bécsi mn és fn 1B3

I. mn

’〈a Béccsel való vmilyen összefüggésnek, kapcsolatnak mint tulajdonságnak a kif-ére〉’ ❖ igen szeretem, hogy mostani bécsi strigrokok [= egyfajta krinolinszoknya] körül szorgos foglalatosságidban nincs mivel búsétanom (1773 Barcsay Ábrahám 7019034, 27).

a. bécsi keringő a) (Tánc is) ’〈versenytáncként is:〉 háromnegyedes ütemű, lendületes társastánc, amelyben a párok forogva haladnak előre’ ❖ Irén fiatal korában az első négyesben táncolt a bécsi keringőben az opera színpadán (1915 Krúdy Gyula CD54) | [a passepied] karakterben a gyors bécsi keringővel s némileg a menuette-tel rokon tánc (1931 ZeneiLex. CD49) | A résztvevők angol keringő, tangó, bécsi keringő, slowfox, és quickstep táncokban mérik össze tudásukat (2000 Magyar Hírlap CD09) b) (Zene is) ’ilyen ütemű zene(darab)’ ❖ Kik is voltak tulajdonképen Strausz és Lanner, a bécsi keringő e voltaképi megteremtői? (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Hummel a legutóbbi érzelgős bécsi keringőt parancsolta első számnak (1943 Tersánszky Józsi Jenő C4122, 166) | a bécsi keringő dallama beleolvad az ötödik szimfónia egyik témájába (1999 Magyar Hírlap CD09) bécsi szelet (átv is) ’lisztben, tojásban és zsemlemorzsában megforgatott, aztán bő zsiradékban kisütött borjúszelet’ ❖ Ha ez az ország nem bécsi szelet volna tatár szószban s ha nem a tökéletlenség tökéletes példánya, ezek a legkülönösebb, majdnem szent emberek persze nem is volnának (1911 Ady Endre CD0801) | ebédre bécsi szelet lesz (1964 Ákos Károly 9005001, 95) | a finom „Wienersnicli” (bécsi szelet) illata fogadott (1980 Borsos Miklós 2206020, 8).

b. ’〈mérték-, ill. pénzegység megnevezésében kötött szókapcsolat részeként:〉 Bécsben hitelesített, ill. ott érvényben levő’ ❖ valuta viennensis, bécsi böcs [= becs, ti. kétharmad fillér értékű pénz] (1833 Fogarasi János C5307, 32) | [az érc] 8 bécsi fontnál többet nyom (1844 Nendtvich Károly 8330014, 406) | a közforgalomban még ott kóválygott a mult századból hátramaradt máriás, poltura, peták, bécsi garas, fillér (1879 Jókai Mór C2290, 36) | egy 60 itcés magyar akó 35.88, a 64 itcés pedig 38.27 bécsi pintet tett (1893 PallasLex. CD02) | Sing, Erdélyben használatban volt hosszmérték, a bécsi rőf ⅘ része (1897 PallasLex. CD02) | [Harkai László és István] 1389-ben zálogba vetik az erdőt Sopron városnál 200 font bécsi dénárért (1938 Kapuy Vitál Károly CD52) | A volt jobbágyok egy telek után 52 szekér tűzifát kaptak, összesen 667⅞ bécsi ölet (egy bécsi öl = négy szekér = tizenhárom öl, ennek megfelelően 51⅜×13 = 667⅞) (2000 Horváth M. Ferenc CD36).

II. fn

’〈a Bécsben élő lakosság, ill. az ott élő, onnan származó személy megnevezéseként〉’ ❖ Azt hiszed-e te is […], a mit a bécsiek, hogy mi franciák hamisak vagyunk (1831 e. Kazinczy Ferenc 8228108, 143).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; ÉKsz.; SzT. ~, bécsi becs, bécsi font, bécsi fű, bécsi kő, bécsi lat, bécsi mázsa, bécsi mérő; ÚMTsz.

bécsi melléknév és főnév 1B3
I. melléknév
〈a Béccsel való vmilyen összefüggésnek, kapcsolatnak mint tulajdonságnak a kif-ére〉
igen szeretem, hogy mostani bécsi strigrokok [= egyfajta krinolinszoknya] körül szorgos foglalatosságidban nincs mivel búsétanom
(1773 Barcsay Ábrahám)
a.
(csak az alábbi szókapcsolatokban)
bécsi keringő
a) (Tánc is)
〈versenytáncként is:〉 háromnegyedes ütemű, lendületes társastánc, amelyben a párok forogva haladnak előre
Irén fiatal korában az első négyesben táncolt a bécsi keringőben az opera színpadán
(1915 Krúdy Gyula)
[a passepied] karakterben a gyors bécsi keringővel s némileg a menuette-tel rokon tánc
(1931 ZeneiLex.)
A résztvevők angol keringő, tangó, bécsi keringő, slowfox, és quickstep táncokban mérik össze tudásukat
(2000 Magyar Hírlap)
b) (Zene is)
ilyen ütemű zene(darab)
Kik is voltak tulajdonképen Strausz és Lanner, a bécsi keringő e voltaképi megteremtői?
(1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
Hummel a legutóbbi érzelgős bécsi keringőt parancsolta első számnak
(1943 Tersánszky Józsi Jenő)
a bécsi keringő dallama beleolvad az ötödik szimfónia egyik témájába
(1999 Magyar Hírlap)
bécsi szelet (átv is)
lisztben, tojásban és zsemlemorzsában megforgatott, aztán bő zsiradékban kisütött borjúszelet
Ha ez az ország nem bécsi szelet volna tatár szószban s ha nem a tökéletlenség tökéletes példánya, ezek a legkülönösebb, majdnem szent emberek persze nem is volnának
(1911 Ady Endre)
ebédre bécsi szelet lesz
(1964 Ákos Károly)
a finom „Wienersnicli” (bécsi szelet) illata fogadott
(1980 Borsos Miklós)
b.
〈mérték-, ill. pénzegység megnevezésében kötött szókapcsolat részeként:〉 Bécsben hitelesített, ill. ott érvényben levő
valuta viennensis, bécsi böcs [= becs, ti. kétharmad fillér értékű pénz]
(1833 Fogarasi János)
[az érc] 8 bécsi fontnál többet nyom
(1844 Nendtvich Károly)
a közforgalomban még ott kóválygott a mult századból hátramaradt máriás, poltura, peták, bécsi garas, fillér
(1879 Jókai Mór)
egy 60 itcés magyar akó 35.88, a 64 itcés pedig 38.27 bécsi pintet tett
(1893 PallasLex.)
Sing, Erdélyben használatban volt hosszmérték, a bécsi rőf ⅘ része
(1897 PallasLex.)
[Harkai László és István] 1389-ben zálogba vetik az erdőt Sopron városnál 200 font bécsi dénárért
(1938 Kapuy Vitál Károly)
A volt jobbágyok egy telek után 52 szekér tűzifát kaptak, összesen 667⅞ bécsi ölet (egy bécsi öl = négy szekér = tizenhárom öl, ennek megfelelően 51⅜×13 = 667⅞)
(2000 Horváth M. Ferenc)
II. főnév
〈a Bécsben élő lakosság, ill. az ott élő, onnan származó személy megnevezéseként〉
Azt hiszed-e te is […], a mit a bécsiek, hogy mi franciák hamisak vagyunk
(1831 e. Kazinczy Ferenc)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; ÉKsz.; SzT. ~, bécsi becs, bécsi font, bécsi fű, bécsi kő, bécsi lat, bécsi mázsa, bécsi mérő; ÚMTsz.

Beállítások