belforgalom fn 7A

1. (Közl) ’vmely ország v. város határain belül megvalósuló (vasúti, közúti, vízi v. légi) személy- és áruszállítás’ ❖ [a 17. századi Angliában] a belforgalom nemcsak igen lassú, de az árúszállitás fölötte drága is volt (1848 Széchenyi István CD1501) | [alommal vegyes istállótrágya-küldemények] a magyar szent korona országainak területén a belforgalomban további intézkedésig kocsiponyvával való befedés nélkül is szállíthatók legyenek (1934 Állategészségügyi törvények és rendeletek 1051004, 174) | [az autóbuszok] nem a város belforgalmára szolgáltak (1969 Lovas Gyula CD52) | a belforgalomban „nosztalgia”-vonatokként ismert járatok (1993 Országgyűlési Napló CD62) | [az állam] az átmenő forgalmat ugyanúgy kezelje, mint a belforgalmat (2000 Ormos Mária CD17).

1a. ’országon belül zajló postai és hírközlési tevékenység’ ❖ Ausztriával új egyezmény jött létre, mely a postai és távirdai belforgalmat illetőleg mindkét félnek teljes szabadságot biztosít (1897 PallasLex. CD02) | A nemzetközi postaegyezmény is megköveteli a szállítólevelet, de egyes külföldi államok,pl. Svájc, Anglia, Amerikai Egyesült-Államok belforgalmukban nem használják (1925 RévaiNagyLex. C5713, 326).

2. (kissé rég, Közg) ’vmely ország belkereskedelme, belföldi gazdasági, pénzügyi tevékenysége’ ❖ élénkebb belforgalom, szaporább fogyasztás, s elevenebb önálló külkereskedés (1843–1844 Kossuth Lajos CD32) | Magában a belforgalomban a vásárokon 3–4.000 ló fordúl meg (1889 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Az aranypénz a középkorban elsősorban a világkereskedelem forgalmi eszköze. A belforgalom pénze mindenütt – még Itáliában is – ezüst volt (1919 Hóman Bálint CD42) | A szakasz a hódoltsági terület belső forgalmára kivetett illetékekkel kezdődik; a királyi Magyarországról, majd a török birodalomból érkező behozatal vámszabásával folytatódik; végül a belforgalom addig nem érintett tételeire tér vissza (1998 Pach Zsigmond Pál CD58).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bel-; ÉKsz.

belforgalom főnév 7A
1. (Közl)
vmely ország v. város határain belül megvalósuló (vasúti, közúti, vízi v. légi) személy- és áruszállítás
[a 17. századi Angliában] a belforgalom nemcsak igen lassú, de az árúszállitás fölötte drága is volt
(1848 Széchenyi István)
[alommal vegyes istállótrágya-küldemények] a magyar szent korona országainak területén a belforgalomban további intézkedésig kocsiponyvával való befedés nélkül is szállíthatók legyenek
(1934 Állategészségügyi törvények és rendeletek)
[az autóbuszok] nem a város belforgalmára szolgáltak
(1969 Lovas Gyula)
a belforgalomban „nosztalgia”-vonatokként ismert járatok
(1993 Országgyűlési Napló)
[az állam] az átmenő forgalmat ugyanúgy kezelje, mint a belforgalmat
(2000 Ormos Mária)
1a.
országon belül zajló postai és hírközlési tevékenység
Ausztriával új egyezmény jött létre, mely a postai és távirdai belforgalmat illetőleg mindkét félnek teljes szabadságot biztosít
(1897 PallasLex.)
A nemzetközi postaegyezmény is megköveteli a szállítólevelet, de egyes külföldi államok,pl.például Svájc, Anglia, Amerikai Egyesült-Államok belforgalmukban nem használják
(1925 RévaiNagyLex.)
2. (kissé rég, Közg)
vmely ország belkereskedelme, belföldi gazdasági, pénzügyi tevékenysége
élénkebb belforgalom, szaporább fogyasztás, s elevenebb önálló külkereskedés
(1843–1844 Kossuth Lajos)
Magában a belforgalomban a vásárokon 3–4.000 ló fordúl meg
(1889 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
Az aranypénz a középkorban elsősorban a világkereskedelem forgalmi eszköze. A belforgalom pénze mindenütt – még Itáliában is – ezüst volt
(1919 Hóman Bálint)
A szakasz a hódoltsági terület belső forgalmára kivetett illetékekkel kezdődik; a királyi Magyarországról, majd a török birodalomból érkező behozatal vámszabásával folytatódik; végül a belforgalom addig nem érintett tételeire tér vissza
(1998 Pach Zsigmond Pál)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bel-; ÉKsz.

Beállítások