedig karon fogva […] a város felé ballagott
(1841 Gaal József)
már oly nagy cseppek kezdtek hullani arczainkra, hogy miként Sülyei barátunk szokta mondani, homoeopathice egész fürdőt lehetett volna egy-egy cseppből diluálni [= feloldani, higítani]
(1852 Fáy András¹)
Tutajos barátunk tehát megette a levest, utána mártogatott, és megvallotta, hogy Nancsi néni – becsszavamra – jobban főz, mint Piri mama
(1956 Fekete István)
Ifjú barátunk kezdetben úgy gondolta, a konyhabútornak vad, fényes, tűzpirosnak kell lennie
(1996 Lakáskultúra)
2. (gyakr. birtokviszonyban)
vkinek, kül. nőnek a férfi kedvese, szerelme, ill. szeretője
Ő arra kért, mert már meg-kell valni [!], látom, Legyek barátnéja, ’s ő az én barátom
(1788 Szentjóbi Szabó László ford.Gellert)
Éppen egy barátjával szakított Juliette. A szegény fiunak nagy büne volt
(1907 Ady Endre)
odamennek a finom, szép hölgyek, akik férjuruk mellé két vagy három barátot is tartanak
(1921 Tóth Árpád ford.)
az anyjának volt egy barátja, […] és van ettől az embertől az édesanyjának egy másik gyereke
(1986 Nádas Péter)
Az emberek el sem tudják képzelni, hogy ő ugyanannyit jelenthet nekem, mint másnak egy nő. Nem látják, hogy elég ránéznem a barátomra, hogy boldog legyek
(1995 Magyar Hírlap)
3. (birtokszóként)
〈ember és állat viszonyában:〉 az az állat, amely segítője, társa az embernek
A kutya mindenütt hű bajtársa és minden önzéstől mentt barátja az embernek
(1847 Peregriny Elek)
kedves, kedélyes házi barátaink, a fecskék
(1899 Chernel István)
[A cinegék] az erdésznek a legjobb barátai
(1933 Az állatok világa ford.)
Ne bántsd a kutyát, az ember legjobb barátját!
(1962 Stella Adorján)
4. (tbsz 1. és 3. sz-ű birt szjellel)
vkivel v. vmely közösséggel rokonszenvező, azonos (politikai) elveket v. ideológiát valló, ill. azonos párthoz, irányzathoz v. vmely közösséggel (látszólag) jó viszonyt ápoló párthoz, néphez stb. tartozó személy
Azok, kik a’ külföldről jöttenek, Barátaink, ’s ha őket üldözöd, Bennünket is megbántasz
(1826 Vörösmarty Mihály)
politikai barátaink közül senki sem vállal semminemű hivatalt
(1882 Kossuth Lajos)
a testőrírók és barátaik megismertették honfitársaikkal a világirodalom néhány értékes alkotását
(1931 Pintér Jenő)
E meghívásra azért került sor, hogy tisztábban lássuk angol barátaink álláspontját
(1958 Nyerki Gyula)
kisgazdapárti barátaink
(1985 Borbándi Gyula)
5. (gyakr. birtokszóként)
vki v. vmi iránt jóakaratú, ill. elkötelezett, őt (anyagilag) támogató személy v. közösség
Mint az igazságnak óltalmazó barátja koporsójában-is, mint az utolsó Törvény-ſzékben igazságot ſzolgált [I. László király]
(1773 Horányi Elek ford.Nádasdy)
Martzibányi [István] előtte magát a’ Magyar Játékszín tsekély barátának lenni mondotta
(1809 Horvát István)
Szabolcsy grófnak a vasúti igazgatóságban nagyon sok jó barátja van
(1885 Pálffy Albert)
Frankfurt am Mainban az ottani Goethe-múzeum barátai társaságot alakítottak, hogy újjáépítsék a múzeumot
(1919 Földi Mihály)
Te a szenvedők barátja vagy Zsófika
(1929 Heltai Jenő)
[Magyarország] annyi barátot számlál Franciaországban, ahány állampolgára van
(1948 Kovács Endre)
[Az építkezés] fedezésére ismét az egyesület barátai nyújtottak kamatmentes kölcsönt
(1983 Szabó Jenő)
6. (rendsz. birtokszóként)
vminek a kedvelője, híve, rajongója
Tud ez [ti. a magyar nemzetség] Bölts is lenni, nem tsak jó Katona, Pállás [ti. Pallas Athéné, vagyis a tudományok]baráttya lehet, mint Bellona [hadistennő]
(1785 Göböl Gáspár)
Én igen nagy barátja vagyok a vadászatnak, s annál fogva a vadászkutyákat is rendkivül kedvelem
(1842 Nagy Ignác)
Megkínálta férjét is, de Atlasz úr nem volt barátja az édességnek
(1890 Csiky Gergely)
Én a változatosság barátja vagyok
(1913 Krúdy Gyula)
a természet nagy barátja
(1970 Szerecz Imre)
Az amerikai utazás, szereplés nagyszerűen sikerült, számtalan barátot, hódolót szerzett [Vankóné Dudás Juli] művészetének
(1987 Moldován Domokos)
7.
olyan dolog, ami vki számára állandó kedves foglalatosságot v. támaszt, segítséget jelent, ill. ami elválaszthatatlan kísérője vkinek
Kedvezzenek tehát ebben az Istenek, A’ jó hir, dicssség, barátid légyenek
(1776 Kazinczy Ferenc ford.Bessenyei)
Áldott Magánosság! te légy barátom
(1798 Csokonai Vitéz Mihály)
Az álom hiv barát
(1833 Eötvös József)
Boldog az, ki mellé esik ez a kártya! Annak a szerencse örökös barátja
(1851 Arany János)
Egy támasza volt a világon, egy barátja, kinek vonzalmát megszámlálhatlan éjek munkája által nyeré meg, s e barát a müvészet volt
(1872 Zichy Géza)
A koffein komoly, nyugodt barátunk, Mélységek kútja, bölcsek itala
(1909 Kosztolányi Dezső)
a könyv a legjobb barát
(1934 Szerb Antal)
az egykori barát, a segítőtárs, a számítógép mindent figyelő, gyűlölt eszközzé, a magánéletbe behatoló kémmé válik
(1998 Byte Magazin)
ÖU: kutyabarát, operabarát, sportbarát, szovjetbarát
ÖE: barátasszony
Vö. CzF. barát¹, barátul; ÉrtSz. barát¹; SzólKm.; TESz.; ÉKsz. barát¹; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások