barnás mn 15A3
1. ’enyhén barna, ill. barnába hajló 〈szín(árnyalat)〉, ill. ilyen színű, árnyalatú 〈dolog〉’ ❖ [a skorbutos beteg lábain levő] daganatokon láttzo foltok-is nem forrok, ſe nem feſzeſek, ſe nem nagyon piroſsak, hanem igen lágyak, ſetét vereſsek, ſzederjeſek vagy barnáſok (1778 Milesz József ford.–Störck 7227003, 56) | sűrü barnás szemölddel árnyalt szürkés szemei (1867 Tolnai Lajos 8483015, 123) | [a császármadár kakasának] torka fekete, a tyúké rozsdásan és barnásan foltozott (1933 Az állatok világa ford. CD46) | kis öreg nénike, mezítláb, papucsban, barnás szoknyában és rékliben (1934 Móra Ferenc C3203, 112) | [A skót terrier] színe fekete, vas-, ill. acélszürke, olykor barnás árnyalatokkal (1996 Szinák János–Veress István CD59).
2. ’sötétebb árnyalatú v. a napsütés, es. más (környezeti) hatás miatt enyhén megsötétedett 〈bőr(szín)〉, ill. ilyen színű 〈(arc)bőr〉’ ❖ testének böre igen barnás és fényes vala (1794 Gyarmathi Sámuel ford.–Campe C1949, 248) | [az eunuchnak az arc]színe, noha Égiptomi módra barnás lönne; de egyszer-’s-mind halaván-is vala (1798 Dugonics András 7087006, 269) | a’ nem legkövérebb kezek egyikére, mellynek barnás szinét hófehér keztyü fedezé, egy nagy czuppanásu csókot nyoma (1846 Kovács Pál² 8251006, 344) | Kissé barnás arca valóságos olasz kifejezésű (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102007, 176) | Ady barnás arcbőre még sötétebbre barnult a nizzai napsütéstől, a tengeri széltől (1921 Révész Béla CD10) | Vastag szája elnyílt, pillája megrebbent, arcának világosan barnás bőre mintha a visszafojtott izgalomtól sötétedett volna el (1986 Nádas Péter 9466002, 34).
3. ’az idő(járás) v. más (környezeti) hatás miatt sötétebbé vált 〈fehér(es) alapszínű anyag, dolog〉’ ❖ A falon a barnás, régi Jézus Arcán új fényt tétováz a lámpa (1918 Juhász Gyula¹ 9284437, 144) | száját kitátotta, hogy anyja belenézhessen s mutatóujját kíméletesen hátrafelé tolva egy odvas, barnás fogra mutatott, melynek fele hiányzott (1923 Kosztolányi Dezső 9359001, 159) | dohos kézirat barnás töredező papíron (1925 Karinthy Frigyes 9309072, 61).
4. (rég, irod) ’sötét(es) árnyalatú, komor színű’ ❖ Az estvély Barnás sátorait srün terjeszteni kezdte (1777 Baróti Szabó Dávid C0823, 102) | Ége setét arczán szikrázó két szeme, mint ég Két haragos csillag barnás felhői homályban (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524376, 114).
ÖU: fehér~, fekete~, gesztenye~, sárgás~, szőkés~, szürke~, vörös~, vöröses~.
ÖE: ~fehér, ~fekete, ~kék, ~piros, ~pirosas, ~sárga, ~szürke, ~vörös, ~zöld.
Sz: barnásít, barnásodik, barnásság.
Vö. CzF. ~, barnásan; ÉrtSz.; TESz. barna; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.