barna mn és fn 

I. mn 16A

1. ’sárgás v. vöröses árnyalatú, szürkébe v. feketébe hajló 〈szín〉, olyan, mint pl. a tejeskávé, a gesztenye v. a csokoládé színe, ill. ilyen színű 〈dolog〉’ ❖ A’ mi [széklet a hasmenés során] ki tiſztúl ſárga, zld, barna, fejér vagy fekete (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 328) | fekete szem fekete hajhoz, Vagy legalább barna illett volna ahhoz (1811 k. Dukai Takách Judit 8117019, 77) | A jéglepelt egy napnak olvadása Elvonta, […] Feltünt az elmult ősznek hervadása, S a pusztaság a barna föld felett (1839 Eötvös József 8126035, 41) | Barna bőrkötés (1867 Nyáry Albert¹ CD57) | diákkoromban a nők vörösről barnára festették a hajukat, s lám, azóta mekkorát változott az izlés: most barnáról vörösre festik (1920 Benedek Elek 8041007, 192) | a ferencesek barna csuhájában (1937 Szerb Antal 9668030, 137) | szívesen játszott barna pianínóján (2000 Természet Világa CD50).

1a. ’ilyen hajú 〈ember〉’ ❖ tízennyóltz eſztends, ſzép barna Leánykából (1794 Kármán József² ford.–Tschink 7165017, 2) | Tisza mellett van egy hajó kikötve, Abban van egy barna legény megölve (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | szőke frankok és barna latinok békés egymás mellett élését és összeolvadását (2000 Sághy Marianne CD17).

1b. ’ilyen árnyalatú, sötét(ebb) 〈bőr(szín)〉, ill. ilyen (arc)bőrű 〈ember〉 v. ilyen emberekből álló 〈csoport〉’ ❖ [Palesztinából] elindulok Jordán partjaira, Barna szerecsenek híres pusztáira (1776 Barcsay Ábrahám 7019028, 58) | [a szultán] szelid vonásu s természetesen barna arczszinü ember (1855 Vasárnapi Újság CD56) | kürt harsog, mit […] Kísér a legbarnább spanyol-czigány banda (1862 Szász Károly² ford.–Hugo C3837, 30) | A sárga fényben a kövér banánok S a sárga tájon barna emberek, Az elveszett Éden, mely fájva fájón Bennünk zokog, ujjong, ragyog, remeg (1925 Juhász Gyula¹ C2454, 260) | [Naptejből] a fehér bőrűek 15–25 faktorszámút, […] a barna bőrűek 5–10 faktorszámút használjanak! (1995 Természet Világa CD50).

1c. (kötött szókapcsolat részeként faj- és fajtanévben is) (Áll v. Növ v. Gomba is) ’〈vmely világosabb v. élénkebb színű állathoz, növényhez, gombához viszonyítva is:〉 olyan 〈állat, ritk. növény v. gomba〉, amelynek szőre, tolla, ill. levele, szára stb. ilyen színű’ ❖ Verbascum nigrum. Hung. Fekete Ökör-fark; Barna Ökör-fark (1780 Benkő József C0290, 339) | A’ fekete medve mindenféle gyökérrel, bogyóval, vad gyümltsel, mézzel, érett gabonával él, és húst ritkán eſzik; a’ barna ellenben leginkább mindenféle nagy állatok húsával él (1805 Márton József¹ ford.–Bertuch C3051, 32) | volt kis kertem, sok virágom, kis lovam, barna tehenem (1861 Arany János ford.–Szollogub C6504, 100) | barna vargánya, fehérbelű vargánya (1914 RévaiNagyLex. C5706, 125) | [A szárcsák] hárman voltak, de egyet elvitt közülük a barna kánya (1956 Fekete István 9142003, 246) | [Az ún. zöld varangy] a barna varanggyal nagyjából azonos biotópban [= élettérben], de mint kultúrakövető faj gyakran az emberi települések közelében él (1978 Marián Miklós–Traser György CD52).

2. ’az idő(járás) v. más környezeti hatás miatt megsötétedett, barnás színű 〈anyag, tárgy〉’ ❖ [a skorbutos beteg] vizellete nyers, gyakran barna, és néha sós hártya lebeg felyül rajta (1778 Milesz József ford.–Störck 7227003, 51) | [a spanyoloknak a fogaik] jólrendelttek, de Színek sárgás, és barna (1794 Uránia 7491009, 194) | Barna szobád’ falait pókháló lepje, ’s halálfő Sárguljon komoran nőtelen ágyad előtt (1822 Kisfaludy Károly 8242010, 73) | A kép szeplős volt a legyek látogatásától és barna a dohányfüsttől (1905 Gárdonyi Géza 9173008, 46) | körmei és ujjhegyei dohánytól barnák (1976 Sándor Iván 9582002, 70).

2a. ’napbarnított 〈bőr(szín)〉, ill. ilyen bőrű 〈ember v. testrész〉’ ❖ az én arczám barnább az övénél, de ezt puskaporfüst, sok hideg, ’s meleg eltürése, ’s a’ tábor viszontagságai okozták (1832 Rosty Zsigmond 8398001, 21) | a keze egy kissé barnaszinü (1868 Vértesi Arnold C4455, 35) | téli naptól barnára sült, szép, nyurga fiú (1942 Hunyady Sándor 9266005, 109) | Nyárutón fogy a természetes napfény, mégis sokan barnán érzik jól magukat; csak arra nem gondolnak, veszélynek teszik ki magukat (1999 Magyar Hírlap CD09).

3. ’alapanyaga v. a hozzáadott anyagok, ill. a készítési eljárás miatt a szokásosnál sötétebb, barnás színű 〈élelmiszer, étel v. ital〉’ ❖ a’ ro’snak, meg-annyi árpaval egybe-sütve, rút barna kenyere lett (1787 Mátyus István 7222013, 124) | Barnára párolt karaláb (1834 Pesti szakácskönyv C3483, 323) | [Caracas völgyében csak] barna czukrot, úgynevezett Papelont készítenek, mely a fehér czukornál olcsóbb s melyet a nép különösen kedvel (1861 Rosty Pál 8397005, 46) | aszerint, hogy erősebben v. gyengébben pörkölt malátát használnak, barna, illetve világos söröket különböztetnek meg (1925 RévaiNagyLex. C5713, 52) | Lehetőleg teljes őrlésű gabonából készült barna kenyeret, barna rizst, sőt tésztát együnk (1997 Magyar Hírlap CD09).

4. (irod) ’sötét(lő) 〈(természeti) jelenség, ill. dolog〉’ ❖ Szelíd Remény, jobb kor szebb napjain Mosolygva jöttél lángoló szemekkel, De most borongasz barna fellegekkel, Mint búcsuzó hölgy férje karjain (1815 Kölcsey Ferenc 8253009, 71) | az égi boltot adjam-é Bő táplálékú barna tömlöcért? (1843 Madách Imre 8284002, 125) | [Toldi] nagybúsan hazafelé ballag, Vaskos lábnyomától messze reng a parlag; Mint komor bikáé, olyan a járása, Mint a barna éjfél, szeme pillantása (1846 Arany János 8014001, 103) | Csöndesen vetik az ágyat és a párna barna árnya a fehér ajtóra bágyad (1910 Kosztolányi Dezső C2752, 42) | messzire tekintett céltalanul, a barna homályba (1985 Bodor Ádám 1020008, 167).

4a. (rég, irod) ’szomorúságot keltő, ill. kifejező’ ❖ kornyadoz életek A’ lelket tagadó barna gyanú alatt (1800 k. Fazekas Mihály CD01) | mit éreznek a’ tsendes kebelek, ha olvassák, hogy bús szívem árjaiba, és lelkem barna gyászba burkolva így szomorog (1806 Wándza Mihály 8525001, 6) | Be jó volna, ha két puha fehér kar Elűzné lelkünkről a barna gondot (1909 Oláh Gábor 9487056, 77) | Köszönöm hegedűd hangjait, zenész, Barnák és búsak vannak köztük, Mint őszi lomb, mint rozsdás venyigék (1928 e. Tóth Árpád C4230, 264).

II. fn 6A

1. ’pl. a tejeskávé, gesztenye, csokoládé színéhez hasonló, sárgás v. vöröses árnyalatú, szürkébe v. feketébe hajló szín, ill. vmely dolog ilyen színe’ ❖ [A lazac] színe a’ hátán ſetét kék, az óldalai, némellyekben barnával, némellyekben veressel pettegetettek, hasok pénzei fejérek (1795 Gáti István 7116005, 207) | [a köd] eleinte kétes lila színű, azután mindig jobban barnába, sötétkékbe átváltozó (1869 Jókai Mór CD18) | a régi német filmek rézkarcszerű barnája (1927 Gró Lajos 9196001, 33) | [a lakástextilek terén] a barnák árnyalatai mostanában igen kedveltté váltak (1998 Lakáskultúra CD39).

2. ’ilyen színű dolog, kül. öltözék, festék, felület’ ❖ A’ japániaknál fejér a’ gyász’, fekete az öröm’ szine. A’ persák barnába öltöznek, ’s magok és családjok’ haját, barmaik’ szőrét lenyirják (1834 Fillértár 8623001, 103) | Az eredeti [rézkarc], barnával nyomott igen ritka lap a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában őriztetik (1903 Morvay Győző CD55) | [a festett fabútorok készítésére vonatkozó előírás] még az alapszínre is kiterjedt, ehhez barnát, fehéret és kéket volt szabad felhasználni (1991 Magyar néprajz CD47).

3. ’ilyen hajú ember’ ❖ A’ halaványkék, némellyeknek a’ gondolatjok szerint, a’ szőkéknek, mások szerint a’ barnáknak jobban áll (1830 Némethy József ford. 8333003, 64) | Szép a szőke, szép a barna, Mind a kettő szép, ha szép (1843 Petőfi Sándor 8366018, 39) | Az albínók között fokozatok vannak. A szőkék között kevésbé tűnnek fel, mint a barnák között (1999 Természet Világa CD50).

Ö: bronz~, csokoládé~, dió~, fél~, gesztenye~, halvány-, kávé~, néger~, olaj~, rozsda~, sötét-, szőkés~, világos-.

ÖU: arany~, dohány~, fekete~, feketés~, mogyoró~, őz~, pirosas~, rőt~, sárga~, sárgás~, szürke~, szürkés~, vörös~, vöröses~, zöldes~.

ÖE: ~deres, ~fakó, ~fehér, ~fekete, ~föld, ~pát, ~réz, ~rőt, ~sárga, ~szeg, ~szürke, ~vaskő, ~vörös, ~zöld.

Sz: barnácska, barnaság.

Vö. CzF. barna¹, barnapej, barnaszín, barnaszinű; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz. ~, barnamedve; SzT. ~, barnaszín; ÚMTsz. barna¹, barna-büdöskő, barnadunszt, barnaelső, barnagilva, barnahéjú, barnaír, barnaleves, barnamásodik