békarokka fn 6A (nyj)

’nedves élőhelyeket kedvelő, hengeres szárú, 40–60 centiméter magas, élénkzöld színű évelő növény, amelynek spóratartó füzére orsóra emlékeztet, ill. e növények faja, az ún. mezei zsurló (Equisetum arvense)’ ❖ Tálmosó-fü, Kánna mosó-fü, Mosó-fü, Simittó-fü, Ló-fark-fü, Béka rokka. […] Ezen füvel Dunán túl az edények moſatattni [!] ſzoktak (1775 Csapó József 7062001, 270) | békarokkát, vagy gyér selyemfüvet termő rossz rétjét lóherés kertté varázsolja (1841 Pesti Hírlap CD61) | [a gyerek] matat a nádas szélében nőtt békarokka, vadlencse között (1958 Népszabadság júl. 3. C1499, 5) | a mezei zsurlónak (Equisetum arvense) csak az erdélyi magyarság körében huszonnégy elnevezését jegyezték fel (bábaguzsaly, békaláb, békarokka, csikófarok, fentőfű, guzsaly, kannamosó, kicsifenyő, orsósarok, ördögguzsaly, pókláb, üvegmosó stb.) (1999 Magyar néprajz CD47).

Sz: békarokkás.

Vö. CzF.; ÉKsz.; ÚMTsz.

békarokka főnév 6A (nyj)
nedves élőhelyeket kedvelő, hengeres szárú, 40–60 centiméter magas, élénkzöld színű évelő növény, amelynek spóratartó füzére orsóra emlékeztet, ill. e növények faja, az ún. mezei zsurló (Equisetum arvense)
Tálmosó-fü, Kánna mosó-fü, Mosó-fü, Simittó-fü, Ló-fark-fü, Béka rokka. […] Ezen füvel Dunán túl az edények moſatattni [!] ſzoktak
(1775 Csapó József)
békarokkát, vagy gyér selyemfüvet termő rossz rétjét lóherés kertté varázsolja
(1841 Pesti Hírlap)
[a gyerek] matat a nádas szélében nőtt békarokka, vadlencse között
(1958 Népszabadság júl. 3.)
a mezei zsurlónak (Equisetum arvense) csak az erdélyi magyarság körében huszonnégy elnevezését jegyezték fel (bábaguzsaly, békaláb, békarokka, csikófarok, fentőfű, guzsaly, kannamosó, kicsifenyő, orsósarok, ördögguzsaly, pókláb, üvegmosó stb.s a többi)
(1999 Magyar néprajz)
Sz: békarokkás
Vö. CzF.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások