behaviorizmus fn 4A (Pszich)

’a személyiség vizsgálatában a lelki és szellemi jelenségeket inger és reakció viszonyára visszavezető, a viselkedés, a magatartás tanulmányozását központba állító amerikai lélektani irányzat’ ❖ A behaviourizmus szerint a lélektani megismerést tisztán külső megfigyelésre kell alapítani (1933 TolnaiÚjLex. C5736, 92) | Az ökológiai vizsgálódás a behaviorizmussal ellentétben nem tartja kielégítőnek, ha csak a megfigyelhető viselkedésre összpontosítunk (1989 Szitó Imre 2035005, 216) | A behaviorizmus a pszichológia történetének azon irányzata volt, amely nem ruházta fel az embert mentális folyamatokkal s tárgyának a viselkedés elemzését tekintette (1998 Természet Világa CD50).

Vö. ÉKsz. bihéviorizmus; IdSz. behaviourizmus; ÉKsz.² behaviourizmus.

behaviorizmus főnév 4A (Pszich)
a személyiség vizsgálatában a lelki és szellemi jelenségeket inger és reakció viszonyára visszavezető, a viselkedés, a magatartás tanulmányozását központba állító amerikai lélektani irányzat
A behaviourizmus szerint a lélektani megismerést tisztán külső megfigyelésre kell alapítani
(1933 TolnaiÚjLex.)
Az ökológiai vizsgálódás a behaviorizmussal ellentétben nem tartja kielégítőnek, ha csak a megfigyelhető viselkedésre összpontosítunk
(1989 Szitó Imre)
A behaviorizmus a pszichológia történetének azon irányzata volt, amely nem ruházta fel az embert mentális folyamatokkal s tárgyának a viselkedés elemzését tekintette
(1998 Természet Világa)
Vö. ÉKsz. bihéviorizmus; IdSz. behaviourizmus; ÉKsz.² behaviourizmus

Beállítások