belgyógyászat fn 3A

1. (Orvos is) ’az orvostudománynak az az ága, amely az élőlények, kül. az ember (élet)működését megzavaró rendellenességekkel, rendsz. a belső szervek betegségeinek vizsgálatával, gyógyításával foglalkozik’ ❖ [A Gyógyászat című folyóirat célja] valamennyi orvosi tudományt, de kivált a belgyógyászatot anyanyelvünkön müvelni és nemzetünk számára gyümölcsöztetni (1860 Vasárnapi Újság CD56) | belgyógyászatunk most is ott van, a hol Galenus idejében (1890 Jókai Mór C2324, 123) | [Korányi Sándor] édesapja nyomdokain haladt, és az ideggyógyászat s a belgyógyászat nagy tudású művelője lett (1993 A magyarság kézikönyve CD06) | [az 1800-as évek közepén feltalált szemtükör] óriási lendületet adott a belgyógyászat fejlődésének, hiszen élőben váltak láthatóvá az erek, amelyek állapotából lehetett következtetni az egész szervezetet érintő betegségekre (2000 Természet Világa CD50).

1a. (Isk) ’ez mint egyetemi tantárgy, ill. ezzel foglalkozó (tan)könyv’ ❖ Canstatt Károly Frigyes, német orvostudományi iró […] Regensburgba tért vissza, honnan a belgyógyászat tanárának hivták meg (1893 PallasLex. CD02) | Hutyra, Állatorvosi belgyógyászat (1894) (1895 PallasLex. CD02) | Halmi följebb járt, s csak ebben az évben akadtak össze, mióta Ágnes is klinikai tárgyakat hallgatott: a közös belgyógyászaton olvasta le az indexéről a nevét (1965 Németh László² 9485041, 12) | 1774-től sebészeket is képeztek. A nagyszombati orvoskarnak öt tanszéke volt, az egyiken az élettant és a gyógyszerészetet, a másikon a kórtant, gyógytant és belgyógyászatot adták elő (1993 A magyarság kézikönyve CD06).

2. (Orvos is) ’vmely intézménynek, rendsz. kórháznak a belső szervek betegségeivel foglalkozó részlege, osztálya’ ❖ a belgyógyászat 7, a szemészet 8 betegágygyal gyarapodott (1859 Vasárnapi Újság CD56) | helyezzék át sürgősen a belgyógyászatra (1933 Török Sophie CD10) | az alkoholbetegek ellátása zömmel a pszichiátria illetékessége, emellett a belgyógyászatokra is tartozik (1995 Magyar Hírlap CD09).

Sz: belgyógyászati.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

belgyógyászat főnév 3A
1. (Orvos is)
az orvostudománynak az az ága, amely az élőlények, kül. az ember (élet)működését megzavaró rendellenességekkel, rendsz. a belső szervek betegségeinek vizsgálatával, gyógyításával foglalkozik
[A Gyógyászat című folyóirat célja] valamennyi orvosi tudományt, de kivált a belgyógyászatot anyanyelvünkön müvelni és nemzetünk számára gyümölcsöztetni
(1860 Vasárnapi Újság)
belgyógyászatunk most is ott van, a hol Galenus idejében
(1890 Jókai Mór)
[Korányi Sándor] édesapja nyomdokain haladt, és az ideggyógyászat s a belgyógyászat nagy tudású művelője lett
(1993 A magyarság kézikönyve)
[az 1800-as évek közepén feltalált szemtükör] óriási lendületet adott a belgyógyászat fejlődésének, hiszen élőben váltak láthatóvá az erek, amelyek állapotából lehetett következtetni az egész szervezetet érintő betegségekre
(2000 Természet Világa)
1a. (Isk)
ez mint egyetemi tantárgy, ill. ezzel foglalkozó (tan)könyv
Canstatt Károly Frigyes, német orvostudományi iró […] Regensburgba tért vissza, honnan a belgyógyászat tanárának hivták meg
(1893 PallasLex.)
Hutyra, Állatorvosi belgyógyászat (1894)
(1895 PallasLex.)
Halmi följebb járt, s csak ebben az évben akadtak össze, mióta Ágnes is klinikai tárgyakat hallgatott: a közös belgyógyászaton olvasta le az indexéről a nevét
(1965 Németh László²)
1774-től sebészeket is képeztek. A nagyszombati orvoskarnak öt tanszéke volt, az egyiken az élettant és a gyógyszerészetet, a másikon a kórtant, gyógytant és belgyógyászatot adták elő
(1993 A magyarság kézikönyve)
2. (Orvos is)
vmely intézménynek, rendsz. kórháznak a belső szervek betegségeivel foglalkozó részlege, osztálya
a belgyógyászat 7, a szemészet 8 betegágygyal gyarapodott
(1859 Vasárnapi Újság)
helyezzék át sürgősen a belgyógyászatra
(1933 Török Sophie)
az alkoholbetegek ellátása zömmel a pszichiátria illetékessége, emellett a belgyógyászatokra is tartozik
(1995 Magyar Hírlap)
Sz: belgyógyászati
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások