batul fn 4A7 (Növ is)batur (nyj)

1. ’zöldessárga, a napos oldalon piruló, szinte szabályos gömb alakú gyümölcsöt termő almafa’ ❖ Hazánkban a legelterjedtebbek és a legjobban megteremnek a következő [almafa]fajták. […] Erdélyben: Batuly (Batul), ponyik, gyógyi (1893 PallasLex. CD02) | A nagyapám gyümölcsfát ültetett: Aranyparment, batult és ponyikot És kanadai kormos renetet (1933 Reményik Sándor CD01) | – Hány fajta almafa van a kertben? – Körülbelül húszféle: Nyári klár, Illatos őszi kálvil, Blenheimi renet, Aranykormos, Batur, Pónyik, Bismarck, Masanszky (1998 Természet Világa CD50).

2. ’ilyen növény gyümölcse’ ❖ Az erdélyi részek almái és körtéi fínomságra nézve versenyeznek a legnemesebb angol és franczia fajokkal s a mellett, hogy nagyra is fejlődnek, zamatosságuk és húsuk fínomsága bárkit is kielégíthet. Főleg a batul és pojnyik azon két ősrégi erdélyi almafaj, melyre a Királyhágón túli gyümölcstermelők méltán büszkék lehetnek (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | A Batul ősrégi almánk, melyet nem a Szerémség közvetített. Neve a „Pátul” szóból ered, mely a román nyelvben boglyafeneket jelent. Erdélyben ugyanis pince hiányában a földre terítik ezt az almát és föléje rakják a boglyát, hol fagykár nem éri (1956 Főző Géza CD52).

ÖE: ~alma, ~almafa.

Vö. TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

batul főnév 4A7 (Növ is)
batur 4A7 (nyj)
1.
zöldessárga, a napos oldalon piruló, szinte szabályos gömb alakú gyümölcsöt termő almafa
Hazánkban a legelterjedtebbek és a legjobban megteremnek a következő [almafa]fajták. […] Erdélyben: Batuly (Batul), ponyik, gyógyi
(1893 PallasLex.)
A nagyapám gyümölcsfát ültetett: Aranyparment, batult és ponyikot És kanadai kormos renetet
(1933 Reményik Sándor)
– Hány fajta almafa van a kertben? – Körülbelül húszféle: Nyári klár, Illatos őszi kálvil, Blenheimi renet, Aranykormos, Batur, Pónyik, Bismarck, Masanszky
(1998 Természet Világa)
2.
ilyen növény gyümölcse
Az erdélyi részek almái és körtéi fínomságra nézve versenyeznek a legnemesebb angol és franczia fajokkal s a mellett, hogy nagyra is fejlődnek, zamatosságuk és húsuk fínomsága bárkit is kielégíthet. Főleg a batul és pojnyik azon két ősrégi erdélyi almafaj, melyre a Királyhágón túli gyümölcstermelők méltán büszkék lehetnek
(1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
A Batul ősrégi almánk, melyet nem a Szerémség közvetített. Neve a „Pátul” szóból ered, mely a román nyelvben boglyafeneket jelent. Erdélyben ugyanis pince hiányában a földre terítik ezt az almát és föléje rakják a boglyát, hol fagykár nem éri
(1956 Főző Géza)
ÖE: batulalma, batulalmafa
Vö. TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások