becsetlen (14B) l. becstelen
becstelen mn, fn és hsz böcstelen (/nyj) , bestelen (/nyj)
I. mn 14B
1. ’becsületét vesztett, erkölcsileg méltatlanná vált, ill. alávaló, hitvány 〈ember(hez), ritk. közösség(hez tartozó, általa haszn. dolog)〉’ ❖ miben áll az olly szerelemnek trvénye, melly tégedet boldogtalanná ’s betstelenné tett? (1774 Kónyi János ford.–Marmontel C2740, 52) | Becstelen teremtés! gyalázatos pára! (1844 Petőfi Sándor C3506, 182) | Mi becstelen e név, mi rút! (1871 e. Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.–Moore C2938, 157) | Becstelen az a kard, gyilkos az a párhad (1881 Arany János CD01) | Az asszonynak se jár majd annyit a becstelen szája (1913 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | képes titkot tartani és csak akkor lenne becstelen, ha valahogyan elárulná (1918 Kosztolányi Dezső 9359126, 63) | [Tűz Tamás] a magyarok Istenének segítségét kérte, hogy ezektől a becstelen kalandoroktól egyszer megszabadítsa a magyarságot (1992 Szeghalmi Elemér 2020013, 85).
1a. (vál) ’(ilyen személyre jellemző,) gyalázatos, szégyenletes 〈cselekedet, magatartás, megnyilvánulás stb.〉, ill. ilyen cselekedetből származó’ ❖ Szerelmem hív ’s tiszta és nem változható, Nem tsalárd ’s bestelen vagy tétovázható (1773 Teleki Ádám ford.–Corneille C4103, 61) | nem tetszett az Úristennek ez a becstelen vendégeskedésnek neme, mert azon éjszaka egybeontá az egész épületet az Istennek haragja (1778 Rettegi György 7282004, 384) | becstelen életet élni (1833 Jelenkor C0225, 87) | a foglyokat becstelen szavakkal illetve, iszonyuan ijesztgetve akarta vallomásra birni (1870 Orbán Balázs 8340017, 157) | Kegyed egy becstelen fogadás tárgya (1882 Rákosi Jenő 8385009, 26) | elvei szerint becstelenül járt el (1961 Sarkadi Imre 9586008, 75) | Ilyen érzésekkel és elméletekkel játszadozni nemhogy becstelen, de nagyon veszélyes is (1991 Beszélő 2003039, 24) | nem szorul rá a becstelen jövedelemre (1995 Jubileumi kommentár CD1206).
2. ’méltatlan, megalázó 〈helyzet, állapot〉’ ❖ Szánja mi ſorsunkat, mai betstelen állapatunkat, Melly nyakainkba vagyon ’s ez keseríti nagyonn (1784–1787 Édes Gergely 7095002, 38) | Ostoba és becstelen helyzetben „dekkoltam” többedmagammal nyári délben a lengyel tarlón (1926 Lányi Viktor CD10).
3. (rég) becsetlen ’értéktelen, ócska, silány, vkihez v. vmihez nem méltó minőségű’ ❖ Vagyon ennek [a virágnak] más mezei al neme is; de betstelen, noha a’ kertinél ſokkal ſzebb (1790 Mindenes Gyűjtemény 7457046, 342) | a’ papiros pénzeket betstelenekké tenni (1793 Magyar Hírmondó C5810, 10) | [a klasszikusok] elszenvedhetetlen nyomtatás hibájival megrakva jövén ki, és azért bestelenül (1803 Aranka György CD40) | ha nincs csődület […] a’ legbecstelenebb ló is elviheti a’ díjakat, habár lépve járná is végig a’ pályát (1838 Széchenyi István CD1501) | a kishivatalnokok olyan qualifikációval végzik unott, becsetlen munkájokat, a mivel főhivatalba is juthatnának (1910 Móricz Zsigmond CD10) • becstelen fertály (nyj) ’ülep, fenék’ ❖ Böcstelen fërtállo (az ülő fele) (1908 Sztrókay Lajos C5850, 286).
II. fn 4B7
’becsületét vesztett, attól törvényesen megfosztott, ill. aljas, elvetemült személy’ ❖ Minő dicső […] Becstelennek a’ sorsa, […] hogy a’ becsűlet alorczája [!] mellett bűntetetlen elkövethet undokságokat (1819 Katona József 8226028, 266) | nem tehetnek p. o. végrendeletet az esztelenek, a’ nem törvényes korú gyermekek és a’ becstelenek (1845 Szűcs István 8457003, 36) | Pusztulj erről a tanyáról, becstelen! (1884 Győry Vilmos C1971, 6) | Senki sem mondhatta többé másnak vagy önmagának: ezek csalók, becstelenek, hazugok és gyilkosok, de mégis támogatom őket, hiszen uralmuk alatt viszonylagos jómódban éltem (1989 u. Kis János² CD17).
III. hsz 0 (kissé rég, irod)
’becsületét vesztetten, erényétől megfosztottan, ill. szégyenletes, méltatlan v. aljas módon’ ❖ Hallottad, úgy hiszszük, melly feddésre méltóképpen, és böcstelen, st veszedelmesen viselte volt magát Magyarországnak királya (1808 Virág Benedek 8522062, 558) | im ezen kard! Méltatlan ne vond-ki soha, s becstelen ne zárd hüvelyébe (1824 Kisfaludy Károly C2678, 6) | esküszöm, hogy lánczom’ Antiphol Megkapta, bár tagadja becstelen’ (1866 Arany László ford.–Shakespeare CD11) | mint szűzleányt az apja, ha becstelen találja egy őszi lugas padján (1911 Somlyó Zoltán CD01).
Sz: becstelenkedik.
Vö. CzF. bėcsetlen, bėcstelen, bėcstelenül; ÉrtSz.; TESz. becsül; ÉKsz.; SzT. becstelen · bestelen, becstelenül; ÚMTsz.