bebugyolál ts ige 1a

’〈puha textilfélébe, kül. kendőbe〉 beburkol, azzal szorosan körülvesz vkit, vmit’ ❖ előkerültek a kárpit mögül a Láma-papnők. Mind megannyi fejétől sarkig fehér lepelbe bebugyolált báb; se arczuk, se kezük feje nem látszik (1858 Jókai Mór C2254, 162) | [István beteg rokonát] bebugyolálta kendőkkel (1890 Irodalmi évkönyv 1891-re C2182, 27) | Jól bagyeláld be a fejedet Zsofka (1938 Kosztolányi Dezsőné CD10) | Vendégem gondosan bebugyolálta a [vérző] kezét (1985 Eörsi István 9125030, 66).

Vö. CzF. bebogyolál; ÉrtSz.; TESz. bugyolál; ÉKsz.; ÚMTsz.

bebugyolál tárgyas ige 1a
〈puha textilfélébe, kül. kendőbe〉 beburkol, azzal szorosan körülvesz vkit, vmit
előkerültek a kárpit mögül a Láma-papnők. Mind megannyi fejétől sarkig fehér lepelbe bebugyolált báb; se arczuk, se kezük feje nem látszik
(1858 Jókai Mór)
[István beteg rokonát] bebugyolálta kendőkkel
(1890 Irodalmi évkönyv 1891-re)
Jól bagyeláld be a fejedet Zsofka
(1938 Kosztolányi Dezsőné)
Vendégem gondosan bebugyolálta a [vérző] kezét
(1985 Eörsi István)
Vö. CzF. bebogyolál; ÉrtSz.; TESz. bugyolál; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások