beállítódás fn 4A

1. (Pszich)(egy bizonyos) megismerési tevékenységre való, a kognitív működés jellegét meghatározó készenléti állapot’ ❖ a hangosan kiejtett szóra irányuló beállítódás a szónoki beszéd, sőt, a nyilvános lírai formák szerkesztési elvének konstitutív mozzanatává válik (1975 Könczöl Csaba ford.–Tinyanov 2056006, 69) | Egy szó olvasásakor [az egyén] pl. beállítódástól függően figyel a szó jelentésére, a helyesírására v. éppen az alakjára (1994 MagyarNagyLex. C5816, 418) | [a] tanítandó tananyag, a jártasságok, készségek, képességek, beállítódások fejlesztéséhez szükséges tartalmak (1997 PedagógiaiLex. C6811, 474).

2. (Pszich v. Szoc is) ’az egyénnek, a személyiségnek (mélyen rögzült,) érzelmi töltetű, ill. mentális indíttatású, rendsz. minősítést és értékelést, elfogadást v. elutasítást kifejező, vmely tárgyra, személyre, helyzetre, gondolatra irányuló belső viszonya, viszonyulási módja; attitűd’ ❖ Az ügyvéd elvette tőle Jolánt. – Attila tudomásul veszi, mert ez már így szokott lenni, de szívében soha nem bocsát meg neki. Ez a kezdeti beállítódása szabja meg sógorához való későbbi viszonyát (1947 Németh Andor 2005096, 6) | az érzékeny és élesszemű kutatónak számolnia kell a saját és a vizsgált bennszülöttek egymással szembeni érzelmi beállítódásával is (1990 Verebélyi Kincső CD30) | A személyiségvonásokat, attitűdöket, beállítódást mérő projektív tesztek (1997 PedagógiaiLex. C6811, 225) | nagyon korán, akár a marokba fogott íróeszközzel készült firkák alapján is feltárható a gyermek alapvető beállítódása (1998 Magyar Hírlap CD09).

2a. (Pszich v. Szoc is)(bizonyos helyzetben való) viselkedést, (szellemi) magatartást, eljárást stb. meghatározó(, tulajdonságként rögzült) hozzáállás, irányultság, ill. szemléletmód, felfogás’ ❖ a mi ily „ünnepeink”, életünk kikerülhetetlen érdeki beállitódásában, nem is folyhatnak le másként. Üzemi élet, üzemi eredmények … (1927 Gaál Gábor 9162001, 161) | Ez a várakozási beállítódás és az előző kudarcok emléke ellentmondásba kerül (1982 Lux Elvira 1099004, 231) | Mit tehet a vezető, aki fúrást észlel maga körül? Nos, reakciója beállítódásától függ, attól, hogy milyen vezetési stílus elkötelezettje (1986 Csepeli György 1029001, 45) | A két történészi beállítódás között az a különbség, hogy amíg a „társadalomtudományos” történetírás az emberek és csoportjaik strukturális helyét igyekezett […] meghatározni, addig a narratív hajlamú történészek főként arra kíváncsiak, hogy az emberek maguk hol határozták meg ezt a helyet (1994 Rubicon CD17) | [az iskola] jó feltételeket teremt az egészséges életmódra neveléshez, a környezet iránti kedvező beállítódások kialakításához (1997 Országgyűlési Napló CD62).

beállítódás főnév 4A
1. (Pszich)
(egy bizonyos) megismerési tevékenységre való, a kognitív működés jellegét meghatározó készenléti állapot
a hangosan kiejtett szóra irányuló beállítódás a szónoki beszéd, sőt, a nyilvános lírai formák szerkesztési elvének konstitutív mozzanatává válik
(1975 Könczöl Csaba ford.Tinyanov)
Egy szó olvasásakor [az egyén] pl.például beállítódástól függően figyel a szó jelentésére, a helyesírására v.vagy éppen az alakjára
(1994 MagyarNagyLex.)
[a] tanítandó tananyag, a jártasságok, készségek, képességek, beállítódások fejlesztéséhez szükséges tartalmak
(1997 PedagógiaiLex.)
2. (Pszich v. Szoc is)
az egyénnek, a személyiségnek (mélyen rögzült,) érzelmi töltetű, ill. mentális indíttatású, rendsz. minősítést és értékelést, elfogadást v. elutasítást kifejező, vmely tárgyra, személyre, helyzetre, gondolatra irányuló belső viszonya, viszonyulási módja; attitűd
Az ügyvéd elvette tőle Jolánt. – Attila tudomásul veszi, mert ez már így szokott lenni, de szívében soha nem bocsát meg neki. Ez a kezdeti beállítódása szabja meg sógorához való későbbi viszonyát
(1947 Németh Andor)
az érzékeny és élesszemű kutatónak számolnia kell a saját és a vizsgált bennszülöttek egymással szembeni érzelmi beállítódásával is
(1990 Verebélyi Kincső)
A személyiségvonásokat, attitűdöket, beállítódást mérő projektív tesztek
(1997 PedagógiaiLex.)
nagyon korán, akár a marokba fogott íróeszközzel készült firkák alapján is feltárható a gyermek alapvető beállítódása
(1998 Magyar Hírlap)
2a. (Pszich v. Szoc is)
(bizonyos helyzetben való) viselkedést, (szellemi) magatartást, eljárást stb. meghatározó(, tulajdonságként rögzült) hozzáállás, irányultság, ill. szemléletmód, felfogás
a mi ily „ünnepeink”, életünk kikerülhetetlen érdeki beállitódásában, nem is folyhatnak le másként. Üzemi élet, üzemi eredmények …
(1927 Gaál Gábor)
Ez a várakozási beállítódás és az előző kudarcok emléke ellentmondásba kerül
(1982 Lux Elvira)
Mit tehet a vezető, aki fúrást észlel maga körül? Nos, reakciója beállítódásától függ, attól, hogy milyen vezetési stílus elkötelezettje
(1986 Csepeli György)
A két történészi beállítódás között az a különbség, hogy amíg a „társadalomtudományos” történetírás az emberek és csoportjaik strukturális helyét igyekezett […] meghatározni, addig a narratív hajlamú történészek főként arra kíváncsiak, hogy az emberek maguk hol határozták meg ezt a helyet
(1994 Rubicon)
[az iskola] jó feltételeket teremt az egészséges életmódra neveléshez, a környezet iránti kedvező beállítódások kialakításához
(1997 Országgyűlési Napló)

Beállítások