beesési mn 1B3 (Fiz)

’hullámnak v. mozgó tárgynak vmely síkkal történő találkozásakor észlelhető, mérhető 〈jelenség〉’ ❖ [Beesési szögön] egy falba ütköző golyónak beesési iránya és a felületre v. falra a beesés helyén emelt normális [= merőleges] által bezárt szög értendő (1893 PallasLex. CD02) | az olyan nagy energiájú kozmikus sugárnak a beesési gyakorisága, amely ilyen vastag föld- és vízrétegen áthalad, és egy kijelölt egyenesbe esik, legfeljebb havonként egy (1965 Fonó Albert CD30) beesési merőleges ’a síkra a beesési pontban állított merőleges’ ❖ A szög, melyet a beeső sugár a beesési merőlegessel alkot, az u. n. beesési szög (1897 PallasLex. CD02) | a beesési merőleges, a visszavert és a megtört hullámnyaláb egy síkban vannak (1986 Flórik György C6191, 372) beesési pont ’a síknak az a pontja, ahol vmely hullám v. mozgó tárgy eléri’ ❖ Az érkező és visszavert sugár pontos megjelölése végett a tükröző lapon, a sugár beesési pontjában merőlegest képzelünk (1897 PallasLex. CD02) | [a beesési szög] az a szög, melyet a lapra eső fénysugár azon egyenessel alkot, mely a beesési pontban a lapra merőlegesen van állítva (1913 RévaiNagyLex. C5703, 386) beesési szög ’a síkot elérő hullám v. mozgó tárgy iránya és a beesési merőleges által bezárt szög’ ❖ Beesési szög. Ez alatt p. egy felületre (két anyag határfelületére) eső sugárnak […] beesési iránya és a felületre v. falra a beesés helyén emelt normális [= merőleges] által bezárt szög értendő (1893 PallasLex. CD02) | [A hegy lábánál fekvő, kevésbé meredek területen] a napsugár beesési szöge kedvezőtlenebb és a mély talaj felmelegedése csekélyebb (1974 Lázár István 9389001, 161) | A páncélzat átütésének azonban speciális feltételei vannak: meglehetősen nagy kezdősebesség szükséges, a beesési szögnek közel kell lennie a 45 fokhoz (1997 Töll István CD17).

Vö. ÉKsz.

beesési melléknév 1B3 (Fiz)
hullámnak v. mozgó tárgynak vmely síkkal történő találkozásakor észlelhető, mérhető 〈jelenség〉
[Beesési szögön] egy falba ütköző golyónak beesési iránya és a felületre v.vagy falra a beesés helyén emelt normális [= merőleges] által bezárt szög értendő
(1893 PallasLex.)
az olyan nagy energiájú kozmikus sugárnak a beesési gyakorisága, amely ilyen vastag föld- és vízrétegen áthalad, és egy kijelölt egyenesbe esik, legfeljebb havonként egy
(1965 Fonó Albert)
beesési merőleges
a síkra a beesési pontban állított merőleges
A szög, melyet a beeső sugár a beesési merőlegessel alkot, az u. n.úgynevezett beesési szög
(1897 PallasLex.)
a beesési merőleges, a visszavert és a megtört hullámnyaláb egy síkban vannak
(1986 Flórik György)
beesési pont
a síknak az a pontja, ahol vmely hullám v. mozgó tárgy eléri
Az érkező és visszavert sugár pontos megjelölése végett a tükröző lapon, a sugár beesési pontjában merőlegest képzelünk
(1897 PallasLex.)
[a beesési szög] az a szög, melyet a lapra eső fénysugár azon egyenessel alkot, mely a beesési pontban a lapra merőlegesen van állítva
(1913 RévaiNagyLex.)
beesési szög
a síkot elérő hullám v. mozgó tárgy iránya és a beesési merőleges által bezárt szög
Beesési szög. Ez alatt p.például egy felületre (két anyag határfelületére) eső sugárnak […] beesési iránya és a felületre v.vagy falra a beesés helyén emelt normális [= merőleges] által bezárt szög értendő
(1893 PallasLex.)
[A hegy lábánál fekvő, kevésbé meredek területen] a napsugár beesési szöge kedvezőtlenebb és a mély talaj felmelegedése csekélyebb
(1974 Lázár István)
A páncélzat átütésének azonban speciális feltételei vannak: meglehetősen nagy kezdősebesség szükséges, a beesési szögnek közel kell lennie a 45 fokhoz
(1997 Töll István)
Vö. ÉKsz.

Beállítások