barom fn, mn és partikula 

I. fn 7A5

1. (rég) ’nagy(obb) testű emlős (házi)állat, jószág’ ❖ Ha ez a’ rend-tartás mindenütt lábra állhatna […]: minden bizonnyal ſok ezer Juh, Borjú és Szarvas Marha maradna-meg. Leg-alább, ezen haſznos Barmok közzül ſokat meg-lehetne óltalmazni a’ Betegségtöl (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332006, 105) | Sem több, sem kevesebb, csak ember lehetek, Sem barom, sem angyal lenni nem szeretek (1804 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | [A farkasok] kemény télben, midőn élelmöket a’ mindenféle baromtól űres mezőkön épen nem találják, […] az embert is megtámadják (1829 Pák Dienes 8346009, 146) | Az iszap rétegesen hull le a nagy barom [ti. a vadkan] sörtéje közűl (1895 Bársony István C0835, 88) | parlagon marad a föld, pusztul a barom (1941 Kodolányi János 9342002, 10) | Vendel (október 20.). Az állatok védőszentje. A szokásos esti családi imába is bekerült: Szent Vendel tiszteletére, barmaink megtartásáért (2000 Briber József–Pájer Imre CD36).

1a. (kissé rég) ’szarvasmarha’ ❖ A mezőn legelő barmok bőgni kezdtek, S csendes tanyájokhoz lassanként érkeztek (1772 Bessenyei György¹ CD01) | Tölgyes [= tőgyes] barmaitól fejne dalolva tejet (1773 Révai Miklós ford.–Horatius 7283002, 10) | A’ ház körül minden dologban osztozék: barmot, lovat, sertést étetett (1836 Jósika Miklós 8212001, 14) | Közösen vizsgálták az izmos, vöröstarka barmot – fejét, tőgyét, gerincét és ágyékát (1937 Hajdu Henrik ford.–Hamsun 9212001, 12) | [a] beteg sulzbergi marha gazdája is állítja: ő csak növényekkel etette a barmait (2000 Magyar Hírlap CD09).

1b. (egysz-ban) (nyj) ’együtt legeltetett szarvasmarhák összessége, gulya v. csorda’ ❖ [egy] gulyában, melyet Kecskeméten … csak „baromnak” is neveznek 6-700 darab szarvas marha létezik (1853 Magyarország és Erdély Képekben C2962, 108) | barom: csorda: a tehén künn volt a barmon (1909 Magyar Nyelvőr C5967, 40) | a múlt század derekán olyan nagy volt a zsanai barom (köznyelven szólva: a zsanai gulya), hogy egyik szélétől nem lehetett belátni a másikat (1957 Szűcs Sándor C6446, 7).

2. ’〈(durvasága, érzéketlensége v. ostobasága miatt dühöt v. megvetést kiváltó) ember becsmérlő megnevezéseként, ill. szidalmazó megszólításaként〉’ ❖ ha valakít a köz beszédben tsuf-szóval akarunk ílletní, azt mondjuk: barom (1785 Tolnay Sándor ford.–Wolstein C4223, VIII) | barom az, barátom! Ha legkisebb képzettsége volna (1851 Kuthy Lajos C2863, 59) | brutális barom (1905 Petelei István 8361003, 101) | szólék magamhoz: te árva barom, te bámész ügyefogyott! (1911 Somlyó Zoltán CD10) | Ez a megszállott barom képes beléereszteni egy sorozatot, ha még jártatja a száját (1965 Dobozy Imre 9110002, 45) | Mit lökdös, maga barom? (1989 Bólya Péter 1023004, 63).

II. mn 19A15

1. (rég) ’〈emberre vonatkoztatva:〉 állat(é)ra jellemző, állat(é)hoz hasonló, állathoz illő 〈tulajdonság, viselkedés, megnyilvánulás stb.〉; állati’ ❖ ki bir olly barom észszel, hogy azt tartsa bóldogságnak, mellyben részek vagyon a’ barmoknak-is (1777 Molnár János C3195, 435) | Így az egész földönn elterjedtt emberi nemzet eggy nagy tanúló társaság, melly születése utánn barmabb indúlati által több kis csatákra [= csoportokra] osztatott (1806 Verseghy Ferenc CD01) | milly barom durvasággal támadák meg a politica kopói azokat, kik útilevelöket vagy málháik kulcsát hamarjában meg nem találták (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | Barmok közt, barmul élj, hol nem szentségtörés Magad trágyáznod a magad szántotta földet (1959 Jékely Zoltán ford.–Goethe 9278106, 88).

1a. ’állatiasan durva, kíméletlen, alantas 〈személy〉’ ❖ A’ három ártatlant tlök [ti. szüleitől a három csecsemőt, akiket vízbe akartak ölni] el-vétette, És barom attyokat jól meg-verettette (1793 Gvadányi József C1940, 457) | Ákászod [= akácod] se soká tarta, barátom, az Nincs már: a barom ember Kártékony keze törte le (1805 k. Fazekas Mihály CD01) | Ah, feledém a barom Caliban s társai komisz konspirációját életem ellen (1916 Babits Mihály ford.–Shakespeare CD10).

1b. ’emberhez nem méltó, elviselhetetlen(ül nehéz) 〈állapot, tevékenység〉’ ❖ Barom munka. Labor herculeus (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 21) | mert az emberiséget lealacsonyítja barom állapotig (1842 Athenaeum C0024, 730).

2. (pejor) ’műveletlen, bárdolatlan, ill. ostoba, buta 〈ember〉, ill. ilyen emberekből álló 〈csoport〉’ ❖ majd lesznek, kik megtanítják a barom népet arra is, hogy ha már egyszer az ölést pénzért gyakorolja, vigye azt véghez ollyanokon is, kiknek halálával milliók birtokába jut, s azon teher és nyomor alól, melly alatt most nyög, megmenekűlend (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | Volt pofájuk, hogy hírbe hozzanak ilyen barom paraszttal, mert egyszer szóba álltam vele! (1923 Török Sophie CD10) | – Barom banda […], hogyan bújhattatok be ebbe a süket szobába, mint tyúkok az ólba? (1965 Dobozy Imre 9110002, 62) | tönkretették barom fölöttesei (1997 Magyar Hírlap CD09).

2a. (pejor) ’értelmetlen, bugyuta, ostoba 〈dolog, megnyilvánulás stb.〉’ ❖ Erősen hiszem azonban, hogy az angol többet értett belőle, mint az én jó, pápaszemes doktorom. Legalább tökéletes barom pofát vágott rája (1865 Asbóth János 8018002, 46) | És nem zavarnál minket barom levelekkel, hogy hitelkeret meg lejárat (1969 Domahidy András 1036004, 34) | a barom zenéket nyomató [rádió]adókról (2000 Magyar Hírlap CD09).

3. ’rendkívül nagy, óriási (méretű)’ ❖ a’ barom erejü Holubár nevü Némettel (1793 Mátyus István C3072, 58) | Nagy barom üveg bor (1803 Baróti Szabó Dávid C0813, 74) | Az ellenünk körös körl kiszegzett Barom szerekkel, faltörkkel, Ágyúkkal éjjel nappal egyre vítta [a bástyákat] (1814 Kisfaludy Sándor C2689, 278) | Gyergyóba is betört egy nagy sereg tatár … Barom sokaság volt, iszonyú, kegyetlen (1883 Jókai Mór C2232, 3) | ha ő mégis beleavatkozott [a dulakodásba], akkor megverte őt is, egy ilyen nagy, barom ember (1986 Nádas Péter 9466003, 197).

III. partikula 0 (biz)

’〈mn fokozására:〉 állati, irtó²’ ❖ Hány kötelességfelejtette baromi atyát tudok, ki alig kapja meg munkabérét, s azonnal a csapszékbe siet; nője s gyermekei otthon éheznek, s ő barom részegen hazajővén még méltatlanul bánik velök (1837 Kossuth Lajos CD32) | A tatárok pedig már észrevették, hogy üres paripa után szaladnak, a lovag elbújt; nagy hamar visszatértek: barom sok nép volt, elállták az egész erdőt (1883 Jókai Mór CD18) | Itthon sem pihen, itt roskad a barom nagy íróasztala mellett (1977 Jókai Anna C6199, 11).

Ö: apró~.

ÖE: ~akol, ~állás, ~állomány, ~bőgés, ~csorda, ~doktor, ~dög, ~eledel, ~hús, ~istálló, ~itató, ~járás, ~kereskedés, ~kereskedő, ~legelő, ~legeltetés, ~legeltető, ~nevelés, ~nyáj, ~ól, ~orvosság, ~őr, ~őrző, ~pásztor, ~piac, ~sereg, ~tartás, ~tartó, ~tenyésztés, ~udvar, ~vész, ~veszély.

Sz: barmász, barmocska, baromkodik.

Vö. CzF. barom¹, baromul; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.