behuny ts ige 1a6

1. ’〈szemét〉 lehunyja, becsukja’ ❖ Az oſtoba kzség, trónuſom’ meg-únta, Fényességem elt szemeit be-húnyta (1772 Bessenyei György¹ 7044019, 12) | Annyiszor tettük meg már öt év alatt ezt az utat Cservárról Iharosra, hogy akár behunyt szemmel is megjárnám (1881 Matkovics Pál C3054, 1) | félszemét behunyva, mint a puskalövéskor, vizsgálgatta a szerszámot (1961 Katkó István 9315001, 13) | Irtózattal hunyta be szemét – de ahogy behunyta, megragyogott előtte a tegnap esti látomás (1982 Jékely Zoltán 9278103, 27).

1a. (ritk) ’〈egyéb érzékszervét, értelmi v. érzelmi képességeit〉 kikapcsolja, befogadásra képtelenné teszi’ ❖ Béhúnyom hát fülem’ szemem’ (1798 Csokonai Vitéz Mihály C1335, 70) | Szemét-fülét behúnyta nemes Furkó Tamás (1850 Arany János C0646, 124) | becsukja a lelkét, ki a Léthét issza és ott aki van, annak neve: nincs. Behunyja a lelkét, ki issza a Léthét S örökre feledve a létnek a létét (1910 Babits Mihály 9014046, 88).

1b. ’〈szemét〉 elaludva becsukja’ ❖ Haboknak Illy oſtromlását meg gyzöd e’ gyenge sövénnyel? […] Nem roskadnak alá? ’s ha meg óltalmazza ſzerentse, Mellyhez nem bízhatſz, ſzemeid bé húnyhatod? álom Férhet e’ leg kiſſebb hozzád? (1777 Baróti Szabó Dávid 7021014, 10) | Estve ha béhúnyod szemedet (1840 Remény C3610, 166) | Nem birtam behunyni a szemeimet reggelig (1886 Mikszáth Kálmán C3129, 92) | Szemét se hunyta be szegény ma éjszaka (1964 Jékely Zoltán ford.–Corneille 9278107, 335).

1c. (szépítő) ’〈szemét〉 meghalva örökre becsukja’ ❖ Békélj meg ellenségeiddel, forditsd meg kárát, böcsületét felebarátodnak. Váltsad megérdemlett büntetésedet alamizsnával, engeszteld birádat. Rakúlj érdemekkel. Ezek meg-lévén, szép Reménységgel húnyod bé szemedet (1773 Faludi Ferenc C1665, 74) | ha én a szemem behunom, ennek a kis vagyonnak nekimén hat lány, négy vej (1898 Móra István C3208, 138) | Amint Knud [dán király] behunyta szemét (1035), a birodalom három alkotórészére szakadt (1936 Váczy Péter CD42).

1d. (rég, ritk) ’〈növény vmely részét〉 részeinek összehúzásával összezárja’ ❖ sok virágok … a’ bokrétájokat béhunyják (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1417, 48).

2. (rég) ’〈halott szemét〉 lefogja, lezárja vki’ ❖ ez mindaddig birtokát kezéhez nem vette, haszonvételével megelégedvén, még fogadott szülinek szemeit be nem húnyta (1813 Verseghy Ferenc ford. C4416, 139) | ez apának idegenek hunyták be szemeit (1841 Eötvös József C1208, 283).

Vö. CzF. ~; ÉrtSz.; TESz. huny; ÉKsz.; SzT. ~, behunyt; ÚMTsz.

behuny tárgyas ige 1a6
1.
〈szemét〉 lehunyja, becsukja
Az oſtoba kzség, trónuſom’ meg-únta, Fényességem elt szemeit be-húnyta
(1772 Bessenyei György¹)
Annyiszor tettük meg már öt év alatt ezt az utat Cservárról Iharosra, hogy akár behunyt szemmel is megjárnám
(1881 Matkovics Pál)
félszemét behunyva, mint a puskalövéskor, vizsgálgatta a szerszámot
(1961 Katkó István)
Irtózattal hunyta be szemét – de ahogy behunyta, megragyogott előtte a tegnap esti látomás
(1982 Jékely Zoltán)
1a. (ritk)
〈egyéb érzékszervét, értelmi v. érzelmi képességeit〉 kikapcsolja, befogadásra képtelenné teszi
Béhúnyom hát fülem’ szemem’
(1798 Csokonai Vitéz Mihály)
Szemét-fülét behúnyta nemes Furkó Tamás
(1850 Arany János)
becsukja a lelkét, ki a Léthét issza és ott aki van, annak neve: nincs. Behunyja a lelkét, ki issza a Léthét S örökre feledve a létnek a létét
(1910 Babits Mihály)
1b.
〈szemét〉 elaludva becsukja
Haboknak Illy oſtromlását meg gyzöd e’ gyenge sövénnyel? […] Nem roskadnak alá? ’s ha meg óltalmazza ſzerentse, Mellyhez nem bízhatſz, ſzemeid bé húnyhatod? álom Férhet e’ leg kiſſebb hozzád?
(1777 Baróti Szabó Dávid)
Estve ha béhúnyod szemedet
(1840 Remény)
Nem birtam behunyni a szemeimet reggelig
(1886 Mikszáth Kálmán)
Szemét se hunyta be szegény ma éjszaka
(1964 Jékely Zoltán ford.Corneille)
1c. (szépítő)
〈szemét〉 meghalva örökre becsukja
Békélj meg ellenségeiddel, forditsd meg kárát, böcsületét felebarátodnak. Váltsad megérdemlett büntetésedet alamizsnával, engeszteld birádat. Rakúlj érdemekkel. Ezek meg-lévén, szép Reménységgel húnyod bé szemedet
(1773 Faludi Ferenc)
ha én a szemem behunom, ennek a kis vagyonnak nekimén hat lány, négy vej
(1898 Móra István)
Amint Knud [dán király] behunyta szemét (1035), a birodalom három alkotórészére szakadt
(1936 Váczy Péter)
1d. (rég, ritk)
〈növény vmely részét〉 részeinek összehúzásával összezárja
sok virágok … a’ bokrétájokat béhunyják
(1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály)
2. (rég)
〈halott szemét〉 lefogja, lezárja vki
ez mindaddig birtokát kezéhez nem vette, haszonvételével megelégedvén, még fogadott szülinek szemeit be nem húnyta
(1813 Verseghy Ferenc ford.)
ez apának idegenek hunyták be szemeit
(1841 Eötvös József)
Vö. CzF. ~; ÉrtSz.; TESz. huny; ÉKsz.; SzT. ~, behunyt; ÚMTsz.

Beállítások