bécsi mn és fn 1B3
I. mn
’〈a Béccsel való vmilyen összefüggésnek, kapcsolatnak mint tulajdonságnak a kif-ére〉’ ❖ igen szeretem, hogy mostani bécsi strigrokok [= egyfajta krinolinszoknya] körül szorgos foglalatosságidban nincs mivel búsétanom (1773 Barcsay Ábrahám 7019034, 27).
a. • bécsi keringő a) (Tánc is) ’〈versenytáncként is:〉 háromnegyedes ütemű, lendületes társastánc, amelyben a párok forogva haladnak előre’ ❖ Irén fiatal korában az első négyesben táncolt a bécsi keringőben az opera színpadán (1915 Krúdy Gyula CD54) | [a passepied] karakterben a gyors bécsi keringővel s némileg a menuette-tel rokon tánc (1931 ZeneiLex. CD49) | A résztvevők angol keringő, tangó, bécsi keringő, slowfox, és quickstep táncokban mérik össze tudásukat (2000 Magyar Hírlap CD09) b) (Zene is) ’ilyen ütemű zene(darab)’ ❖ Kik is voltak tulajdonképen Strausz és Lanner, a bécsi keringő e voltaképi megteremtői? (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Hummel a legutóbbi érzelgős bécsi keringőt parancsolta első számnak (1943 Tersánszky Józsi Jenő C4122, 166) | a bécsi keringő dallama beleolvad az ötödik szimfónia egyik témájába (1999 Magyar Hírlap CD09) • bécsi szelet (átv is) ’lisztben, tojásban és zsemlemorzsában megforgatott, aztán bő zsiradékban kisütött borjúszelet’ ❖ Ha ez az ország nem bécsi szelet volna tatár szószban s ha nem a tökéletlenség tökéletes példánya, ezek a legkülönösebb, majdnem szent emberek persze nem is volnának (1911 Ady Endre CD0801) | ebédre bécsi szelet lesz (1964 Ákos Károly 9005001, 95) | a finom „Wienersnicli” (bécsi szelet) illata fogadott (1980 Borsos Miklós 2206020, 8).
b. ’〈mérték-, ill. pénzegység megnevezésében kötött szókapcsolat részeként:〉 Bécsben hitelesített, ill. ott érvényben levő’ ❖ valuta viennensis, bécsi böcs [= becs, ti. kétharmad fillér értékű pénz] (1833 Fogarasi János C5307, 32) | [az érc] 8 bécsi fontnál többet nyom (1844 Nendtvich Károly 8330014, 406) | a közforgalomban még ott kóválygott a mult századból hátramaradt máriás, poltura, peták, bécsi garas, fillér (1879 Jókai Mór C2290, 36) | egy 60 itcés magyar akó 35.88, a 64 itcés pedig 38.27 bécsi pintet tett (1893 PallasLex. CD02) | Sing, Erdélyben használatban volt hosszmérték, a bécsi rőf ⅘ része (1897 PallasLex. CD02) | [Harkai László és István] 1389-ben zálogba vetik az erdőt Sopron városnál 200 font bécsi dénárért (1938 Kapuy Vitál Károly CD52) | A volt jobbágyok egy telek után 52 szekér tűzifát kaptak, összesen 667⅞ bécsi ölet (egy bécsi öl = négy szekér = tizenhárom öl, ennek megfelelően 51⅜×13 = 667⅞) (2000 Horváth M. Ferenc CD36).
II. fn
’〈a Bécsben élő lakosság, ill. az ott élő, onnan származó személy megnevezéseként〉’ ❖ Azt hiszed-e te is […], a mit a bécsiek, hogy mi franciák hamisak vagyunk (1831 e. Kazinczy Ferenc 8228108, 143).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; ÉKsz.; SzT. ~, bécsi becs, bécsi font, bécsi fű, bécsi kő, bécsi lat, bécsi mázsa, bécsi mérő; ÚMTsz.