becstelenít ts ige 4b4 (rég)

1. ’〈vmely tett, helyzet v. vmely tettel vki〉 a becsületét, erkölcsösségét csorbítva méltatlanná tesz, méltóságában lealacsonyít vkit, ill. 〈jó hírt, nevet〉 kisebbít’ ❖ Feslett undokságokban foglalatoskodik, mellyekkel betsteleníti maga jó hirét (1777 Jeles gondolatok C2220, 53) | minden vétek, melly a’ férjfiakat betsteleníti, az Asszonyoknak duplán gyalázatjokra válik (1825 Kis János¹ ford.–Cramer C2666, 74) | a nő rabszolgasága becsteleníti a férfiut (1859 Beniczky Lajos C0944, 64) | Némely vétség önmagától becsteleníti a tettest […], pl. a lopás, csalás, esküszegés, Diocletianus óta az uzsoráskodás (1911 RévaiNagyLex. C5698, 766).

1a. ’(társadalmi) megbecsülését, becsületét csorbítva becsmérel, aláz vkit’ ❖ [az indulat] arra viszi, hogy a’ Királynét, és a’ leg-hivebb szolgáit bestelenitse (1785 Osvald Zsigmond ford.–Banks C3371, 8) | [a főjegyzőt] az érdemes tanács arra akarta erővel kényszeriteni, hogy engem hivatalosan rágalmazzon, becstelenitsen (1848 Petőfi Sándor C1573, 447) | [A névtelen levélíró] hideg vérrel becstelenit, s névtelen bánt (1884 Teleki Sándor C4114, 67) | [egy kisújszállási] asszony 1791-ben azért vádolt be egy férfit, mert az a kocsmában őt rútul becstelenítette: azt híresztelte, hogy az asszonytól „káplár portiót kapott (kétszeri azzal való közösülését értvén) és hogy egy ízben négy kéz láb állította” (2000 Magyar néprajz CD47).

2. ’〈vmely tettel v. eljárással〉 értékét kisebbítve alacsonyít vmit’ ❖ A’ Misének és a’ ’soltároknak leg-szentebb igeit az  kénszerítésekre való fordítással betstelenítették (1783 Kónyi János ford.–Kelemen, XIV. C2739, 285) | a’ státus’ pénzügyét tevé tőnkre, így a’ nemzet’ erejét, tekintélyét becstelenítette (1848 Dobsa Lajos 8107006, 24) | [Szaladin] nemcsak, hogy a jeruzsálemi harangokat törette szét, nemcsak hogy a templomokat becstelenítette mecsetekké, hanem az istenes János-rendi és templomos lovagok húsával eteti a vadállatait (1925 Berde Mária 9047016, 39).

2a. ’értékét kisebbítve gyaláz, ócsárol vmit’ ❖ Meg-szntek már ama’ panaszok, nem-is betstelenítik Nemzetnket azzal, hogy kevés Írói vagynak (1778 Révai Miklós C3621, [VII]) | [Nagyhajú Andorás] a katonákat a csapszékből kiverte és … a Regimentet is becstelenítette (1900 Móricz Pál² C3210, 43).

Ö: meg~.

Sz: becstelenítés.

Vö. CzF. bėcstelenít, bėcstelenítėtt, bėcstelenítő; TESz. becsül; SzT. ~, becsteleníttetik

becstelenít ❖ tárgyas ige ◦ 4b4 ◦ (rég)
permalink
1.
〈vmely tett, helyzet v. vmely tettel vki〉 a becsületét, erkölcsösségét csorbítva méltatlanná tesz, méltóságában lealacsonyít vkit, ill. 〈jó hírt, nevet〉 kisebbít
Feslett undokságokban foglalatoskodik, mellyekkel betsteleníti maga jó hirét
(1777 Jeles gondolatok)
minden vétek, melly a’ férjfiakat betsteleníti, az Asszonyoknak duplán gyalázatjokra válik
(1825 Kis János¹ ford.–Cramer)
a nő rabszolgasága becsteleníti a férfiut
(1859 Beniczky Lajos)
Némely vétség önmagától becsteleníti a tettest […], pl.például a lopás, csalás, esküszegés, Diocletianus óta az uzsoráskodás
(1911 RévaiNagyLex.)
1a.
(társadalmi) megbecsülését, becsületét csorbítva becsmérel, aláz vkit
[az indulat] arra viszi, hogy a’ Királynét, és a’ leg-hivebb szolgáit bestelenitse
(1785 Osvald Zsigmond ford.–Banks)
[a főjegyzőt] az érdemes tanács arra akarta erővel kényszeriteni, hogy engem hivatalosan rágalmazzon, becstelenitsen
(1848 Petőfi Sándor)
[A névtelen levélíró] hideg vérrel becstelenit, s névtelen bánt
(1884 Teleki Sándor)
[egy kisújszállási] asszony 1791-ben azért vádolt be egy férfit, mert az a kocsmában őt rútul becstelenítette: azt híresztelte, hogy az asszonytól „káplár portiót kapott (kétszeri azzal való közösülését értvén) és hogy egy ízben négy kéz láb állította”
(2000 Magyar néprajz)
2.
〈vmely tettel v. eljárással〉 értékét kisebbítve alacsonyít vmit
A’ Misének és a’ ’soltároknak leg-szentebb igeit az  kénszerítésekre való fordítással betstelenítették
(1783 Kónyi János ford.–Kelemen, XIV.)
a’ státus’ pénzügyét tevé tőnkre, így a’ nemzet’ erejét, tekintélyét becstelenítette
(1848 Dobsa Lajos)
[Szaladin] nemcsak, hogy a jeruzsálemi harangokat törette szét, nemcsak hogy a templomokat becstelenítette mecsetekké, hanem az istenes János-rendi és templomos lovagok húsával eteti a vadállatait
(1925 Berde Mária)
2a.
értékét kisebbítve gyaláz, ócsárol vmit
Meg-szntek már ama’ panaszok, nem-is betstelenítik Nemzetnket azzal, hogy kevés Írói vagynak
(1778 Révai Miklós)
[Nagyhajú Andorás] a katonákat a csapszékből kiverte és … a Regimentet is becstelenítette
(1900 Móricz Pál²)
Ö: megbecstelenít
Sz: becstelenítés
Vö. CzF. bėcstelenít, bėcstelenítėtt, bėcstelenítő; TESz. becsül; SzT. ~, becsteleníttetik
ÚESz: ↪becs (becstelenít)

Beállítások