bástya fn 6A

1. (Kat v. Ép is, átv is) ’erődítmény falából kiugró, a várfal védelmét szolgáló, az erődítmény előtti terep oldalirányú ágyúzását lehetővé tevő, félkör v. sokszög alakú védőmű’ ❖ láſsad régenten az egéſz Europa eltt olly nagy ditsségben lév Váradot, és abban Lászlónak a’ Szentekhez valo buzgóságát: a’ melly hatvan Templommal, mint annyi báſtyákal, negyven Kanonokal, mint annyi az Iſten’ Haza [!] mellett vigyázó Bajnokokal a’ pokolbéli dühöség ellen ersítetett vala (1773 Horányi Elek ford.–Nádasdy 7141003, 93) | Elviharzott a sötét nap, Győztes zászló leng a bástyán, Szerte zeng győzelmi ének (1849 k. Madách Imre 8284039, 204) | a [szolnoki] vár falainál a XVI. századbeli sajátos magyar erődítés módja is alkalmazást nyert, amennyiben szögletbástyákul már nem rondellákat (kör-bástya), hanem 5–6 szögű bástyákat emeltek terméskőből (1893 Czimer Károly CD16) | a bástya falain kőből faragott lövő rések vannak (1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | A budai bástya alatt, a Vérmező felé húzódó lejtőn kis kocsmakert a Logody uccában (1927 Hatvany Lajos 9229002, 53) | [Sopron várának] egy ó-olasz rendszerű bástyája volt (1957 Gerő László CD52) | Faltörő kost szegez várfalaidnak, bástyáidat pedig lerombolja csákányaival (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203).

1a. (kissé rég, vál) ’erre emlékeztető alakú természeti képződmény’ ❖ A’ Hártzhegyekben p. o. az úgy neveztetni szokott ördög kőfalat […] a’ Hártznak illyetén bástyájának lehet tartani (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² C3170, 174) | A jég bástyákat épített a város körül. De ezek a bástyák egy napon elolvadtak (1937 Márai Sándor 9421009, 24).

1b. (vál) ’védelmet v. takarást biztosító masszív, erős tárgy, ill. tárgyakból magasra rakott halom, torony’ ❖ a párnák fehér bástyái mögül (1925 Kosztolányi Dezső C2750, 60) | [Az igazgató] leül az íróasztala mögé. Ez jó bástya ilyenkor (1961 Népszabadság okt. 3. C4813, 7) | [Tersánszky Józsi Jenő] a bírósági akták és jegyzőkönyvek bástyája mögött keserves munkával körmölte első elbeszélését, melyet a Nyugatnak, személy szerint Osvát Ernőnek küldött el (1982 Rónay László 2028009, 308).

2. (rendsz. birtokszóként) (vál) ’vminek, ritk. vkinek, kül. vmely ügynek, eszmének, közösségnek stb. erős védelmezője, támasza’ ❖ ennek a’ Városnak két bástyáji Cnaeus és C. [= Caius] Scipiók, a’ kik a’ Karthágóbélieknek útjokat a’ magok testeikkel rakták-bé? (1781 Kovásznai Tóth Sándor ford.–Cicero C2774, 129) | a három évi időközzel összeülő országgyűlésben nem láttunk elégséges ellenőrző hatalmat a központi kormány ellen, ezt most a vármegyék gyakorolták, ugyanazért ezekben láttuk az alkotmány bástyáit (1880–1882 Pulszky Ferenc 8381002, 211) | [A gyerekek] hadd legyenek neki erős bástya a másik egyedülsége ellen (1919 Kassák Lajos 9314004, 39) | az ellenformáció [!] alatt a protestantizmus szilárd bástyája Erdély maradt, holott míg Erdély egyes vidékein valóban a protestantizmus vetette meg lábát, a Székelyföld meg a katolicizmus szilárd bástyája volt a protestáns előretörés idején is (1990 Dobszay László 2004005, 427).

3. (Ját) ’〈sakkfiguraként:〉 a tábla sorain és vonalain egyenes irányban szabadon lépő és ütő, a játék megkezdésekor a tábla sarokmezőin elhelyezkedő 2-2 tiszt vmelyike’ ❖ Feladat Sakkozók számára. A’ partie igy áll. A’ feketesárga részen van egy király, meg egy királyné. Van egy futó, – ez Jellasics. Van egy bástya, – ez Windischgraetz. Van egy ló, – ez Récsei Ádám (1848 Életképek C0107, 762) | a bástyát a király elébe huzom (1854 Beöthy László¹ C1001, 142) | Hosszas töprengés után arrébb tolta a bástyáját. A főápoló felnevetett, gyorsan lépett a futóval (1968 Benedek István 9041002, 133).

4. (rég, ritk) ’kémiai energiát villamos energiává átalakító áramforrás; elem’ ❖ Volta Sándor 1800-ban fel-talála, és gálvánozó bástya (Galvanische Batterie) vagy Volta oszlop nevezet alatt egy […] szerszámot készített (1802 Kováts Mihály C6672, 370).

Fr: füles.

ÖU: kő~.

ÖE: ~áldozat, ~árok, ~boltozat, ~börtön, ~gát, ~kapu, ~orom, ~rom, ~szárny, ~szerű, ~szoba, ~tető, ~tömlöc, ~véd.

Sz: bástyás.

Vö. CzF. bástya¹; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

bástya főnév 6A
1. (Kat v. Ép is, átv is)
erődítmény falából kiugró, a várfal védelmét szolgáló, az erődítmény előtti terep oldalirányú ágyúzását lehetővé tevő, félkör v. sokszög alakú védőmű
láſsad régenten az egéſz Europa eltt olly nagy ditsségben lév Váradot, és abban Lászlónak a’ Szentekhez valo buzgóságát: a’ melly hatvan Templommal, mint annyi báſtyákal, negyven Kanonokal, mint annyi az Iſten’ Haza [!] mellett vigyázó Bajnokokal a’ pokolbéli dühöség ellen ersítetett vala
(1773 Horányi Elek ford.Nádasdy)
Elviharzott a sötét nap, Győztes zászló leng a bástyán, Szerte zeng győzelmi ének
(1849 k. Madách Imre)
a [szolnoki] vár falainál a XVI. századbeli sajátos magyar erődítés módja is alkalmazást nyert, amennyiben szögletbástyákul már nem rondellákat (kör-bástya), hanem 5–6 szögű bástyákat emeltek terméskőből
(1893 Czimer Károly)
a bástya falain kőből faragott lövő rések vannak
(1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
A budai bástya alatt, a Vérmező felé húzódó lejtőn kis kocsmakert a Logody uccában
(1927 Hatvany Lajos)
[Sopron várának] egy ó-olasz rendszerű bástyája volt
(1957 Gerő László)
Faltörő kost szegez várfalaidnak, bástyáidat pedig lerombolja csákányaival
(1995 Protestáns Biblia ford.)
1a. (kissé rég, vál)
erre emlékeztető alakú természeti képződmény
A’ Hártzhegyekben p. o.példának okáért az úgy neveztetni szokott ördög kőfalat […] a’ Hártznak illyetén bástyájának lehet tartani
(1818 Mokry Benjámin ford.Möller²)
A jég bástyákat épített a város körül. De ezek a bástyák egy napon elolvadtak
(1937 Márai Sándor)
1b. (vál)
védelmet v. takarást biztosító masszív, erős tárgy, ill. tárgyakból magasra rakott halom, torony
a párnák fehér bástyái mögül
(1925 Kosztolányi Dezső)
[Az igazgató] leül az íróasztala mögé. Ez jó bástya ilyenkor
(1961 Népszabadság okt. 3.)
[Tersánszky Józsi Jenő] a bírósági akták és jegyzőkönyvek bástyája mögött keserves munkával körmölte első elbeszélését, melyet a Nyugatnak, személy szerint Osvát Ernőnek küldött el
(1982 Rónay László)
2. (rendsz. birtokszóként) (vál)
vminek, ritk. vkinek, kül. vmely ügynek, eszmének, közösségnek stb. erős védelmezője, támasza
ennek a’ Városnak két bástyáji Cnaeus és C. [= Caius] Scipiók, a’ kik a’ Karthágóbélieknek útjokat a’ magok testeikkel rakták-bé?
(1781 Kovásznai Tóth Sándor ford.Cicero)
a három évi időközzel összeülő országgyűlésben nem láttunk elégséges ellenőrző hatalmat a központi kormány ellen, ezt most a vármegyék gyakorolták, ugyanazért ezekben láttuk az alkotmány bástyáit
(1880–1882 Pulszky Ferenc)
[A gyerekek] hadd legyenek neki erős bástya a másik egyedülsége ellen
(1919 Kassák Lajos)
az ellenformáció [!] alatt a protestantizmus szilárd bástyája Erdély maradt, holott míg Erdély egyes vidékein valóban a protestantizmus vetette meg lábát, a Székelyföld meg a katolicizmus szilárd bástyája volt a protestáns előretörés idején is
(1990 Dobszay László)
3. (Ját)
〈sakkfiguraként:〉 a tábla sorain és vonalain egyenes irányban szabadon lépő és ütő, a játék megkezdésekor a tábla sarokmezőin elhelyezkedő 2-2 tiszt vmelyike
Feladat Sakkozók számára. A’ partie igy áll. A’ feketesárga részen van egy király, meg egy királyné. Van egy futó, – ez Jellasics. Van egy bástya, – ez Windischgraetz. Van egy ló, – ez Récsei Ádám
(1848 Életképek)
a bástyát a király elébe huzom
(1854 Beöthy László¹)
Hosszas töprengés után arrébb tolta a bástyáját. A főápoló felnevetett, gyorsan lépett a futóval
(1968 Benedek István)
4. (rég, ritk)
kémiai energiát villamos energiává átalakító áramforrás; elem
Volta Sándor 1800-ban fel-talála, és gálvánozó bástya (Galvanische Batterie) vagy Volta oszlop nevezet alatt egy […] szerszámot készített
(1802 Kováts Mihály)
Fr: füles
ÖU: kőbástya
ÖE: bástyaáldozat, bástyaárok, bástyaboltozat, bástyabörtön, bástyagát, bástyakapu, bástyaorom, bástyarom, bástyaszárny, bástyaszerű, bástyaszoba, bástyatető, bástyatömlöc, bástyavéd
Sz: bástyás
Vö. CzF. bástya¹; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások