barométer fn 4B

1. (Met) ’a légnyomás nagyságát (és a levegő hőmérsékletét) rendsz. hőre táguló anyagot tartalmazó fokos beosztású üvegcsövön számszerűen mutató műszer; légnyomásmérő, légsúlymérő’ ❖ némelyek, mint a’ barometer, az idnek változásit-is elre megérzik, és megjövendlik (1789 Rácz Sámuel 7278010, 104) | Cattaniában barometerünk 29:8½t mutatott (1814 Kazinczy Ferenc ford.–Brydon C2531, 270) | Egy tekintet barométeremre, meggyőzött arról, hogy vihar jön (1879 Endrődi Sándor C1572, 155) | [Fabre szerint] az állat idegzete a légkör elektromos feszültsége iránt sokkal érzékenyebb, mint a higanyos barométer a levegő nyomásával szemben (1981 Herczeg Éva–Vojnits András 1065002, 69).

1a. (átv is) ’e műszer fokos beosztású üvegcsövében levő higanyoszlop, ritk. más anyag (mint a légnyomás-, es. hőmérséklet-változás mutatója)’ ❖ Mézhónapunkra [= mézesheteinkre] nem süte mindig napfény, fellegei is valának; Hobhouse-nál van néhány levél, melly a’ barometer’ hágása- és leszáltának [!] megfejtésére szolgálhat; azonban zerusig sohasem szállottunk (1842 Petrichevich Horváth Lázár C3518, 100) | Hazánkban a barométer az utolsó 24 órában 3-4 mm-t emelkedett, a szelek tulnyomóan délkelettől keletiek, délen élénkek (1894 Hazánk 8634001, 1) | E. igen óvatos hajóparancsnok volt, ha a barométer leszállt egy vonással, a világért sem mozdult volna ki a biztos révből (1939 Herczeg Ferenc 9241010, 202).

2. (rendsz. birtokszóként) (vál, sajtó) ’vmilyen működésnek v. változásnak a fokmérője, az, amiből vminek a minőségére, mértékére következtethetünk’ ❖ a krinolin még politikai barometerré is válhatik. A melly udvarban leteszik, ott az angol, a hol fölveszik, ott a franczia hatalom befolyásának tulnyomósságot jelentvén (1859 Vasárnapi Újság CD56) | Hogy micsoda szellemi táplálékot kinálgatnak itt vagy ott, nem rosz barometer arra, hogy mit szeret a fogyasztó (1885 Szűry Dénes C4075, 106) | a gazdasági élet barométerévé vált az elmúlt években a budapesti értéktőzsde (1998 Magyar Hírlap CD09).

J: barometrum.

ÖE: ~állás, ~cső.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.; IdSz.

barométer főnév 4B
1. (Met)
a légnyomás nagyságát (és a levegő hőmérsékletét) rendsz. hőre táguló anyagot tartalmazó fokos beosztású üvegcsövön számszerűen mutató műszer; légnyomásmérő, légsúlymérő
némelyek, mint a’ barometer, az idnek változásit-is elre megérzik, és megjövendlik
(1789 Rácz Sámuel)
Cattaniában barometerünk 29:8½t mutatott
(1814 Kazinczy Ferenc ford.Brydon)
Egy tekintet barométeremre, meggyőzött arról, hogy vihar jön
(1879 Endrődi Sándor)
[Fabre szerint] az állat idegzete a légkör elektromos feszültsége iránt sokkal érzékenyebb, mint a higanyos barométer a levegő nyomásával szemben
(1981 Herczeg Éva–Vojnits András)
1a. (átv is)
e műszer fokos beosztású üvegcsövében levő higanyoszlop, ritk. más anyag (mint a légnyomás-, es. hőmérséklet-változás mutatója)
Mézhónapunkra [= mézesheteinkre] nem süte mindig napfény, fellegei is valának; Hobhouse-nál van néhány levél, melly a’ barometer’ hágása- és leszáltának [!] megfejtésére szolgálhat; azonban zerusig sohasem szállottunk
(1842 Petrichevich Horváth Lázár)
Hazánkban a barométer az utolsó 24 órában 3-4 mmmilliméter-t emelkedett, a szelek tulnyomóan délkelettől keletiek, délen élénkek
(1894 Hazánk)
E. igen óvatos hajóparancsnok volt, ha a barométer leszállt egy vonással, a világért sem mozdult volna ki a biztos révből
(1939 Herczeg Ferenc)
2. (rendsz. birtokszóként) (vál, sajtó)
vmilyen működésnek v. változásnak a fokmérője, az, amiből vminek a minőségére, mértékére következtethetünk
a krinolin még politikai barometerré is válhatik. A melly udvarban leteszik, ott az angol, a hol fölveszik, ott a franczia hatalom befolyásának tulnyomósságot jelentvén
(1859 Vasárnapi Újság)
Hogy micsoda szellemi táplálékot kinálgatnak itt vagy ott, nem rosz barometer arra, hogy mit szeret a fogyasztó
(1885 Szűry Dénes)
a gazdasági élet barométerévé vált az elmúlt években a budapesti értéktőzsde
(1998 Magyar Hírlap)
ÖE: barométerállás, barométercső
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.; IdSz.

Beállítások