bástya fn 6A
1. (Kat v. Ép is, átv is) ’erődítmény falából kiugró, a várfal védelmét szolgáló, az erődítmény előtti terep oldalirányú ágyúzását lehetővé tevő, félkör v. sokszög alakú védőmű’ ❖ láſsad régenten az egéſz Europa eltt olly nagy ditsségben lév Váradot, és abban Lászlónak a’ Szentekhez valo buzgóságát: a’ melly hatvan Templommal, mint annyi báſtyákal, negyven Kanonokal, mint annyi az Iſten’ Haza [!] mellett vigyázó Bajnokokal a’ pokolbéli dühöség ellen ersítetett vala (1773 Horányi Elek ford.–Nádasdy 7141003, 93) | Elviharzott a sötét nap, Győztes zászló leng a bástyán, Szerte zeng győzelmi ének (1849 k. Madách Imre 8284039, 204) | a [szolnoki] vár falainál a XVI. századbeli sajátos magyar erődítés módja is alkalmazást nyert, amennyiben szögletbástyákul már nem rondellákat (kör-bástya), hanem 5–6 szögű bástyákat emeltek terméskőből (1893 Czimer Károly CD16) | a bástya falain kőből faragott lövő rések vannak (1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | A budai bástya alatt, a Vérmező felé húzódó lejtőn kis kocsmakert a Logody uccában (1927 Hatvany Lajos 9229002, 53) | [Sopron várának] egy ó-olasz rendszerű bástyája volt (1957 Gerő László CD52) | Faltörő kost szegez várfalaidnak, bástyáidat pedig lerombolja csákányaival (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203).
1a. (kissé rég, vál) ’erre emlékeztető alakú természeti képződmény’ ❖ A’ Hártzhegyekben p. o. az úgy neveztetni szokott ördög kőfalat […] a’ Hártznak illyetén bástyájának lehet tartani (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² C3170, 174) | A jég bástyákat épített a város körül. De ezek a bástyák egy napon elolvadtak (1937 Márai Sándor 9421009, 24).
1b. (vál) ’védelmet v. takarást biztosító masszív, erős tárgy, ill. tárgyakból magasra rakott halom, torony’ ❖ a párnák fehér bástyái mögül (1925 Kosztolányi Dezső C2750, 60) | [Az igazgató] leül az íróasztala mögé. Ez jó bástya ilyenkor (1961 Népszabadság okt. 3. C4813, 7) | [Tersánszky Józsi Jenő] a bírósági akták és jegyzőkönyvek bástyája mögött keserves munkával körmölte első elbeszélését, melyet a Nyugatnak, személy szerint Osvát Ernőnek küldött el (1982 Rónay László 2028009, 308).
2. (rendsz. birtokszóként) (vál) ’vminek, ritk. vkinek, kül. vmely ügynek, eszmének, közösségnek stb. erős védelmezője, támasza’ ❖ ennek a’ Városnak két bástyáji Cnaeus és C. [= Caius] Scipiók, a’ kik a’ Karthágóbélieknek útjokat a’ magok testeikkel rakták-bé? (1781 Kovásznai Tóth Sándor ford.–Cicero C2774, 129) | a három évi időközzel összeülő országgyűlésben nem láttunk elégséges ellenőrző hatalmat a központi kormány ellen, ezt most a vármegyék gyakorolták, ugyanazért ezekben láttuk az alkotmány bástyáit (1880–1882 Pulszky Ferenc 8381002, 211) | [A gyerekek] hadd legyenek neki erős bástya a másik egyedülsége ellen (1919 Kassák Lajos 9314004, 39) | az ellenformáció [!] alatt a protestantizmus szilárd bástyája Erdély maradt, holott míg Erdély egyes vidékein valóban a protestantizmus vetette meg lábát, a Székelyföld meg a katolicizmus szilárd bástyája volt a protestáns előretörés idején is (1990 Dobszay László 2004005, 427).
3. (Ját) ’〈sakkfiguraként:〉 a tábla sorain és vonalain egyenes irányban szabadon lépő és ütő, a játék megkezdésekor a tábla sarokmezőin elhelyezkedő 2-2 tiszt vmelyike’ ❖ Feladat Sakkozók számára. A’ partie igy áll. A’ feketesárga részen van egy király, meg egy királyné. Van egy futó, – ez Jellasics. Van egy bástya, – ez Windischgraetz. Van egy ló, – ez Récsei Ádám (1848 Életképek C0107, 762) | a bástyát a király elébe huzom (1854 Beöthy László¹ C1001, 142) | Hosszas töprengés után arrébb tolta a bástyáját. A főápoló felnevetett, gyorsan lépett a futóval (1968 Benedek István 9041002, 133).
4. (rég, ritk) ’kémiai energiát villamos energiává átalakító áramforrás; elem’ ❖ Volta Sándor 1800-ban fel-talála, és gálvánozó bástya (Galvanische Batterie) vagy Volta oszlop nevezet alatt egy […] szerszámot készített (1802 Kováts Mihály C6672, 370).
Fr: füles.
ÖU: kő~.
ÖE: ~áldozat, ~árok, ~boltozat, ~börtön, ~gát, ~kapu, ~orom, ~rom, ~szárny, ~szerű, ~szoba, ~tető, ~tömlöc, ~véd.
Sz: bástyás.
Vö. CzF. bástya¹; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.