barázda fn 6A borozda (nyj)
1. ’(ekével) a (szántó)földbe vágott hosszú, sekély, árokszerű mélyedés’ ❖ Irtad, ugy óhajtod kezeim vonását, Mind szomju barázdák esőknek hullását (1777 Ányos Pál CD01) | a becsületesség és igazságosság magvait hinté az igyekezet barázdáiba (1853 Tompa Mihály C4233, 78) | egy lábnyom távolságra egymástól barázdákat vonunk, melyekben a hagymákat egyenkint 3–4 czollnyira egymástól hat hüvelyknyi mélységbe ültetjük, s a földbe nyomjuk úgy, hogy mindenütt egyarányú mélységbe álljanak, s csirájuk fölfelé legyen (1875 Hasznos Mulattató 8630001, 139) | a teheneket barázdába, szántásra szoktassuk (1976 Dobos László 1034003, 254).
1a. (jelzőként is) ’ilyen szélességű (termő)földterület’ ❖ Szántó-földeitekhez máséból ne szántsatok barázdákat (1844 e. Edvi Illés Pál 8573001, 4) | [a barcasági csángók közül] azok, kiknek nehány barázda földjük van, bajosan indulnának Magyarhonba utra (1859 Vasárnapi Újság CD56) | Később mégis ő jelentette fel bűnös testvéreit, de távolról sem erkölcsi megbotránkozásból, hanem egy barázda földért (1937 Féja Géza 9138003, 116) | Amit kínnal, verejtékkel, akarattal összehoztam, abból én nem engedek egy barázdát sem (1974 Dobozy Imre 9110001, 30).
1b. (/nyj) ’a feltöltött szőlőtőkék között húzódó hosszú, árokszerű mélyedés’ ❖ Az alját, és a’ Barázdáit ſzölöinek, bizonyos meſzſzeségre valami ſzáraz ganéval meg-hordattatván, és azt meg-gyújtatván, meleg és váſtag [!] füſtöt gerjeſztetett (1795 Bécsi Magyar Merkurius 7396020, 642) | [a szőlőbe kihordott trágyát] két ember széthordta, majd vasvillával elterítette a borozdában (1999 Magyar néprajz CD47).
1c. (rég) ’(földúton keletkezett) mély, árokszerű keréknyom; kerékvágás’ ❖ a ki ki próbál térni a barázdából úgy odaragad a degetbe [= sárba], hogy hat bivaly sem húzza ki onnan (1885 Jókai Mór C2313, 23) | Úgy szálltak [a szekérrel], mint a villám s a kerekek másfél ölnél mélyebb barázdát vágtak bele a mezőbe (1937 e. Dallos Sándor 9098005, 195).
1d. (/nyj) ’ágyást v. vkinek a földterületét egy másik(é)tól határoló, elválasztó (bemélyedő) sáv’ ❖ ſzükséges, hogy az ágyaknak ſzéleſsége 8½ a’ Barázdáké pedig 1½ ember lábnyomni mérték légyen (1790 Dohánytermesztésről 7406002, 28) | a’ föld 3 láb szélességü ágyakra osztatott, és két illy ágy között 1 láb szélességü barázda hagyatott a’ munkás számára (1844 Kecskeméthy Csapó Dániel 8232028, 60) | A versenyzésre kitűzött táblák szépen fel voltak részletekre osztva barázdákkal, mind az eke- mind a szántóverseny számra (1860 Vasárnapi Újság CD56) | A szomszédos parcellákat egy-egy szélesebb barázda vagy megye [= mezsgye] választotta el egymástól (1999 Magyar néprajz CD47).
2. ’vminek a felületén húzódó (hosszú) mélyedés’ ❖ Malebránzs addig magyarázza az okoskodáſt, hogy az emlékezetben agyunk velején apró barázdákat tſinál (1777 Bessenyei György¹ 7044056, 46) | Jó éjszakát mond ott benn társinak Egy részeg cimbora, S amint kilép a küszöbön, Olyat botlik, hogy képivel Barázdát húz a megfagyott havon (1848 Petőfi Sándor 8366401, 118) | elmerengtem a fényes barázdán, mit hajónk a ragyogó hullámokban maga után hagyott (1877 Wohl Janka C4560, 138) | a felvevő membrán közepére erősített tű barázdát vés a viaszszerű, egyenletesen forgó anyagba és ebbe a barázdába egyúttal a rezgéseknek megfelelő hullámzó rajzot rajzol bele (1937 Bartók Béla 2045001, 4) | a fogon lévő barázdák, mélyedések (1995 Magyar Hírlap CD09).
3. (vál) ’arcon levő (mély) ránc’ ❖ [könnyek] folynak meg hervadt Ortzámnak mélly barázdáin (1784 Magyar Hírmondó C0272, 287) | szemei beesvék, boszuság, bú és gond mély barázdákat von homlokára (1844 Rónay Jácint 8669001, 22) | A kis csonka bajsza csupa dér, az arcán a barázdák mélyek, csak a szeme fiatal, vizslató (1932 Móricz Zsigmond 9462027, 68) | Szakerdon Mihajlovics homlokára egy átlós barázda gyűrődik (1989 Páll Erna ford.–Harmsz 2024011, 32).
ÖU: határ~, kereszt~, szél~.
Vö. CzF. ~, borozda; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. barázda · borozda; ÚMTsz.