beleugrat ige 5a
1. ts (ritk) ’arra késztet, rávesz vkit v. vmit, hogy beleugorjék vmibe, vminek a belsejébe’ ❖ új bögrét vevék, s … a leveli békát … belé ugrattam (1843 Szigligeti Ede C3997, 28) | beleugratva lovát a nagy semmibe (1876 Ágai Adolf C0546, 223).
2. ts ’〈vmely kockázatos tevékenységbe, vállalkozásba〉 beugraszt vkit, rávesz vkit, hogy ilyen dologba belefogjon’ ❖ nincs egyéb hátra, mint e fiut beleugratnom [a bajvívásba] (1870 Rákosi Jenő ford.–Shakespeare C3732, 155) | A szerelem ujból beleugratott a versfaragásba (1879 Lauka Gusztáv 8268039, 32) | [a férfi] biztos volt benne, hogy sikerülni fog a kasznárt beleugratni az új vállalatába (1915 Móricz Zsigmond CD10) | [a] tinédzserek egymást ugratják bele a jelentkezésbe [ti. a Színház- és Filmművészeti Főiskolára] (1997 Magyar Hírlap CD09).
3. tn ’(lóháton) ugratva vmibe, vminek a belsejébe megy’ ❖ lovával együtt a’ meg-hasadott főldnek a’ méllységébe hirtelen bele ugratott (1796 Hatvany Pál ford. C2036, 41) | sarkantyúba kapva lovát, beleugratott a tajtékot verő vízbe (1850 Jókai Mór CD18) | [a katonatiszt] lóúsztatóban járt a Felső-Tiszán, és századával beleugratott a folyóba (1933 Krúdy Gyula CD54) | [a síelő] beleugratna a balkanyarba (1998 Magyar Hírlap CD09).
4. tn (rég) ’〈vmely kétes sikerű tevékenységbe〉 belekezd, belefog’ ❖ én ezen ſzóra úgy meg döbbentem, hogy felejtettem bele ugratni a’ titok’ nyomzásba [!] (1792 Pálóczi Horváth Ádám C2111, 33) | azt is tudta, hogy én … házasságtokba semmiképpen bele nem egyezem, hát igy ugratott bele (1876 Csepreghy Ferenc C1283, 274).
5. tn (rég) ’〈vkinek a szavába, beszédébe〉 belevág, közbeszólásával megszakítja’ ❖ – Hogy a leány nem kurva – mondám, beléugratva szavaiba –, mutatja az, hogy kész vala magát a vizitációnak alája vetni (1803 u. Kazinczy Ferenc C0219, 336) | Ha te mindön szavainkba bele-ugratol; el-nem-végezhettyük dógunkat (1804 Dugonics András C1475, 478) | a’ pajkos fitzkó … az éltesebbeknek beszélgetéseibe vagy kell vagy nem beleugrat (1825 Horváth Zsigmond¹ C4147, 53).
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.