bealkonyodik tn ige 12a11 (3. sz-ben v. ign-i alakban)

1. (rendsz. alany n.) ’beáll az alkony, leszáll az esti szürkület’ ❖ Mire -kezdett alkonyodni, a’ harasztból ki-vergdtek (1792 Szűts István ford.–Naubert C4077, 14) | Már bé alkonyodott vólt az id (1805 Kis János¹ ford. C2663, 159) | Időközben bealkonyodott (1902 Herczeg Ferenc 9241011, 88) | Nézd, már bealkonyodott, sötét van, maradjatok itt éjszakára! (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203).

1a. (irod) ’alkonyat idején sötétté, ill. fénytelenné, homályossá válik vmi’ ❖ bealkonyodott az ég s kezdtek a csillagok egyenkint megjelenni rajta (1858 Jókai Mór C2254, 216) | Rezeda Kázmérnak valóban nem volt más tennivalója, mint a bealkonyodott utcán Júlia karját karja alá venni (1933 Krúdy Gyula CD54) | a hirtelen bealkonyodó szobában végignézett otthonosan elrendezett eszközein (1985 Krasznahorkai László 1084001, 67).

2. (alany n.) bealkonyodik vkinek, vminek (vál) ’vki, vmi számára kedvező, jó, előnyös időszaknak, helyzetnek vége szakad’ ❖ bealkonyodott a nagy istennek, a ki mindent magához ragadott, és végre mindenkitől el volt hagyatva (1904 ÓkoriLex. CD28) | a kis népek nemzeti irodalmának bealkonyodott (1931 Surányi Miklós CD10) | [a szerviz] a város legjobban prosperáló autójavító műhelyének számított, ám miután gazdát cserélt, a fénykorának is bealkonyodott (1997 Magyar Hírlap CD09).

J: bealkonyul.

Vö. ÉrtSz.; TESz. alkonyodik; ÉKsz.; ÚMTsz.

bealkonyodik tárgyatlan ige 12a11 (3. sz-ben v. ign-i alakban)
1. (rendsz. alany n.)
beáll az alkony, leszáll az esti szürkület
Mire -kezdett alkonyodni, a’ harasztból ki-vergdtek
(1792 Szűts István ford.Naubert)
Már bé alkonyodott vólt az id
(1805 Kis János¹ ford.)
Időközben bealkonyodott
(1902 Herczeg Ferenc)
Nézd, már bealkonyodott, sötét van, maradjatok itt éjszakára!
(1995 Protestáns Biblia ford.)
1a. (irod)
alkonyat idején sötétté, ill. fénytelenné, homályossá válik vmi
bealkonyodott az ég s kezdtek a csillagok egyenkint megjelenni rajta
(1858 Jókai Mór)
Rezeda Kázmérnak valóban nem volt más tennivalója, mint a bealkonyodott utcán Júlia karját karja alá venni
(1933 Krúdy Gyula)
a hirtelen bealkonyodó szobában végignézett otthonosan elrendezett eszközein
(1985 Krasznahorkai László)
2. (alany n.) bealkonyodik vkinek, vminek (vál)
vki, vmi számára kedvező, jó, előnyös időszaknak, helyzetnek vége szakad
bealkonyodott a nagy istennek, a ki mindent magához ragadott, és végre mindenkitől el volt hagyatva
(1904 ÓkoriLex.)
a kis népek nemzeti irodalmának bealkonyodott
(1931 Surányi Miklós)
[a szerviz] a város legjobban prosperáló autójavító műhelyének számított, ám miután gazdát cserélt, a fénykorának is bealkonyodott
(1997 Magyar Hírlap)
Vö. ÉrtSz.; TESz. alkonyodik; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások