becstelenség fn 3B8

1. (Jog is/) ’az erkölcsösség, a jó hírnév csorbulása, a becsület elvesztése (mint bírói ítéletben kiszabott, meghatározott körülményekkel járó büntetés), ill. az a tulajdonság, hogy vki erkölcsileg méltatlan v. alávaló, hitvány’ ❖ Nagysádnak nem lészen bestelenségire (1773 Teleki Ádám ford.–Corneille C4103, 48) | a’ ki pedig álnok csalárdságot követ-el: becstelenséggel […] fenyítetik (1808 Georch Illés C1874, 182) | abban sem becsület, sem becstelenség nincs, ha heterogent kever is a’ borkészítő borába (1831 Széchenyi István CD1501) | a becstelenség […] csak akkor üti ki magát, ha netán csődöt hirdetünk s elrakjuk láb alól, mi másokat illetne (1856 Vasárnapi Újság CD56) | az emberi becstelenség minden jegyét (1936 Szabó Dezső 9623006, 4) | A hitvány szolga urának becstelenségére van (1993 BibliaiLex. CD1207).

1a. (birtokszóként) ’vkinek, vminek erkölcstelen, erkölcsileg méltatlan, ill. aljas, hitvány volta’ ❖ [a hazáért] mit nem tudnék feláldozni? még magát a’ betsületemet is, ha nem tudnám hogy a’ hazafiak betstelensége a’ Hazának sem válhatik betsületére (1832 Rosty Zsigmond 8398001, 18) | A társadalom becsületességével szemben felállittatott az igazságszolgáltatásnak megkövetelt becstelensége (1872 Tóvölgyi Titusz 8492012, 10) | a miniszterek ügyetlensége és becstelensége, a nép képviselőinek tudatlansága, aljassága és megvesztegethető volta (1959 Benedek Marcell ford.–France 9042008, 294) | A korrupt kormánypolitikusok becstelensége a ludas Afrika gazdasági nehézségeiben (1995 Magyar Hírlap ford. CD09).

2. ’gyalázatos, szégyenletes tett, megnyilvánulás’ ❖ A’ gróf által éri azt illy’ bestelenség! (1773 Teleki Ádám ford.–Corneille C4103, 41) | dicsérlek hogy a’ hitszegőket, kik rajtad illy sajnos becstelenséget miveltek, úgy büntetted meg (1829 Vörösmarty Mihály ford. 8524424, 147) | harcon kivül gyilkolni becstelenség (1894 PallasLex. CD02) | Ki vagyok szolgáltatva önöknek. Azonban becstelenségre rá nem vehetnek (1932 e. Németh Andor 9480002, 106) | Becstelenség elárulni valakit, főként, ha barátunkról van szó (1977 Szalatnai Rezső 9636001, 167).

2a. (birtokszóként) (ritk) ’vmely cselekedet alávaló, gyalázatos, gyakr. megszégyenítő volta’ ❖ meg kell halnod, ’s véreddel elmosnod a’ tett becstelenségét (1825 Tudományos Gyűjtemény C5580, 93) | az ilyen katonai rumkiosztásoknak a becstelensége épp az, hogy aki elrendeli a rumkiosztást, az dehogyis részeg. Az egészen józan észnél van, de leitatja a többieket (1925 Sinkó Ervin 2054015, 463).

3. (birtokszóként) (rég) ’vminek értéktelen, silány volta’ ❖ a’ Parisiak az assignáták [= a francia forradalomban kibocsátott papírpénzek] betstelenségének valóságos okai (1795 Magyar Kurír C0327, 653) | a’ lakosoknak szűkvólta, ezeknek éretlen erkőltse, a’ naturáléknak [= terményeknek] betstelenségek, a’ kereskedésnek salakos állapottja, az útaknak rendetlensége (1805 Pethe Ferenc 8364003, 76).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. becsül; ÉKsz.; SzT.

becstelenség ❖ főnév ◦ 3B8 ◦
permalink
1. (Jog is/)
az erkölcsösség, a jó hírnév csorbulása, a becsület elvesztése (mint bírói ítéletben kiszabott, meghatározott körülményekkel járó büntetés), ill. az a tulajdonság, hogy vki erkölcsileg méltatlan v. alávaló, hitvány
Nagysádnak nem lészen bestelenségire
(1773 Teleki Ádám ford.–Corneille)
a’ ki pedig álnok csalárdságot követ-el: becstelenséggel […] fenyítetik
(1808 Georch Illés)
abban sem becsület, sem becstelenség nincs, ha heterogent kever is a’ borkészítő borába
(1831 Széchenyi István)
a becstelenség […] csak akkor üti ki magát, ha netán csődöt hirdetünk s elrakjuk láb alól, mi másokat illetne
(1856 Vasárnapi Újság)
az emberi becstelenség minden jegyét
(1936 Szabó Dezső)
A hitvány szolga urának becstelenségére van
(1993 BibliaiLex.)
1a. (birtokszóként)
vkinek, vminek erkölcstelen, erkölcsileg méltatlan, ill. aljas, hitvány volta
[a hazáért] mit nem tudnék feláldozni? még magát a’ betsületemet is, ha nem tudnám hogy a’ hazafiak betstelensége a’ Hazának sem válhatik betsületére
(1832 Rosty Zsigmond)
A társadalom becsületességével szemben felállittatott az igazságszolgáltatásnak megkövetelt becstelensége
(1872 Tóvölgyi Titusz)
a miniszterek ügyetlensége és becstelensége, a nép képviselőinek tudatlansága, aljassága és megvesztegethető volta
(1959 Benedek Marcell ford.–France)
A korrupt kormánypolitikusok becstelensége a ludas Afrika gazdasági nehézségeiben
(1995 Magyar Hírlap ford.)
2.
gyalázatos, szégyenletes tett, megnyilvánulás
A’ gróf által éri azt illy’ bestelenség!
(1773 Teleki Ádám ford.–Corneille)
dicsérlek hogy a’ hitszegőket, kik rajtad illy sajnos becstelenséget miveltek, úgy büntetted meg
(1829 Vörösmarty Mihály ford.)
harcon kivül gyilkolni becstelenség
(1894 PallasLex.)
Ki vagyok szolgáltatva önöknek. Azonban becstelenségre rá nem vehetnek
(1932 e. Németh Andor)
Becstelenség elárulni valakit, főként, ha barátunkról van szó
(1977 Szalatnai Rezső)
2a. (birtokszóként) (ritk)
vmely cselekedet alávaló, gyalázatos, gyakr. megszégyenítő volta
meg kell halnod, ’s véreddel elmosnod a’ tett becstelenségét
(1825 Tudományos Gyűjtemény)
az ilyen katonai rumkiosztásoknak a becstelensége épp az, hogy aki elrendeli a rumkiosztást, az dehogyis részeg. Az egészen józan észnél van, de leitatja a többieket
(1925 Sinkó Ervin)
3. (birtokszóként) (rég)
vminek értéktelen, silány volta
a’ Parisiak az assignáták [= a francia forradalomban kibocsátott papírpénzek] betstelenségének valóságos okai
(1795 Magyar Kurír)
a’ lakosoknak szűkvólta, ezeknek éretlen erkőltse, a’ naturáléknak [= terményeknek] betstelenségek, a’ kereskedésnek salakos állapottja, az útaknak rendetlensége
(1805 Pethe Ferenc)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. becsül; ÉKsz.; SzT.

Beállítások