belerögzik tn ige 18c

(/ritk, vál) ’〈érzelem, gondolat, magatartás〉 vkinek v. vminek állandó jellemzőjévé válik’ ❖ A’ Praejudiciumot [= előítéletet], vagy emberben belé rögzött hibás vélekedéseket ki-irtya (1786 Magyar Hírmondó C0274, 315) | Belé rögzött indulatja Legkis’bb gátot nem enged (1825 Erdélyi János¹ C1626, 124) | a hajdan belerögzött szolgaösztön (1847 Kuthy Lajos 8261004, 68) | [a Bánk bán-epizódnak a szentföldi hadjárat idejére helyezése] belérögzött azóta [ti. Bonfini történetírása óta] a … köztudatba (1901 Irodalomtörténeti Közlemények C0218, 312) | Az összezárt ajkak keskeny, konok vonala merev aláhúzása ennek a belerögzött hallgatásnak (1954 Vidor Miklós 9778003, 344).

a. (rég, ritk) ’〈gondolathoz〉 megrögzötten ragaszkodik vki’ ❖ indogermán nyelvtökéletesség dogmájába végképp bele nem rögzött (1879 Budenz József 1009006, 664) | a fejedelem már választása előtt annyira belerögzött a maga végzetes tévedésébe (1900 Széchy Károly CD55).

b. (rég) ’〈helyzethez, tevékenységhez〉 hozzászokik vki’ ❖ A deli ezredes nem jött többé a vén atyushoz veszekedni, bár ez is annyira belerögzött a vitatkozásba, miként majdnem únni kezdé magát Jenő gróf kimaradásáért (1853 Kemény Zsigmond 8235025, 52) | A jurátus … nem lévén bele rögözve a subordinaczióba [= alárendeltségbe], meglehetősen hanyagul viselte magát (1878 Jogászhumor C2226, 61).

J: belerögződik.

Vö. CzF. belerögzik vagy belérögzik; ÚMTsz.

belerögzik tárgyatlan ige 18c
(/ritk, vál)
〈érzelem, gondolat, magatartás〉 vkinek v. vminek állandó jellemzőjévé válik
A’ Praejudiciumot [= előítéletet], vagy emberben belé rögzött hibás vélekedéseket ki-irtya
(1786 Magyar Hírmondó)
Belé rögzött indulatja Legkis’bb gátot nem enged
(1825 Erdélyi János¹)
a hajdan belerögzött szolgaösztön
(1847 Kuthy Lajos)
[a Bánk bán-epizódnak a szentföldi hadjárat idejére helyezése] belérögzött azóta [ti. Bonfini történetírása óta] a … köztudatba
(1901 Irodalomtörténeti Közlemények)
Az összezárt ajkak keskeny, konok vonala merev aláhúzása ennek a belerögzött hallgatásnak
(1954 Vidor Miklós)
a. (rég, ritk)
〈gondolathoz〉 megrögzötten ragaszkodik vki
indogermán nyelvtökéletesség dogmájába végképp bele nem rögzött
(1879 Budenz József)
a fejedelem már választása előtt annyira belerögzött a maga végzetes tévedésébe
(1900 Széchy Károly)
b. (rég)
〈helyzethez, tevékenységhez〉 hozzászokik vki
A deli ezredes nem jött többé a vén atyushoz veszekedni, bár ez is annyira belerögzött a vitatkozásba, miként majdnem únni kezdé magát Jenő gróf kimaradásáért
(1853 Kemény Zsigmond)
A jurátus … nem lévén bele rögözve a subordinaczióba [= alárendeltségbe], meglehetősen hanyagul viselte magát
(1878 Jogászhumor)
Vö. CzF. belerögzik vagy belérögzik; ÚMTsz.

Beállítások