becsülés fn 4B

1. ’a becsül igével kifejezett cselekvés’ ❖ háládatlanok ne legyünk azon Nyelvnek el Veſztéig valò Betsléſében (1790 Vedres István 7116012, 62).

2. (vál) ’megbecsülés, elismerés, tisztelet’ ❖ A’ millyen nagy vólt ezen a’ réſzen az idegen öltözetekre nézve való majmozás; ſzintén ollyan nagy már most, még a’ patyolatos népben [= fehérnépben] is, az si Magyar öltözetnek betsülése (1790 Hadi és Más Nevezetes Történetek 7419021, 405) | oly férfiak, kik országos becsülésben álltanak (1852 Csengery Antal 8086003, 128) | Papnak, katonának becsülést biztosit az erős szervezet s az abban rejlő hatalom és összetartás (1904 Eötvös Károly 8127005, 67) | La Briche tábornok szépen és kellemes körülmények között él s nagy becsülésnek örvend (1955 Lányi Viktor ford.–France 9381002, 43) | [Ady Lőrincné 1930-ban,] Ady síremlékének fölavatásakor […] fölülemelkedve egykori indulatokon, már hálás becsüléssel nyilatkozik az akkor még élő Lédáról (1980 Kovalovszky Miklós 9362001, 65).

3. (rég, hiv) ’vmi értékének v. mértékének, es. mivoltának, milyenségének (megközelítő) meghatározása mint hivatalos eljárás’ ❖ Betsülés. Aestimatio (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 27) | az Ur ingatlan jószága? mennyi annak értéke törvényes becsülés után […]? (1831 Széchenyi István CD1501) | minden akármelly állásu pörlekedő, ki akármelly ügyben […] illy visszaveréssel élni bátorkodnék, […] ha igtatás, visszaigtatás vagy becsülés alkalmával történt volna az, a kérdés alatti jószágok becsárában [marasztaltassék el] (1855 e. Teleki József² 8471009, 353).

J: becslés, becsültetés.

Ö: köz~, meg~, nagyra~, ön~.

ÖU: ember~, név~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzT.

becsülés főnév 4B
1.
a becsül igével kifejezett cselekvés
háládatlanok ne legyünk azon Nyelvnek el Veſztéig valò Betsléſében
(1790 Vedres István)
2. (vál)
megbecsülés, elismerés, tisztelet
A’ millyen nagy vólt ezen a’ réſzen az idegen öltözetekre nézve való majmozás; ſzintén ollyan nagy már most, még a’ patyolatos népben [= fehérnépben] is, az si Magyar öltözetnek betsülése
(1790 Hadi és Más Nevezetes Történetek)
oly férfiak, kik országos becsülésben álltanak
(1852 Csengery Antal)
Papnak, katonának becsülést biztosit az erős szervezet s az abban rejlő hatalom és összetartás
(1904 Eötvös Károly)
La Briche tábornok szépen és kellemes körülmények között él s nagy becsülésnek örvend
(1955 Lányi Viktor ford.France)
[Ady Lőrincné 1930-ban,] Ady síremlékének fölavatásakor […] fölülemelkedve egykori indulatokon, már hálás becsüléssel nyilatkozik az akkor még élő Lédáról
(1980 Kovalovszky Miklós)
3. (rég, hiv)
vmi értékének v. mértékének, es. mivoltának, milyenségének (megközelítő) meghatározása mint hivatalos eljárás
Betsülés. Aestimatio
(1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez)
az Ur ingatlan jószága? mennyi annak értéke törvényes becsülés után […]?
(1831 Széchenyi István)
minden akármelly állásu pörlekedő, ki akármelly ügyben […] illy visszaveréssel élni bátorkodnék, […] ha igtatás, visszaigtatás vagy becsülés alkalmával történt volna az, a kérdés alatti jószágok becsárában [marasztaltassék el]
(1855 e. Teleki József²)
ÖU: emberbecsülés, névbecsülés
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzT.

Beállítások