belebotlik tn ige 16a8
1. ’〈ember v. állat (lába)〉 járás közben vmibe, ritk. vkibe ütközve megbotlik’ ❖ a’ fel-találni való dólgot szemei eleiben oly’ közel tészi, hogy ö tsak nem abban belé botoljék (1793 Csernátoni Vajda Sámuel ford.–Flögel C1296, 175) | [a ló] neki megy és belebotlik a kútválóba (1857 Hegedüs Lajos C2051, 20) | Ki tudja, meddig feküdt volna úgy, ha … a bakter bele nem botlik éjjeli hivatalos járkálása közben (1876 Mikszáth Kálmán C3140, 38) | Lábai belebotlottak a vágányokba (1895 Zempléni P. Gyula ford.–Zola 8536005, 247) | töprengve, mámorosan járt fel s alá. A bútorokba belebotlott (1912 Krúdy Gyula CD10) | [Ugrin] nem figyel, bele is botlik valamelyik kötélbe (1984 Szabó Magda 9630001, 161).
2. ’(más jellegű tevékenység közben) váratlanul rátalál, ráakad vmire’ ❖ egy le járásnál nagy ékes házba botlanak belé (1815 Pálóczi Horváth Ádám C2124, 63) | háromheti tervezés után – belebotlottam a módba, miként szólhatna (1854 Degré Alajos C1393, 56) | A hibás értesülésekbe általában minden lépten nyomon belebotlik az olvasó (1896 Irodalomtörténeti Közlemények C0213, 252) | Egyelőre nem keresünk új lakást. Ám ha véletlenül belebotlunk valami fantasztikus lehetőségbe… (1997 Lakáskultúra CD39).
2a. ’véletlenül találkozik vkivel’ ❖ lehetetlen hogy ha halgatódzott, bele ne botlottam vólna (1792 Pálóczi Horváth Ádám C2111, 60) | [Balambér úr] elosontában belebotlott Ollósiba, s igen szépen kérte: „Engem ne írjon a referádába [= jelentésbe], nem voltam itten.” (1891 Jókai Mór CD18) | Az első, akibe az utcán belebotlik [a városban kószáló diák], az egyik tanára (1947 Rónay György 9573089, 254) | [Olga] most, ahogy munka után átszaladt a szemközti élelmiszerüzletbe húst vásárolni, váratlanul belebotlott [Irénbe] (1973 Balla László 1010012, 114).
2b. (ritk) ’véletlenül megismer vkit, és beleszeret’ ❖ [egy ember] belé botlik egy jószágos [= vagyonos] leányba[, s elveszi] (1798 Nánásy Benjámin C3301, 281) | a ficzkó szép, fiatal s minden megvan benne, mit a hígeszű asszonyok szeretnek. Veszedelmes ficzkó; s az asszony belebotlott már (1864 Szász Károly² ford.–Shakespeare C3723, 40) | [Bibóné varrólány volt Pesten], mikor az ura valami tanfolyamot hallgatott odafenn s belebotlott (1911 Móricz Zsigmond C3214, 73).
Vö. CzF. belebotlik vagy belébotlik; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.