beleszédül tn ige 1c1

1. (átv is) ’megszédülve beleesik vmibe’ ❖ csak bele szédül szegény [a kútba] (1853–1854 Falusi Esték C0132, 59) | Egy szegény öszvér kidült, beleszédült a gödör mélyébe (1899 Hegedüs Sándor C2052, 130) | [a kalandokra vágyó, könnyelmű] férj beleszédül minden futó viszonyba (1940 Pintér Jenő CD44) | [Wernerné álmában] egy rettenetes, örvényes szakadék fölött kuporgott, várva, hogy nyomban beleszédül (1957 Rónay György C3638, 28) | beleszédültünk ebbe a szabadsággal dúsított kegyelmi állapotba, de láthatóan nem tudunk benne élni (1991 Csoóri Sándor 9090062, 361).

2. ’〈forgó mozgástól, ill. ilyen mozgás v. mélység, végtelenség látványától〉 szédülés fogja el, (szinte) elszédül’ ❖ Szilamér azt érzé, ami megjön, ha sokáig néz valaki a csillagok közé, hogy beleszédül az égbe (1882 Jókai Mór CD18) | amikor a róka felém kapott, hogy az öklömbe beléharapjon, hirtelen farkonragadtam s forogtam vele gyorsan, körbe-körbe, míg beleszédült (1938 Kemény János¹ 9319002, 30) | [a légtornász] annyira káprázatos iramban pörgeti Júliát a kupolában, hogy az ember beleszédül (1996 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’〈vmely külső hatás következtében〉 megszédül(ve megtántorodik)’ ❖ [Ubul] a nemez-fövegen nagyot üt … Guzna fejére, Hogy beleszédűl az (1876 Hevesi Lajos C2087, 51) | Beleszédült a fejem a levegő fülledtségébe (1894 Mikszáth Kálmán C0009, 88) | Röntgenezés előtt … egy csepp vért vettek az ujjam hegyéből. … De ebbe a csepp vérvételbe beleszédültem (1934 Móra Ferenc C3204, 229) | szinte beleszédült az illatáradatba (2000 Magyar Hírlap CD09).

3. (vál) ’〈erős érzelemtől v. meglepő hatástól〉 szinte elveszíti a józan ítélőképességét’ ❖ becsületemet a sárba tapossák, beleszédül fejem! (1875 Tóth Ede 8486002, 122) | Kristóf majd beleszédült sikerébe (1884 Erdélyi Gyula C1621, 80) | [a vers] úgy cseng-bong, rímel, keresztül-kasul, nem nézve se jobbra, se balra, hogy beleszédülünk (1928 Fenyő László CD10) | Ahogy reggeliztem ott, beleszédülve a meleg étel élvezetébe (1989 Csengey Dénes 1028003, 41).

3a. ’nagy (száma) v. bonyolult volta miatt nem tud eligazodni vmin, elveszíti az áttekintést vmi fölött’ ❖ beleszédült, ha a tenger adósságra gondolt, mely birtokát terhelte (1896 Benedek Elek C0922, 121) | ha az ember úgy júliusban a hivatalos lapot olvassa, szinte beleszédül a sok címbe. Főtiszt, tanácsos, főtanácsos, titkár, főtitkár, vezérfőtitkár stb. (1941 Nemzeti Figyelő 2135001, 4) | A nyomdai árak az utóbbi években alig emelkedtek, a papírárak változásába viszont könnyen bele lehetett szédülni (1996 Figyelő CD2601).

4. (biz)(hirtelen) beleszeret vkibe’ ❖ Most látta, hogy a huga takarosan kifejlődött leány. … Hát nem is csoda, – gondolta, – hogy a Kapitány Pali beleszédült a hugomba (1906 Gárdonyi Géza C1844, 106) | [a vígjáték] azt az okos tanácsot adja az asszonyoknak, hogy ha férjük kezd beleszédülni egy másik nőbe, ne pöröljenek, ne csináljanak hangos jeleneteket (1939 Schöpflin Aladár CD10).

4a. (vál, kissé pejor is) ’〈vmely dolog, cselekvés stb.〉 annyira megtetszik neki, hogy idejét, figyelmét teljesen neki szenteli’ ❖ [Theokritosz költészetének] természetességét sokszor félre is értette a conventiókba, etiquettekbe beleszédült utókor (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | Don Quijote, a derék spanyol nemesember a lovagregényekbe beleszédülvén lovagi portyákra indult (1961 Földes Anna 9154001, 6) | Van, aki attól tart, hogy a számítógép, az internet, az új technika mégis hatalmába keríti az emberiséget. Beleszédülünk, függők leszünk (1999 Figyelő CD2601).

J: belekábul.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

beleszédül tárgyatlan ige 1c1
1. (átv is)
megszédülve beleesik vmibe
csak bele szédül szegény [a kútba]
(1853–1854 Falusi Esték)
Egy szegény öszvér kidült, beleszédült a gödör mélyébe
(1899 Hegedüs Sándor)
[a kalandokra vágyó, könnyelmű] férj beleszédül minden futó viszonyba
(1940 Pintér Jenő)
[Wernerné álmában] egy rettenetes, örvényes szakadék fölött kuporgott, várva, hogy nyomban beleszédül
(1957 Rónay György)
beleszédültünk ebbe a szabadsággal dúsított kegyelmi állapotba, de láthatóan nem tudunk benne élni
(1991 Csoóri Sándor)
2.
〈forgó mozgástól, ill. ilyen mozgás v. mélység, végtelenség látványától〉 szédülés fogja el, (szinte) elszédül
Szilamér azt érzé, ami megjön, ha sokáig néz valaki a csillagok közé, hogy beleszédül az égbe
(1882 Jókai Mór)
amikor a róka felém kapott, hogy az öklömbe beléharapjon, hirtelen farkonragadtam s forogtam vele gyorsan, körbe-körbe, míg beleszédült
(1938 Kemény János¹)
[a légtornász] annyira káprázatos iramban pörgeti Júliát a kupolában, hogy az ember beleszédül
(1996 Magyar Hírlap)
2a.
〈vmely külső hatás következtében〉 megszédül(ve megtántorodik)
[Ubul] a nemez-fövegen nagyot üt … Guzna fejére, Hogy beleszédűl az
(1876 Hevesi Lajos)
Beleszédült a fejem a levegő fülledtségébe
(1894 Mikszáth Kálmán)
Röntgenezés előtt … egy csepp vért vettek az ujjam hegyéből. … De ebbe a csepp vérvételbe beleszédültem
(1934 Móra Ferenc)
szinte beleszédült az illatáradatba
(2000 Magyar Hírlap)
3. (vál)
〈erős érzelemtől v. meglepő hatástól〉 szinte elveszíti a józan ítélőképességét
becsületemet a sárba tapossák, beleszédül fejem!
(1875 Tóth Ede)
Kristóf majd beleszédült sikerébe
(1884 Erdélyi Gyula)
[a vers] úgy cseng-bong, rímel, keresztül-kasul, nem nézve se jobbra, se balra, hogy beleszédülünk
(1928 Fenyő László)
Ahogy reggeliztem ott, beleszédülve a meleg étel élvezetébe
(1989 Csengey Dénes)
3a.
nagy (száma) v. bonyolult volta miatt nem tud eligazodni vmin, elveszíti az áttekintést vmi fölött
beleszédült, ha a tenger adósságra gondolt, mely birtokát terhelte
(1896 Benedek Elek)
ha az ember úgy júliusban a hivatalos lapot olvassa, szinte beleszédül a sok címbe. Főtiszt, tanácsos, főtanácsos, titkár, főtitkár, vezérfőtitkár stb.s a többi
(1941 Nemzeti Figyelő)
A nyomdai árak az utóbbi években alig emelkedtek, a papírárak változásába viszont könnyen bele lehetett szédülni
(1996 Figyelő)
4. (biz)
(hirtelen) beleszeret vkibe
Most látta, hogy a huga takarosan kifejlődött leány. … Hát nem is csoda, – gondolta, – hogy a Kapitány Pali beleszédült a hugomba
(1906 Gárdonyi Géza)
[a vígjáték] azt az okos tanácsot adja az asszonyoknak, hogy ha férjük kezd beleszédülni egy másik nőbe, ne pöröljenek, ne csináljanak hangos jeleneteket
(1939 Schöpflin Aladár)
4a. (vál, kissé pejor is)
〈vmely dolog, cselekvés stb.〉 annyira megtetszik neki, hogy idejét, figyelmét teljesen neki szenteli
[Theokritosz költészetének] természetességét sokszor félre is értette a conventiókba, etiquettekbe beleszédült utókor
(1899 Nagy képes világtörténet)
Don Quijote, a derék spanyol nemesember a lovagregényekbe beleszédülvén lovagi portyákra indult
(1961 Földes Anna)
Van, aki attól tart, hogy a számítógép, az internet, az új technika mégis hatalmába keríti az emberiséget. Beleszédülünk, függők leszünk
(1999 Figyelő)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások