bebukik tn ige 12a3

1. ’egyensúlyát, öntudatát v. életét vesztve beesik vhova, vmibe’ ❖ az ö földes Urát részegen az asztal alá be-bukni szemlélhette (1779 Sándor István ford.–Rabener C3700, 115) | a nyílásnál őrt álló szerecsen halálra sebesülten bukik be a sátorba (1851 Jókai Mór CD18) | Odaugrott az ajtóhoz, hirtelen kinyitotta, mire a magos kőküszöbön keresztül bebukott eléje a szobába Károly (1936 Hunyady Sándor CD10) | [Kirgiz] félig agyonverve bukik be az ajtón, de vigyorog, mielőtt összeesik (1994 Szántó Piroska 1166002, 19).

2. ’váratlanul v. a sietségtől kimerülve bemegy, bejön v. megérkezik vki vhova; beesik’ ❖ a legtöbb vendég hajnaltájt bukott be ide [ti. a fogadóba] (1935 Tersánszky Józsi Jenő 9706004, 64) | Pongot megölték – bukott be vészriadóval a tanyára (1937 Szentiványi Jenő 1145002, 88) | tegnap egy ismerős azzal bukott be a pincébe, hogy fent az Úri utcában […] még kaphatnék egy marék babot (1953 Magyar Nemzet jan. 10. C4793, 7).

3. (ritk, biz) ’〈személy v. intézmény〉 anyagilag, erkölcsileg v. emberileg tönkremegy’ ❖ És nekem borzasztó, hogy én is, te is behódoljunk nekik. Fölüljünk nekik. Bebukjunk, hogy nevetségessé legyünk a világ előtt, és ami még rosszabb, magunk előtt (1914 Bródy Sándor 8068016, 406) | [a bankközi feketelistán] tételesen szerepeltethetnék valamennyi bebukott vállalkozást (2000 Figyelő CD2601).

3a. (argó/szleng) ’törvénybe ütköző tette miatt rendőrkézre v. börtönbe kerül’ ❖ Bebukni, budapesti csibésznyelven annyit jelent, hogy rajta vesztett valamin, a rendőrség elé került (1911 RévaiNagyLex. C5698, 746) | Az egymás után bebukott [kábítószer]fogyasztók és helyi terjesztők vallomása alapján egyre magasabb szinten álló beszerzőkig és elosztókig jutottak el a rendőrök (1999 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF. ~, bebuktat; ÉrtSz.; ÚMTsz.

bebukik tárgyatlan ige 12a3
1.
egyensúlyát, öntudatát v. életét vesztve beesik vhova, vmibe
az ö földes Urát részegen az asztal alá be-bukni szemlélhette
(1779 Sándor István ford.Rabener)
a nyílásnál őrt álló szerecsen halálra sebesülten bukik be a sátorba
(1851 Jókai Mór)
Odaugrott az ajtóhoz, hirtelen kinyitotta, mire a magos kőküszöbön keresztül bebukott eléje a szobába Károly
(1936 Hunyady Sándor)
[Kirgiz] félig agyonverve bukik be az ajtón, de vigyorog, mielőtt összeesik
(1994 Szántó Piroska)
2.
váratlanul v. a sietségtől kimerülve bemegy, bejön v. megérkezik vki vhova; beesik
a legtöbb vendég hajnaltájt bukott be ide [ti. a fogadóba]
(1935 Tersánszky Józsi Jenő)
Pongot megölték – bukott be vészriadóval a tanyára
(1937 Szentiványi Jenő)
tegnap egy ismerős azzal bukott be a pincébe, hogy fent az Úri utcában […] még kaphatnék egy marék babot
(1953 Magyar Nemzet jan. 10.)
3. (ritk, biz)
〈személy v. intézmény〉 anyagilag, erkölcsileg v. emberileg tönkremegy
És nekem borzasztó, hogy én is, te is behódoljunk nekik. Fölüljünk nekik. Bebukjunk, hogy nevetségessé legyünk a világ előtt, és ami még rosszabb, magunk előtt
(1914 Bródy Sándor)
[a bankközi feketelistán] tételesen szerepeltethetnék valamennyi bebukott vállalkozást
(2000 Figyelő)
3a. (argó/szleng)
törvénybe ütköző tette miatt rendőrkézre v. börtönbe kerül
Bebukni, budapesti csibésznyelven annyit jelent, hogy rajta vesztett valamin, a rendőrség elé került
(1911 RévaiNagyLex.)
Az egymás után bebukott [kábítószer]fogyasztók és helyi terjesztők vallomása alapján egyre magasabb szinten álló beszerzőkig és elosztókig jutottak el a rendőrök
(1999 Magyar Hírlap)
Vö. CzF. ~, bebuktat; ÉrtSz.; ÚMTsz.

Beállítások