bátya (9A3) l. báty

báty fn 9A14 (rendsz. birtokszóként)bátya (kissé rég v. nyj)

1. ’idősebb fivér’ ❖ A’ Bátyám ki engem Svétziában [= Svédországba] vitt vólt, már meg-hólt vala (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353002, 43) | „Hm, paraszt én!” emígy füstölög magában, „Hát ki volna úr más széles e határban? Toldi György talán, a rókalelkü bátya, Ki Lajos királynál fenn a tányért váltja? […]” (1846 Arany János 8014001, 102) | Közös atyának gyermekei ők! s vajjon nem lázitó törvény-e az, mely mindent bátyjának adott, neki kegyelemkenyeret hagyván? (1855 Szilágyi Virgil 8449001, 83) | Vera legidősebb nővére már öt éve apáca; a bátyja pap lesz, és a legkisebb húga is a kedvesnővérek körébe vonul (1941 Gelléri Andor Endre 9179009, 140) | A báty megbízhatóan segít neki. Csakhogy közben nem hall mást, mint hogy őrajta áll öccse biztonsága (1986 F. Várkonyi Zsuzsa 1044008, 133).

1a. (/nyj) ’szülő fivére; nagybáty’ ❖ Két Bátyjai vóltak, a’ kik Atyja’ Testvérei valának (1789 Gvadányi József C1925, 1) | nekem egy bátyám van, apámnak testvére, ki a nemzeti fölkeléskor s után a franczia és olasz földön sokat táborozott (1836 Táncsics Mihály 8463007, 7) | Berky Bertalan bátyám anyárul testvér volt édesapámmal (1935 Móricz Zsigmond 9462032, 106).

2. (nyj v. biz) ’〈(idősebb) férfi megszólításaként, ill. megnevezéseként〉’ ❖ mint Borbély tudok borotválni Odvas, fájós, reves fogat vondogálni […] Ha nem hiszed bátya, meg lehet próbálni (1780 e. Protestáns iskoladrámák 7467001, 245) | Ha szépen megkérem kendet, öreg bátya, Átszállít-e engem tenger más partjára? (1844 Petőfi Sándor C3506, 217) | Kit vár, bátyám? – A fiamat – felelte a kis öreg (1907 Gárdonyi Géza C1827, 148) | Karvaly bátya a nyerget tette rá [a lóra] s jól meghúzta a hevedert (1942 Kodolányi János 9342003, 11).

Ö: atyabátya, édes~, mostoha-, nagy~, testvér~, unoka~, urabátyja.

ÖU: anya~, apa~.

Sz: bátyámoz, bátyaság, bátyi.

Vö. CzF. ~, bátya¹; ÉrtSz. bátya; TESz. bátya; ÉKsz. bátya; SzT. bátya; ÚMTsz. bátya¹

bátya lásd báty
báty főnév 9A14 (rendsz. birtokszóként)
bátya 9A3 (kissé rég v. nyj)
1.
idősebb fivér
A’ Bátyám ki engem Svétziában [= Svédországba] vitt vólt, már meg-hólt vala
(1772 Tordai Sámuel ford.Gellert)
„Hm, paraszt én!” emígy füstölög magában, „Hát ki volna úr más széles e határban? Toldi György talán, a rókalelkü bátya, Ki Lajos királynál fenn a tányért váltja? […]
(1846 Arany János)
Közös atyának gyermekei ők! s vajjon nem lázitó törvény-e az, mely mindent bátyjának adott, neki kegyelemkenyeret hagyván?
(1855 Szilágyi Virgil)
Vera legidősebb nővére már öt éve apáca; a bátyja pap lesz, és a legkisebb húga is a kedvesnővérek körébe vonul
(1941 Gelléri Andor Endre)
A báty megbízhatóan segít neki. Csakhogy közben nem hall mást, mint hogy őrajta áll öccse biztonsága
(1986 F. Várkonyi Zsuzsa)
1a. (/nyj)
szülő fivére; nagybáty
Két Bátyjai vóltak, a’ kik Atyja’ Testvérei valának
(1789 Gvadányi József)
nekem egy bátyám van, apámnak testvére, ki a nemzeti fölkeléskor s után a franczia és olasz földön sokat táborozott
(1836 Táncsics Mihály)
Berky Bertalan bátyám anyárul testvér volt édesapámmal
(1935 Móricz Zsigmond)
2. (nyj v. biz)
(idősebb) férfi megszólításaként, ill. megnevezéseként〉
mint Borbély tudok borotválni Odvas, fájós, reves fogat vondogálni […] Ha nem hiszed bátya, meg lehet próbálni
(1780 e. Protestáns iskoladrámák)
Ha szépen megkérem kendet, öreg bátya, Átszállít-e engem tenger más partjára?
(1844 Petőfi Sándor)
Kit vár, bátyám? – A fiamat – felelte a kis öreg
(1907 Gárdonyi Géza)
Karvaly bátya a nyerget tette rá [a lóra] s jól meghúzta a hevedert
(1942 Kodolányi János)
ÖU: anyabáty, apabáty
Sz: bátyámoz, bátyaság, bátyi
Vö. CzF. ~, bátya¹; ÉrtSz. bátya; TESz. bátya; ÉKsz. bátya; SzT. bátya; ÚMTsz. bátya¹

Beállítások