bélés fn 4B  béllés (rég)

1. (Ruha is) ’ruhaneműnek az a (vékony) textilanyagból, prémből készült(, melegítő rétegül szolgáló) része, amelyet annak mérete és vonala szerint szabnak ki, és lazán a belső oldalára erősítenek’ ❖ Szép veres bárſonynak ruháját gondolom, Prémét, és béllését, ’s-ránczát ha fontolom, Fehér feketével tözötnek [= tűzöttnek] orrolom (1780 Dugonics András ford.–Homérosz 7087027, 192) | 24 385¹⁄₉ réf bérlésnek való vásznat (1809 Hazai és Külföldi Tudósítások C0193, 91) | volt néhány forintom abbul, mit takácslegény koromban kerestem, mellényem bélésébe varva (1851–1854 Táncsics Mihály 8463015, 75) | egybeszabott bélés, rávarrt bélés (1912 Mesterségek szótára 8146001, XVI) | A szürke, barna vagy fekete szövet-, ritkán posztókabát bélése báránybőr, bársony is lehetett (1979 NéprajziLex. CD47) | [James tanár Pipernének] mindössze az elhúnyt kesztyűjét és kalapja bélésének egy darabkáját juttatta el (1988 Rátai János 1131002, 133).

1a. ’vmely üreges tárgy belsejét (puha) anyaggal kibélelő réteg’ ❖ cornwallisi fecskék Irlandnál közelebb ne találtak volna fészkökbe béllésnek hajszálat (1882 Szász Károly² 8426064, 73) | [A fészek] burkolata vékony ágacskákból, bérlése szőrből készül (1901 Herman Ottó C2077, 185) | A hetilapok közül a Tolnai Világlapja hiányos, szakadozott lapjai hevernének bélés gyanánt a kosár alján (1991 Rentz Mátyás 2038028, 87).

2. ’vminek a belső oldalát, falát védő, ill. megerősítő, szigetelő burkolat, ritk. deszkázat’ ❖ a’ vállom a’ sántz’ bélléséhez jól hozzá súrolódott (1788 Ungi Pál ford.–Trenck C4473, 106) | a’ furás többféle földrétegen át, bélés nélkül, 30 ölig folytattatott (1842 Pesti Hírlap CD61) | egy ilyen fenyőfa-csatakígyó azt a tréfát mívelte, hogy nagyon erős lőportöltést kapván, a kartáccsal együtt magát az ágyú bélését, az összegöngyölt pléhcsövet is kilőtte a csőből (1883 Jókai Mór CD18) | Proust parafával borította a lakását zaj ellen, én drágább bélést használok. Könyveket (1937 Cs. Szabó László 9093018, 185) | A bélésben borított födém úgy készül, mint a borított födém, de a felső deszkázatot a béléses födém mintájára készítjük. Ott használjuk, ahol a magassági mérettel takarékoskodni kell (1950 Ibronyi Tamás et al. C6555, 100) | A kút szája fölé emelt falazat […] rendszerint ugyanolyan technikával készült, mint a kút bélése (1997 Magyar néprajz CD47) | tűzálló béléssel ellátott kémény (1999 Lakáskultúra CD39).

2a. (Ép) ’az ajtó- v. ablaktok (falat is fedő) burkolata’ ❖ rózsa és ébenfa-bélések és bútorok (1839 Petrichevich Horváth Lázár C1205, 83) | A vésett ajtók szárnyai a rámákból és a mezőket kitöltő táblákból állanak; az oldalsó rész: az ajtófél béléssel; a bélés széleit két oldalt a falon az […] ajtókerettel borítják (1893 PallasLex. CD02) | Az 1840-es évektől több művészi értékű, datált, festett, faragott, betétes ajtó maradt ránk. Ezek az ajtók már borított tokkal, díszes béléssel készültek (1997 Magyar néprajz CD47).

3. (rég, Ép) ’〈főként román v. gótikus stílusú épületeken:〉 kapu, ajtó v. ablak lépcsőzetesen szűkülő v. rézsűs, a fal vastagságában kialakított, rendsz. (fél)oszlopokkal díszített kerete; béllet’ ❖ A traùi székesegyház kapuja a román szobrászatnak legkiválóbb műve Dalmácziában. A kapu félkörívű; fölűl orommal végződik, bélését világi és bibliai jeleneteket ábrázoló domború művek díszítik (1892 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | A román félköríves kapuzat bélése oszlopos (1895 PallasLex. CD02).

4. ’vminek a kitömésére haszn. anyag; bélésanyag’ ❖ fa karszék, bélését fitogtató avult párnával rajta (1853 e. Fáy András¹ 8139003, 238) | Aki a drága gyapjút meg akarta takarítani, mindenféle rongyot és tollat használt bélésnek [az ún. buffancsnadrágba, azaz egy 16. századi, gömb alakú, gerezdekből szabott, térd fölé érő férfinadrágba] (1957 Ráth-Végh István 9556006, 717).

J: bélelés, béllet.

Ö: ablak~, ajtó~, bárány-, bunda~.

ÖU: gyapjú~, selyem~.

ÖE: ~bőr, ~papír.

Sz: béléses, bélésű.

Vö. CzF. béllés; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.