bazár² (4A9) l. bazsár

bazsár fn 4A9 (rég)basál, bazsál, bazár

’az ún. kerti bazsarózsa fajba (Paeonia officinalis) tartozó, késő tavasszal nyíló, sötétpiros virágú, gyógynövényként is termesztett lágy szárú növény’ ❖ Basarózsa (növ.), basirózsa, bazsarózsa, basál, bazsál (1893 PallasLex. CD02) | bazár, ma: bazsarózsa (1905 Magyar Nyelv C0357, 253) | A nyárelő legpompásabb virágos növénye, a pünkösdi rózsa, amely bokrétába kötve napjaink legkedvesebb szobadísze. Legrégibb magyar neve: bazár és a délszláv „bozsur” szóból keletkezett: bazsár (1958 Magyar Nemzet jún. 1. C0354, 10).

a. (egysz-ban) (ritk, Növ) ’〈az e növények faját is magában foglaló nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Bazsál. (Poeonia) (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1417, 316).

J: bazsarózsa, pünkösdirózsa.

Vö. CzF. bazsál; TESz. bazsarózsa; ÚMTsz. bazsar

bazár² lásd bazsár
bazsár főnév 4A9 (rég)
basál 4A9
bazsál 4A9
bazár 4A9
az ún. kerti bazsarózsa fajba (Paeonia officinalis) tartozó, késő tavasszal nyíló, sötétpiros virágú, gyógynövényként is termesztett lágy szárú növény
Basarózsa (növ.növény), basirózsa, bazsarózsa, basál, bazsál
(1893 PallasLex.)
bazár, ma: bazsarózsa
(1905 Magyar Nyelv)
A nyárelő legpompásabb virágos növénye, a pünkösdi rózsa, amely bokrétába kötve napjaink legkedvesebb szobadísze. Legrégibb magyar neve: bazár és a délszláv „bozsur” szóból keletkezett: bazsár
(1958 Magyar Nemzet jún. 1.)
a. (egysz-ban) (ritk, Növ)
〈az e növények faját is magában foglaló nemzetség elnevezéseként〉
Bazsál. (Poeonia)
(1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály)
Vö. CzF. bazsál; TESz. bazsarózsa; ÚMTsz. bazsar

Beállítások