behurcol ts ige 1a

1. ’〈nehéz terhet〉(erőlködve) bevisz v. behoz, becipel vhova’ ❖ Einschleppen: bévonni, béhúzni, p. o. hajót az alattság által, béhurtzolni valamit (1803 Magyar–német és német–magyar lexikon C5801, 509. hasáb) | Ódon bútorokat hurcolnak be a vasútról a hordárok (1884 Bródy Sándor C1199, 209) | Ezt az embert le kell fektetni, – mondtam és nagynehezen behurcoltuk Beretvás Imrét egy ágyba (1908 Jób Dániel CD10) | Katalin behurcolt az üres szobába egy kinyitható ágyat (1964 Szabó Magda 9630002, 155).

1a. (ritk, tréf) ’rendszeresen v. folyamatosan visz, szállít vhova v. vkinek vmit’ ❖ Képek szinte [= szintén] tarkitják az „Őrangyal”t; de ugy látszik, ezek is, mint az Emlényéi külföldrül behurczolt dolgozatok (1844 Életképek C0100, 99) | Az én házamnál meg van tiltva, ott nem szabad a grófnénak semmiféle pletykahíreket behurcolni (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102005, 40) | Olaszország vigasztalódhatik. Sok milliót hurczolnak be az idegenek (1881 Vértesi Károly C4517, 293).

2. ’akarata ellenére(, erőszakkal) vminek a belsejébe v. vkihez magával bevisz v. behoz, bevonszol vkit’ ❖ Látám, hogy egy embertelen gaz embertl, a’ ki tet erszakossan akarta hurtzolni, irgalmatlanúl meg-verettetett (1790 Földi Ferenc ford.–Campe C1757, 67) | kit Veronkához maga utánn ervel behurczolt (1808 Verseghy Ferenc C4428, 281) | Ekkor a vőlegényt, behurczolták a pitvarba (1872 Tóvölgyi Titusz C4313, 83) | nem a pártházat ostromolták meg, hanem ott lévő ávósokat, akik még [1956. október] 30-án is behurcoltak oda embereket (1992 Országgyűlési Napló CD62).

2a. ’erőszakkal vhonnan elhurcol, és ide, erre a helyre betelepít vkit’ ❖ a meghóditott vidékekről behurcolt rabszolgának (1908 Pesti Napló szept. 20. C5324, 9) | akkoriban lebecsülték az indiánok és a rabszolgaként behurcolt afrikaiak vallásos megnyilvánulásait (1992 Bernáth Tamás ford.–Zambrano 2020004, 74) | a bahamaiak többsége a korábban behurcolt rabszolgák leszármazottja (1997 Magyar Hírlap CD09).

3. ’〈vmely más helyen (ős)honos (kártékony) állat- v. növényfajt〉(nem szándékosan) magával hozva más országba v. környezetbe telepít, meghonosít’ ❖ [Az ecsetpázsitot] Amerikába meg Ausztráliába hihetőleg behurcolták (1893 PallasLex. CD02) | [A szalamandrát] tűzifával néha behurcolják a városokba is s ott pincékben vagy nem kövezett udvarokon évekig elél (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [vannak] Sopron környékén olyan behurcolt és meghonosodott növényfajok is, amelyek másutt csak ritkán, vagy egyáltalán nem fordulnak elő (1960 Kárpáti Zoltán CD52) | [a készletmolyt] az élelmiszerekkel – mogyorós csokoládéval, déligyümölcsökkel, száraz tésztával, fűszerekkel, dióval – hurcolhatjuk be lakásainkba (1996 Magyar Hírlap CD09).

3a. ’〈fertőzött élőlény (által) járványt, fertőző betegséget, ill. kórokozót〉 addig attól mentes helyre magával víve ott elterjeszt’ ❖ idegen népekkel érintkezés által nem hurcoltak be dögvészt (1872–1874 Jókai Mór CD18) | Arábiából csak egyiptomi térhet vissza Kairóba, – mondták – mert mások betegségeket hurcolnak be (1936 Germanus Gyula 9189001, 280) | [A keleti marhavész vírusát] a balkáni, illetve az első világháború alatt behurcolták Bulgáriába, illetve Lengyelországba, sőt Nyugat-Európába is (1990 Szent-Iványi Tamás CD30).

4. (ritk, vál) ’〈(idegen) rossz szokást〉(el)terjeszt, meghonosít vhol’ ❖ [Szász Károly] visszautasította azt a törekvést, hogy valaki faji összetartástól sugallt pártos bíráskodást hurcoljon be az irodalom berkeibe (1934 Pintér Jenő CD44) | [az Európai Unióba] nem hurcolhatók be a nemzeti feszültségek (1999 Új Könyvek CD29).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

behurcol tárgyas ige 1a
1.
〈nehéz terhet〉 (erőlködve) bevisz v. behoz, becipel vhova
Einschleppen: bévonni, béhúzni, p. o.példának okáért hajót az alattság által, béhurtzolni valamit
(1803 Magyar–német és német–magyar lexikon)
Ódon bútorokat hurcolnak be a vasútról a hordárok
(1884 Bródy Sándor)
Ezt az embert le kell fektetni, – mondtam és nagynehezen behurcoltuk Beretvás Imrét egy ágyba
(1908 Jób Dániel)
Katalin behurcolt az üres szobába egy kinyitható ágyat
(1964 Szabó Magda)
1a. (ritk, tréf)
rendszeresen v. folyamatosan visz, szállít vhova v. vkinek vmit
Képek szinte [= szintén] tarkitják az „Őrangyal”t; de ugy látszik, ezek is, mint az Emlényéi külföldrül behurczolt dolgozatok
(1844 Életképek)
Az én házamnál meg van tiltva, ott nem szabad a grófnénak semmiféle pletykahíreket behurcolni
(1869–1872 Déryné Széppataki Róza)
Olaszország vigasztalódhatik. Sok milliót hurczolnak be az idegenek
(1881 Vértesi Károly)
2.
akarata ellenére(, erőszakkal) vminek a belsejébe v. vkihez magával bevisz v. behoz, bevonszol vkit
Látám, hogy egy embertelen gaz embertl, a’ ki tet erszakossan akarta hurtzolni, irgalmatlanúl meg-verettetett
(1790 Földi Ferenc ford.Campe)
kit Veronkához maga utánn ervel behurczolt
(1808 Verseghy Ferenc)
Ekkor a vőlegényt, behurczolták a pitvarba
(1872 Tóvölgyi Titusz)
nem a pártházat ostromolták meg, hanem ott lévő ávósokat, akik még [1956. október] 30-án is behurcoltak oda embereket
(1992 Országgyűlési Napló)
2a.
erőszakkal vhonnan elhurcol, és ide, erre a helyre betelepít vkit
a meghóditott vidékekről behurcolt rabszolgának
(1908 Pesti Napló szept. 20.)
akkoriban lebecsülték az indiánok és a rabszolgaként behurcolt afrikaiak vallásos megnyilvánulásait
(1992 Bernáth Tamás ford.Zambrano)
a bahamaiak többsége a korábban behurcolt rabszolgák leszármazottja
(1997 Magyar Hírlap)
3.
〈vmely más helyen (ős)honos (kártékony) állat- v. növényfajt〉 (nem szándékosan) magával hozva más országba v. környezetbe telepít, meghonosít
[Az ecsetpázsitot] Amerikába meg Ausztráliába hihetőleg behurcolták
(1893 PallasLex.)
[A szalamandrát] tűzifával néha behurcolják a városokba is s ott pincékben vagy nem kövezett udvarokon évekig elél
(1933 Az állatok világa ford.)
[vannak] Sopron környékén olyan behurcolt és meghonosodott növényfajok is, amelyek másutt csak ritkán, vagy egyáltalán nem fordulnak elő
(1960 Kárpáti Zoltán)
[a készletmolyt] az élelmiszerekkel – mogyorós csokoládéval, déligyümölcsökkel, száraz tésztával, fűszerekkel, dióval – hurcolhatjuk be lakásainkba
(1996 Magyar Hírlap)
3a.
〈fertőzött élőlény (által) járványt, fertőző betegséget, ill. kórokozót〉 addig attól mentes helyre magával víve ott elterjeszt
idegen népekkel érintkezés által nem hurcoltak be dögvészt
(1872–1874 Jókai Mór)
Arábiából csak egyiptomi térhet vissza Kairóba, – mondták – mert mások betegségeket hurcolnak be
(1936 Germanus Gyula)
[A keleti marhavész vírusát] a balkáni, illetve az első világháború alatt behurcolták Bulgáriába, illetve Lengyelországba, sőt Nyugat-Európába is
(1990 Szent-Iványi Tamás)
4. (ritk, vál)
(idegen) rossz szokást〉 (el)terjeszt, meghonosít vhol
[Szász Károly] visszautasította azt a törekvést, hogy valaki faji összetartástól sugallt pártos bíráskodást hurcoljon be az irodalom berkeibe
(1934 Pintér Jenő)
[az Európai Unióba] nem hurcolhatók be a nemzeti feszültségek
(1999 Új Könyvek)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások