beleugrat ige 5a

1. ts (ritk) ’arra késztet, rávesz vkit v. vmit, hogy beleugorjék vmibe, vminek a belsejébe’ ❖ új bögrét vevék, s … a leveli békát … belé ugrattam (1843 Szigligeti Ede C3997, 28) | beleugratva lovát a nagy semmibe (1876 Ágai Adolf C0546, 223).

2. ts ’〈vmely kockázatos tevékenységbe, vállalkozásba〉 beugraszt vkit, rávesz vkit, hogy ilyen dologba belefogjon’ ❖ nincs egyéb hátra, mint e fiut beleugratnom [a bajvívásba] (1870 Rákosi Jenő ford.–Shakespeare C3732, 155) | A szerelem ujból beleugratott a versfaragásba (1879 Lauka Gusztáv 8268039, 32) | [a férfi] biztos volt benne, hogy sikerülni fog a kasznárt beleugratni az új vállalatába (1915 Móricz Zsigmond CD10) | [a] tinédzserek egymást ugratják bele a jelentkezésbe [ti. a Színház- és Filmművészeti Főiskolára] (1997 Magyar Hírlap CD09).

3. tn ’(lóháton) ugratva vmibe, vminek a belsejébe megy’ ❖ lovával együtt a’ meg-hasadott főldnek a’ méllységébe hirtelen bele ugratott (1796 Hatvany Pál ford. C2036, 41) | sarkantyúba kapva lovát, beleugratott a tajtékot verő vízbe (1850 Jókai Mór CD18) | [a katonatiszt] lóúsztatóban járt a Felső-Tiszán, és századával beleugratott a folyóba (1933 Krúdy Gyula CD54) | [a síelő] beleugratna a balkanyarba (1998 Magyar Hírlap CD09).

4. tn (rég) ’〈vmely kétes sikerű tevékenységbe〉 belekezd, belefog’ ❖ én ezen ſzóra úgy meg döbbentem, hogy felejtettem bele ugratni a’ titok’ nyomzásba [!] (1792 Pálóczi Horváth Ádám C2111, 33) | azt is tudta, hogy én … házasságtokba semmiképpen bele nem egyezem, hát igy ugratott bele (1876 Csepreghy Ferenc C1283, 274).

5. tn (rég) ’〈vkinek a szavába, beszédébe〉 belevág, közbeszólásával megszakítja’ ❖ – Hogy a leány nem kurva – mondám, beléugratva szavaiba –, mutatja az, hogy kész vala magát a vizitációnak alája vetni (1803 u. Kazinczy Ferenc C0219, 336) | Ha te mindön szavainkba bele-ugratol; el-nem-végezhettyük dógunkat (1804 Dugonics András C1475, 478) | a’ pajkos fitzkó … az éltesebbeknek beszélgetéseibe vagy kell vagy nem beleugrat (1825 Horváth Zsigmond¹ C4147, 53).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

beleugrat ige 5a
1. tárgyas (ritk)
arra késztet, rávesz vkit v. vmit, hogy beleugorjék vmibe, vminek a belsejébe
új bögrét vevék, s … a leveli békát … belé ugrattam
(1843 Szigligeti Ede)
beleugratva lovát a nagy semmibe
(1876 Ágai Adolf)
2. tárgyas
〈vmely kockázatos tevékenységbe, vállalkozásba〉 beugraszt vkit, rávesz vkit, hogy ilyen dologba belefogjon
nincs egyéb hátra, mint e fiut beleugratnom [a bajvívásba]
(1870 Rákosi Jenő ford.Shakespeare)
A szerelem ujból beleugratott a versfaragásba
(1879 Lauka Gusztáv)
[a férfi] biztos volt benne, hogy sikerülni fog a kasznárt beleugratni az új vállalatába
(1915 Móricz Zsigmond)
[a] tinédzserek egymást ugratják bele a jelentkezésbe [ti. a Színház- és Filmművészeti Főiskolára]
(1997 Magyar Hírlap)
3. tárgyatlan
(lóháton) ugratva vmibe, vminek a belsejébe megy
lovával együtt a’ meg-hasadott főldnek a’ méllységébe hirtelen bele ugratott
(1796 Hatvany Pál ford.)
sarkantyúba kapva lovát, beleugratott a tajtékot verő vízbe
(1850 Jókai Mór)
[a katonatiszt] lóúsztatóban járt a Felső-Tiszán, és századával beleugratott a folyóba
(1933 Krúdy Gyula)
[a síelő] beleugratna a balkanyarba
(1998 Magyar Hírlap)
4. tárgyatlan (rég)
〈vmely kétes sikerű tevékenységbe〉 belekezd, belefog
én ezen ſzóra úgy meg döbbentem, hogy felejtettem bele ugratni a’ titok’ nyomzásba [!]
(1792 Pálóczi Horváth Ádám)
azt is tudta, hogy én … házasságtokba semmiképpen bele nem egyezem, hát igy ugratott bele
(1876 Csepreghy Ferenc)
5. tárgyatlan (rég)
〈vkinek a szavába, beszédébe〉 belevág, közbeszólásával megszakítja
– Hogy a leány nem kurva – mondám, beléugratva szavaiba –, mutatja az, hogy kész vala magát a vizitációnak alája vetni
(1803 u. Kazinczy Ferenc)
Ha te mindön szavainkba bele-ugratol; el-nem-végezhettyük dógunkat
(1804 Dugonics András)
a’ pajkos fitzkó … az éltesebbeknek beszélgetéseibe vagy kell vagy nem beleugrat
(1825 Horváth Zsigmond¹)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások