barbárság fn 3A8 

1. (Tört) ’〈az emberiség történetében:〉 az őskor egy (korai) szakasza, amelyben az ember már némi kezdetleges állattenyésztést, földművelést és ipart űzött’ ❖ az anyajogú család rendszere […] legkésőbb a barbárság alsó fokán lehetett, mondáink eredetét tehát eddig vezethetjük vissza (1973 e. Pais Dezső 9505001, 310) | a civilizáció a vadság és a barbárság kora utáni legmagasabb kulturális fázis (1977 NéprajziLex. CD47) | Európában még javában tartott a barbárság korszaka, amikor Egyiptomban már hatalmas piramisok, csodálatos műremekek emelkedtek a Nílus partján (1997 Új Könyvek CD29).

1a. ’vmely népcsoportnak a civilizáció egy kevésbé fejlett fokán való állapota’ ❖ A német társadalom […] a 10. században már a barbárság és a civilizáció határvonalára jutott (1949 Molnár Erik 9452001, 118).

2. (hat ne-vel) (Tört) ’〈az ókori görögök és rómaiak felfogásában:〉 az idegen, nem görög v. római népek összessége’ ❖ A babyloni pihenő alatt lépett először a görögség a távolabbi kelettel is közvetetlen érintkezésre: itt kezdődött meg igazán a görögségnek és a barbárságnak […] az összeszokása (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | az előre nem haladás egy még magasabb valóságig, a Dionysoséig, jellemző akár az itáliai, akár a görögországi barbárságra (1933 Kerényi Károly 9325002, 139) | [a németek] szívesen hivatkoztak a germán erdőkre, ahonnan szabadságot szerető, uralkodni született férfiemberek szálltak le Rómára, a fáradt civilizációt megtermékenyíteni. A franciáknak, érthetően, nem tetszett a barbárságnak ez a felmagasztalása (1940 Németh László² 9485011, 75).

3. ’az elmaradottság, tudatlanság, műveletlenség mint tulajdonság v. állapot, ill. vkinek, vminek elmaradott, műveletlen, tudatlan volta’ ❖ kárhoztatni hallani azt is, mi által […] egyedül várhatni a barbárság levetkezését (1839 Hunfalvy Pál 8192001, 79) | miért ne foglaljanak el a mi nőink egyéb hivatásokat is, a melyeket nemök és képességök másutt elfoglalni enged? […] méltatlanság, hogy ne mondjam, keleti barbárság (1875 Csengery Antal 8086007, 383) | A régi lengyel nemes, minden barbársága mellett, vitéz, egészséges, vendégszerető volt (1904 Nagy képes világtörténet CD03) | Soha Ady előtt senki így és soha mellette senki így ki nem rohant a magyar falu, a magyar puszta évezredes mozdulatlan barbársága ellen (1930 Móricz Zsigmond CD10) | [a] középkor a racionalista felfogás szerint a sötétséggel és barbársággal azonos (1943 Radnóti Miklós ford.–Huizinga 9543245, 83) | mi az a végső posztulátum, melyhez kinek-kinek mérnie kell magát, hogy káoszba, barbárságba ne süllyedjen? (1956 Sükösd Mihály 2051057, 39) | A francia Konvent 1792-ben a múlt századok barbársága maradványainak minősítette a nemzetiségi nyelveket (1991 Diószegi István 2037017, 1510).

4. ’vkinek v. vminek ősi, természetes állapotában meglevő nyers ereje, vadsága’ ❖ ha a bátor, férfias és ügyes lovaglás, ép, erős és egészséges testalkat barbárságra, a rokkant és gyenge test, beteges és elferdűlt, kákán csomót kereső szellemi irány pedig műveltségre mutat: úgy csak maradjunk inkább barbárok mindörökké (1864 Petheő Dénes 8365005, 285) | Volt modorában [ti. Nagy Péter cáréban] valami közvetlenség, mely szabadságából származott; de nem hiányzott benne erős nyoma nemzete ősi barbárságának (1904 Nagy képes világtörténet CD03) | [A filmburleszkben benne van] az amerikai ember minden egészséges barbársága, vaskos humora (1928 Hevesy Iván CD10) | Elérné-e célját és hatalmas hatását Sophokles a mese barbársága nélkül (1933 Babits Mihály CD10) | a gótok fékezhetetlen barbárságuk miatt a törvényeknek és az azokat megtestesítő magasabb állami életnek képtelenek magukat alávetni (1936 Váczy Péter CD42).

5. (túlzó) ’faragatlan viselkedés, megnyilvánulás’ ❖ késsel a szájába teszi a falatot, ami ujabban már megint nem barbárság (1915 Móricz Zsigmond C3225, 126) | Angliában mintegy két évszázadra volt szüksége a burzsoáziának, hogy parvenü [= előkelősködő] „barbárságait” levetkőzve, maga is valódi úrrá váljék, s megtalálja önmagával való azonosulását (1982 Berend T. Iván 9049002, 36).

6. ’erőszakos, durva viselkedés, tett, kegyetlenkedés, ill. vminek v. vkinek az embertelen, kegyetlen volta’ ❖ [a vadászat] azon kevés hasznát, mellyet néha nyújt mulattatása által az emberiségnek, tekíntetbe sem méltó venni azon tetemes károkhoz képest, mellyeket okoz kegyetlenkedő barbársága által (1830 Imre János 8195003, 77) | [a rác rablók] berohanának az isten házába, hol a legvadabb barbársággal a szent képekre lődözni, a szentséget a sanctuariumból [= szentélyből] kivenni, azt földhöz sújtani, összezúzni […] nem borzadának (1848 Kossuth Hírlapja C0235, 271) | már az egész nemzet lemondott a németeknek való ellenállásról, a németek barbársága miatt kétségbeesett jövendőjéről (1910 Márki Sándor CD55) | [Tolsztoj] az erőszak ellen prédikált, és a szelídség és a testvériség, az emberi szolidaritás új testamentomát írta, mégis a barbárság és a terror új világa következett el a tanítása után (1924 Juhász Gyula¹ 9284931, 130) | [Sinka István a Virág-balladában] a [pásztor]világnak embertelen barbárságát is fölvillantja (1972 Görömbei András 2018002, 300).

J: barbarizmus.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. barbár; ÉKsz.