bármely ált nm 25C (ksz-ként is megengedő mellékmondatban, gyakr. az is ksz-val) (vál)

1. (mn-i értékben) ’több közül tetszőlegesen vmelyik, bármelyik’ ❖ a császár bármely felől érkezik is, Beregszászban avagy Munkácson megállapodik (1772 Történelmi Tár 7393001, 316) | bár-melly Nemzet, ha gyomos Törvénnye, nagyobbra Nem ferdlhetvén, törpe Nemetske marad (1790 Verseghy Ferenc 7373003, 4) | hideget, hevet elbir A Magyar, a földnek bár melly sarkára szakadgyon (1831 Pázmándi Horvát Endre 8358009, 422) | [bőrlabda] elkészíttésére bármely czipész vagy csizmadia inas örömmel vállalkozik (1885 Porzsolt Lajos 8375001, 9) | [a kis poszáta] vetekedik hasznosságban bármely czinegével (1901 Herman Ottó CD34) | ma már mérlegemet bármely percben átvizsgálhatja bárki fia (1938 Karinthy Frigyes CD01) | a Franklin Társulat vagy a Révai Testvérek egyenrangú partnere bármely londoni, párizsi vagy lipcsei kiadónak (1989 Inkei Péter 2001018, 92).

1a. ’tetszőlegesen vmelyik másik, akármely más’ ❖ oktalanabb vad lessz bármely otromba baromnál (1806 Verseghy Ferenc CD01) | leginkább jellemzi Amerikát a köznevelés; sokkal több és jobb iskolái vannak, mint a világ bármely országának (1886 Hasznos Mulattató 8630002, 28) | A magyar szellem és a magyar nép egymásrautaltabb, mint bármely nép s szellem (1939 Németh László² 9485032, 93).

2. (mn-i értékben) ’akármely minőségű, fajtájú, akármilyen, bármiféle’ ❖ Bár mely betsületet érdemellyenis ezen Polgár-tárſunknak Hazájához való buzgóſága, nem lehet, mindazonáltal, nem dorgálni, ſzületett nyelvében vetett kevés bizodalmát (1790 Báróczi Sándor 7031016, 7) | A’ mennyiben [a kopó] szőre’ szinének semmi befolyása nincs jóságára, legyen az bármelly szinű, a’ vadásznak mindegy, csak jó tulajdonságokkal birjon (1829 Pák Dienes 8346007, 90) | ha bármely sérelmet megtoroltam, utána lelkiismeretfurdalásom támadt (1949 Nagy Lajos 9472005, 185) | a másként gondolkodás bármely formáját (1991 Magyar Tudomány 2037014, 1501).

3. (hsz-i értékben) (kissé rég) ’akármilyen (nagy) mértékben, fokban, bármennyire (nagyon), akármennyire (nagyon)’ ❖ Bármely messze tégyen zsoldos állapotom, Házadhoz szánt szívem meg nem változtatom (1776 Barcsay Ábrahám 7019028, 57) | a’ lélek bármelly tökéletes legyen is magában, e’ földön test nélkül csakugyan nem tanyázhatik (1838 Zsoldos Ignác 8540002, 63) | Nekem, tudom, bármely nagy csók is Semmit se adna (1909 Ady Endre CD10) | [a Polgári Demokrata Párt] bírálata, bármely hangos is, a gyakorlatban nem veszélyezteti azt, hogy a Zeman-kormány augusztus közepén bizalmat kapjon a cseh parlament alsóházában (1998 Magyar Hírlap CD09).

4. (fn-i értékben, csak tbsz-ú birt szjellel) (ritk) ’a szóban forgó személyek közül tetszőlegesen vmelyik’ ❖ Lássátok, önfejű és gyönge férgek, Lelkem kemény volt, mint bármelyitek (1866 Lévay József ford.–Shakespeare CD11) | Az volt az óhaja, hogy amennyiben bármelyőnknél még netalán pénz vagy egyéb érték maradt volna, úgy azt adjuk át őnéki (1975 Kertész Imre² CD41).

J: akármely.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bár-; ÉKsz.; SzT.

bármely általános névmás 25C (ksz-ként is megengedő mellékmondatban, gyakr. az is ksz-val) (vál)
1. (mn-i értékben)
több közül tetszőlegesen vmelyik, bármelyik
a császár bármely felől érkezik is, Beregszászban avagy Munkácson megállapodik
(1772 Történelmi Tár)
bár-melly Nemzet, ha gyomos Törvénnye, nagyobbra Nem ferdlhetvén, törpe Nemetske marad
(1790 Verseghy Ferenc)
hideget, hevet elbir A Magyar, a földnek bár melly sarkára szakadgyon
(1831 Pázmándi Horvát Endre)
[bőrlabda] elkészíttésére bármely czipész vagy csizmadia inas örömmel vállalkozik
(1885 Porzsolt Lajos)
[a kis poszáta] vetekedik hasznosságban bármely czinegével
(1901 Herman Ottó)
ma már mérlegemet bármely percben átvizsgálhatja bárki fia
(1938 Karinthy Frigyes)
a Franklin Társulat vagy a Révai Testvérek egyenrangú partnere bármely londoni, párizsi vagy lipcsei kiadónak
(1989 Inkei Péter)
1a.
tetszőlegesen vmelyik másik, akármely más
oktalanabb vad lessz bármely otromba baromnál
(1806 Verseghy Ferenc)
leginkább jellemzi Amerikát a köznevelés; sokkal több és jobb iskolái vannak, mint a világ bármely országának
(1886 Hasznos Mulattató)
A magyar szellem és a magyar nép egymásrautaltabb, mint bármely nép s szellem
(1939 Németh László²)
2. (mn-i értékben)
akármely minőségű, fajtájú, akármilyen, bármiféle
Bár mely betsületet érdemellyenis ezen Polgár-tárſunknak Hazájához való buzgóſága, nem lehet, mindazonáltal, nem dorgálni, ſzületett nyelvében vetett kevés bizodalmát
(1790 Báróczi Sándor)
A’ mennyiben [a kopó] szőre’ szinének semmi befolyása nincs jóságára, legyen az bármelly szinű, a’ vadásznak mindegy, csak jó tulajdonságokkal birjon
(1829 Pák Dienes)
ha bármely sérelmet megtoroltam, utána lelkiismeretfurdalásom támadt
(1949 Nagy Lajos)
a másként gondolkodás bármely formáját
(1991 Magyar Tudomány)
3. (hsz-i értékben) (kissé rég)
akármilyen (nagy) mértékben, fokban, bármennyire (nagyon), akármennyire (nagyon)
Bármely messze tégyen zsoldos állapotom, Házadhoz szánt szívem meg nem változtatom
(1776 Barcsay Ábrahám)
a’ lélek bármelly tökéletes legyen is magában, e’ földön test nélkül csakugyan nem tanyázhatik
(1838 Zsoldos Ignác)
Nekem, tudom, bármely nagy csók is Semmit se adna
(1909 Ady Endre)
[a Polgári Demokrata Párt] bírálata, bármely hangos is, a gyakorlatban nem veszélyezteti azt, hogy a Zeman-kormány augusztus közepén bizalmat kapjon a cseh parlament alsóházában
(1998 Magyar Hírlap)
4. (fn-i értékben, csak tbsz-ú birt szjellel) (ritk)
a szóban forgó személyek közül tetszőlegesen vmelyik
Lássátok, önfejű és gyönge férgek, Lelkem kemény volt, mint bármelyitek
(1866 Lévay József ford.Shakespeare)
Az volt az óhaja, hogy amennyiben bármelyőnknél még netalán pénz vagy egyéb érték maradt volna, úgy azt adjuk át őnéki
(1975 Kertész Imre²)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bár-; ÉKsz.; SzT.

Beállítások