baromi mn és partikula 

I. mn 18A2

1. (rég) ’állathoz, baromhoz tartozó, attól származó, arra jellemző, ill. annak gondozására való 〈dolog, jelenség, megnyilvánulás stb.〉’ ❖ a’ Telséges [!] Tsászári és Királyi Baromi Ispotályban a’ Barmokat orvoslo tudományok Tanittoja ’s Doktora (1785 Tolnay Sándor ford.–Wolstein C4223, 1) | meg-érthetetlen szókkal, és mint-egy baromi Hanggal felelt (1796 Takács Ádám ford.–Scriver C4081, 13) | Az égiháborúnak ideje alatt legveszedelmesebb hely az ollyan, […] a’ hol sok emberi és baromi gőz, ’s vizes pára vagyon, ’s meg vagyon rekedve, p. o. a’ juhistáló (1829 Zádor Elek ford.–Wigand 8532013, 56).

2. (gyakr. pejor) ’〈emberre vonatkoztatva:〉 állat(é)ra emlékeztető, állat(é)hoz hasonló, állathoz illő, állatias 〈tulajdonság, viselkedés, megnyilvánulás〉’ ❖ baromi erkölcsöt szinleni (1781 Zechenter Antal ford.–Corneille C4569, 72) | [az asszonyaik] kivétel nélkül visszataszitó, baromi kinézésüek (1858 Vasárnapi Újság CD56) | baromi ösztönével (1937 Schöpflin Aladár CD10) | A baromi nyers erő korántsem elég az üdvösséghez, még a szerelemben sem, ha nem párosul megfelelő fogékonysággal (1973 Major Ottó 9415001, 69).

2a. (pejor) ’állatiasan durva, kíméletlen, alantas 〈személy〉’ ❖ baromi Kraffa [= Caraffa] (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | Irtózatos gazember, természetlen, kárhozatos gazember, több mint baromi (1854 Vörösmarty Mihály ford.–Shakespeare 8524417, 157) | vad, kegyetlen, baromi gyilkos volt [Selden] (1902 Pesti Hírlap máj. 14. C5650, 16) | a helyett, hogy Thorsa Ábris egyedül hagyná a feleségét két baromi vadállattal (1912 Móricz Zsigmond C3211, 152).

2b. (pejor) ’rendkívül durva, kegyetlen 〈cselekedet, megnyilvánulás〉’ ❖ baromi kivánságának prédájává léſzen (1786 Osvald Zsigmond ford.–Möller¹ 7251002, 14) | minden tettét mesterkélt álokoskodás és baromi erőszak jelelik (1833 Jelenkor C0225, 276) | a vallatás módja jóval baromibb volt a botütésnél (1855 Vas Gereben C4375, 179) | mindenütt a vandalismus baromi pusztitását [szemlélte] (1884 Szentpály Janka C3965, 4) | [gyűlölöm] az esztelen háborúnak a baromi vérontását (1923 Bíró Lajos CD10).

2c. ’emberhez nem méltó, elviselhetetlen(ül nehéz) 〈állapot, tevékenység〉’ ❖ Baromi életet viselni tanitott (1782 Kónyi János C2730, 140) | kiemelte őket a baromi szolgaságból (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | baromi sorban tengődik (1918 Gárdonyi Géza C1846, 123) | Baromi erőlködéssé fajult a forró nyarak munkája és félállati vegetálássá alacsonyodott a meleg gőzt lehelő parasztélet (1938 Erdei Ferenc CD30).

2d. (kissé rég) ’civilizálatlan, primitív’ ❖ A’ Papusok [= pápuák] fekete, vad, és baromi Emberek (1794 Uránia 7491008, 159) | nagy lelkesedéssel beszélte el, […] hogy igázzák le e baromi népet (1887 Justh Zsigmond C2461, 168) | Szeretett úri véreim, Ázsia ordított fel tegnap bennetek. A nosztalgia, a nomád, baromi ember méla vágyakozása rohamba tört ki (1902 Ady Endre C0535, 373).

3. (rég) ’〈a lelkivel, szellemivel szemben:〉 az ember testiségére, testi, ill. állati mivoltára vonatk., azzal kapcs., abból eredő’ ❖ [az ízlelés, a szaglás, a tapintás] a’ lélekben nem gerjeſzthetnek fel egyebet vak gyönyörüségnél […]. Ezek tehát az embernek tsupán tsak baromi réſzét illetik, és így azoknak a’ mesterségeknek, mellyeket ſzépeknek nevezünk, hatalmán kivül vagynak (1791 Verseghy Ferenc 7373033, III) | hol volna akkor az a hely, ahol a mennyei a gyarló emberivel, a lelki a baromival, a világosság az árnyékkal, az igazság a színnel szembeszállván, küszködhetne? (1813 Katona József 8226003, 200) | baromi szerelem (1940 Pintér Jenő CD44).

4. (biz) ’rendkívül nagy, óriási (méretű v. mértékű)’ ❖ Írj már egyszer ismét valami baromi vagy is aranyjánosi hosszúságú levelet (1848 Petőfi Sándor C0642, 179) | Beleszaladtak a baromi kockázatba. Elengedték a feleség és a gyerek kezét (1927 Markovits Rodion 9423004, 232) | Mi legyen ezzel a baromi szekrénnyel? (1956 Karinthy Ferenc C2492, 116) | – Kiszállok! Álljon meg! – […] Hogyne, éppen itt, ahol legbaromibb a lejtő (1962 Népszabadság okt. 6. C4814, 6) | Hosszú hajjal baromi sikerük lett, és elindultak a slágerlistán felfelé (1976 Bertha Bulcsu 9053005, 190) | fáj, baromian fáj a fuharos (1983 Esterházy Péter 9129005, 46) | [a lakást] baromi munkával hoztam össze neki (1983 Balla László 1010017, 110) | két-három hétig nem ittam. De baromira hiányzott (1989 Fel a kezekkel! 1024021, 15) | baromi bibircsók van az arcán (2000 Magyar Hírlap CD09).

II. partikula 0 (biz)

’〈mn fokozására:〉 marha, irtó²’ ❖ Baromi jó kaja, mi? (1959 Szabó Pál² C6867, 834) | Baromi nagy tenyere van a Lacának, mi? (1985 Spiró György 1143003, 495) | baromi hideg volt (1987 Békés Pál 1014001, 37) | baromi lelkes voltam (1997 Magyar Hírlap CD09).

J: állati.

Sz: baromias, baromiság.

Vö. CzF. ~, baromilag; ÉrtSz.; TESz. barom; ÉKsz.