-béli l. -beli

-beli (mn-ek képzőszerű utótagjaként, gyakr. szjelezhető előtaggal) -béli (/vál)

1. (az összetétel fn-i értékben is, ilyenkor rendsz. tbsz-ban) ’a kiindulásul szolgáló szóval v. szókapcsolattal megnevezett (földrajzi) helyen v. vminek a belsejében levő, elhelyezkedő, ahhoz tartozó’ ❖ Ismérik az ö érdemeit nem tsak az ö Hazájabéliek, hanem minden kivül valók-is (1772 Tordai Sámuel 7353001, [VI]) | Spártabéliek-is, hogy a’ muzsika ne gyakoroltasson meg-nem engedték, ſt az ütközetek alatt-is muzsikáltattak (1795 Gvadányi József ford. 7125025, 377) | a’ várbeli nép (1831 Vörösmarty Mihály 8524387, 207) | végbeli kapitányok (1874 Pauler Gyula CD57) | látom a falunkbeli kavicsos országutat, labodával, szerbtövissel a széleken (1895 Mikszáth Kálmán CD04) | mennybéli Jóisten (1951 Veres Péter 9771010, 100) | ládabéli portékát (1981 NéprajziLex. CD47) | egyesült államokbeli tartózkodása idején (1996 Magyar Hírlap CD09) | Olcsón lehet marsbéli telket vásárolni egy budapesti ingatlanközvetítő irodában (2000 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’a kiindulásul szolgáló szóval v. szókapcsolattal megnevezett (földrajzi) helyen v. vminek a belsejében megjelenő, lefolyó’ ❖ hasbéli fájdalmaikat (1775 Csapó József 7062001, 109) | ázsiabéli szokásunk (1801 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | A mellhártya és tüdőbeli tüneményeket, nem különben a hasbántalmat illetőleg bizonyos változást nehéz előadni (1847 Schöpf-Merei Ágoston 8305004, 265) | figyelemmel kísérhetjük a lágerbeli eseményeket (1936 Veres Péter 9771027, 307) | a Graffiti mozibeli sajtótájékoztató (1990 Lovass Zoltán 1097002, 216).

1b. ’a kiindulásul szolgáló szóval v. szókapcsolattal megnevezett műben, (irodalmi) szövegben, ill. gondolat(sor)ban levő, itt megjelenő’ ❖ ſzáz Szent Irásbéli helyet-is elö-hozhatnék (1777 Szigeti Gyula Sámuel–Tordai Sámuel ford.–Bunyan 7353006, 115) | csak a levélbeli tárgyak eránt tétetik említés (1826 Szemere Pál 8439071, 314) | második kiadásbelik (1867 Rákosi Jenő ford.–Shakespeare CD11) | A szók mondatbeli viszonyitásának főeszköze a szóragozás (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | regénybeli asszonyok (1912 Molnár Ferenc² 9453007, 28) | a Hamlet-beli színészjelenet (1958 Rónay György 9573134, 196) | szövegbeli tematikus kapcsolatok (1985 Balázs János² 1009001, 216) | a módosítás Magyar Közlöny-beli megjelenését követően (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. (az összetétel fn-i értékben is, ilyenkor rendsz. tbsz-ban) ’a kiindulásul szolgáló szóval v. szókapcsolattal megnevezett csoporthoz, intézményhez, szervezethez tartozó’ ❖ a nemes második székely regimentbéliek (1773 Erdélyi jobbágyok panaszlevelei 7192001, 37) | ménesbeli Kantzának (1804 Tolnay Sándor 7351007, 46) | a jogtalanság után, mellyet osztálybeliim egyikétől tűrtél, nem sok érdemet fogsz nekünk tulajdonítani (1843 Petőfi Sándor ford.–James 8366460, 164) | a generációjabeli új magyar irodalom munkásai (1919 Mariay Ödön CD10) | az A)-beliek még harminc év mulva is úgy beszéltek a B)-istákkal, hogy „hogy lehetett B)-be járni”? (1920 Móricz Zsigmond 9462009, 81) | a korai vásárlók 16 százaléka tekintette magát „alsó-középosztálybelinek” (1982 Wessely Anna ford.–King 1080004, 228).

2a. ’a kiindulásul szolgáló szóval v. szókapcsolattal megnevezett csoportban, intézményben, szervezetben folyó, megjelenő’ ❖ a Kolozsvári Universitásbéli füvéſz Profesſorſágra való hívatalra méltóztatta (1780 Magyar Hírmondó 7444008, 591) | a guberniumbéli szolgálattyához kedve nem volt (1785 Daniel család újabb adattára 7404008, 384) | az első huszár ezredbeli eseményeket megvizsgálva (1849 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | a csecsemőknek intézetbeli gondozása (1912 RévaiNagyLex. C5701, 21) | Szolgálati és társaságbeli elfoglaltságán kívül Vronszkijnak még egy foglalatossága volt: a lovak (1952 Németh László² ford.–Tolsztoj² 9485065, 194) | szükség lenne az alapszerződés újbóli országgyűlésbeli megvitatására (1996 Országgyűlési Napló CD62).

3. (az összetétel fn-i értékben is, ilyenkor rendsz. tbsz-ban) ’a kiindulásul szolgáló szóval v. szókapcsolattal megnevezett időben, évben, időszakban élő, levő, ill. született v. keletkezett’ ❖ [Árpád szolgáinak egyike] Ballaginak neveztetett az akkor-beli Magyaroktól (1786 Dugonics András 7087010, 159) | [Ovidius] az általam forditott Tibullussal egy őtőbéli [= öltőbeli, vagyis nemzedékbeli] (1819 Perecsényi Nagy László C3480, VII) | az 1579-beliek nem sokáig bírták adományaikat (1870 Lázár Miklós CD57) | egyes-egyedül hazánkban találni jurabeli kőszenet (1896 PallasLex. CD02) | [a bárányok fülébe tetovált számról a juhászok] mindig tudják, hogy hánybeli az állat (1911 Malonyay Dezső 8292036, 248) | micsoda csíkos harisnyák és fodros harisnyakötők [a 10-es, 20-as években készült régi fényképeken]! És […] viselőik és tulajdonosaik sokkalta erkölcsösebbek és illemtudóbbak, mint a harmincas évekbeliek (1982 Jékely Zoltán 9278103, 23) | századunkbéli értékes, első kiadású könyvek (1994 Magyar Hírlap CD09).

3a. ’a kiindulásul szolgáló szóval v. szókapcsolattal megnevezett időben, évben, időszakban megjelenő, lefolyó, ill. érvényes, szokásos’ ❖ nem szükség, de nem is lehet jövendőbeli bóldogságunkról tsak természetből okoskodni (1773–1775 Bessenyei György¹ 7044009, 96) | [egészségünk] jobbadán szüléink testalkotások, egészségök ’s első esztendőinkbeli velünk bánásoktul függ (1831 Széchenyi István CD1501) | egész tanévbeli vizsgálati anyag (1848 Tavasi Lajos 8469011, 127) | az 1600–1602-beli csaták (1902 Magyar írók élete CD27) | az élmény tárgya éppúgy lehet múltbeli vagy jövőbeli, mint jelenlegi dolog vagy esemény (1982 Rózsahegyi Edit 2029001, 453).

3b. (az összetétel fn-i értékben is, ilyenkor rendsz. tbsz-ban) ’vmilyen, rendsz. vkivel v. vmivel azonos (élet)korban levő’ ❖ [Az anyajuh] olly igen eggy-kép, -ſzr, ’s-korbéli; tömén ſok’ ’S eggyenl-nyelv bárányok köz’tt-is azonnal Ismeri gyenge fiját (1794 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière 7021010, 74) | az én időmbeliek jól emlékeznek arra a napra, mikor az a gyönyörű leány öngyilkos lett (1912 Réti Ödön CD10) | A gazdag leányok külön bandába jártak a velük egykorú gazdagabb kislegényekkel, a szegények a velük egyívású fiúkkal találkoztak. Az egyévbeliek, egy alombeliek vagy velembeliek tartottak össze (1990 Magyar néprajz CD47).

4. (az összetétel fn-i értékben is, ilyenkor rendsz. tbsz-ban) ’a kiindulásul szolgáló szóval v. szókapcsolattal megnevezett dologgal, jelenséggel, folyamattal, tevékenységgel stb. kapcs., ill. abban jelentkező, tapasztalható’ ❖ Mind a’ páſztorok pedig, mind a’ haláſzok, ollyan hivatalbéli [= hivatalos állásban levő] emberek, kiknek e’ világon ſok a’ gondgyok, ſok a’ fáradtságok (1772 Vajda Sámuel 7365001, 145) | Még valamit, gyalázatunkra meg-kell vallanom, tapaſztaltam némelly valláſunkbélieknél, mellyen titkon boſzonkodtam (1782 Kónyi János ford. 7190032, 24) | többes számbeli első eset (1805 Horvát István 8186007, 159) | a’ nemzésbeli kicsapongásnak táratnék tágas kapu (1842 Pesti Hírlap CD61) | Érintkezzék mindenki a hozzá hasonlókkal; de ez nem zárja ki, hogy a más sorsbeliekkel is öszsze ne jöhessen (1875 Sándor János 8642001, 100) | [Zichy János gróf] resszortjabeli folyó ügyekről referált őfelségének (1912 Ignotus CD10) | hatalmas számbeli fölényben (1975 László Gyula¹ 2042054, 100) | a labdarugásbeli viszonyokat (1985 Jakab Zoltán 1070001, 26) | egy képzeletbeli kis faluban (2000 Magyar Hírlap CD09).

4a. ’a kiindulásul szolgáló szóval v. szókapcsolattal megnevezett (külső) elvont dolog szempontjából tekintett, így megmutatkozó, ill. (viszonyításban) azt alapul vevő’ ❖ idöbéli mivoltokról (1774 Tapasztalásból merétett oktatás 7462001, 44) | A számhatárzók a mennyiségbeli viszonyok s körülmények meghatárzására szolgálnak (1864 Szvorényi József 8458007, 217) | távolságbeli különbséget (1896 PallasLex. CD02) | a testek ha a térbeli kiterjedés azoktól elvonatik, sehol sincsenek (1910 Czeglédy Sándor ford.–Calvin CD1211) | a hasonlatosság bizonyos törzsfejlődésbeli rokonságra vezethető vissza (1933 Az állatok világa ford. CD46) | méret- és minőségbeli eltérésekre (1997 Magyarország földje CD05).

5. ’a kiindulásul szolgáló szóval v. szókapcsolattal megnevezett szellemi v. lelki tevékenységben, sajátosságban, tartalomban megmutatkozó, abban érzékelhető’ ❖ hitre való ſzívbéli indulat (1773 Kónyi János ford.–Fénelon 7190034, 94) | Talám a’ te Húgodnak éſzbéli hibája vagyon? (1793 Boér Sándor ford.–Schröder² 7053004, 170) | Ha hogy minden esetre csalhatatlanul biztosak lehetnénk, hogy a törvényhatóságok által rendelendő küldötségek mind értelmi, mind akaratbeli tehetséggel úgy lennének bizonyosan felruházva (1833 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | a beteg gyanakvása és itéletbeli botlása (1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.–Krafft-Ebing 8267003, 135) | [tévedés, hogy] az elszigetelő és a ragozó nyelv a beszélő gondolkodásbeli lustaságáról [tanúskodik] (1937 Zsirai Miklós 9805001, 9) | jellembeli szilárdság (1980 Kovalovszky Miklós 9362001, 54) | szemléletbeli elfogultság (1989 Grezsa Ferenc 2025073, 156).

5a. ’a kiindulásul szolgáló szóval v. szókapcsolattal megnevezett belső, szellemi v. lelki dolog szempontjából tekintett, ill. (viszonyításban) azt alapul vevő’ ❖ a’ sokféle szív, és elmebéli változást, a’ mit a’ szerelem szokott okozni (1796 Kisfaludy Sándor 8243053, 216) | elvbeli különbség (1844 Pesti Hírlap CD61) | Ma már mértékkel és mérleggel tudjuk kimutatni a fiatalságnak fejlődésbeli elmaradottságát (1891 Budapesti Szemle 8673001, 376) | izlésbeli differenciálatlanság (1939 Független Újság 2126001, 7) | Nem érzékelteti a [Cromwell című angol] film a parlament felfogásbeli, vallási megosztottságát sem (1972 Bittei Lajos 2057038, 356) | műveltségbeli hasonlóságát (2000 Magyar néprajz CD47).

6. (az összetétel fn-i értékben is, ilyenkor rendsz. tbsz-ban) ’a kiindulásul szolgáló szóval v. szókapcsolattal megnevezett kategóriához, (minőségi) csoporthoz, típushoz tartozó’ ❖ A’ Téli, ’s nyári, és a’ fiatal bárányokbéli gyapjut (1774 Tapasztalásból merétett oktatás 7462002, 98) | [az alaptörvények] vagy irottak, vagy nem irottak az az: szokásbeliek (1847 Ramóczy Valerián 8388002, 24) | [Ausztriában] 18 év alatti férfi- és bármilly nő-nembeliek vesszőzés alá tartoznak (1852 Szokolay István 8451005, 55) | Az inditvány érdembeli része közhelyesléssel találkozott (1896–1898 Gracza György CD45) | elsővonalbelien szép (1930 Illés Endre CD10) | Egy élvonalbeli labdarúgó már nagyon fiatalon megismeri a sikert (1974 Zsolt István 9808004, 201) | első kategóriabeli árak (1995 Magyar Hírlap CD09).

7. (az összetétel fn-i értékben is, ilyenkor rendsz. tbsz-ban: rég v. nyj) ’a kiindulásul szolgáló szóval v. szókapcsolattal megnevezett (elvont) dolog formájában, mineműségében létező, akként történő, jelentkező, ill. ahhoz tartozó, annak részét képező’ ❖ a’ béli szerencsétlenségemet (1773 Barcsay Ábrahám 7019033, 27) | bánko ’s veksel beli [= váltóbeli] hitelezéseivel (1793 Bécsi Magyar Merkurius 7396001, 70) | ténybeli ellenmondások (1841 Pesti Hírlap CD61) | mind a város, mind a tábor a szükséges élelembeliekkel megkivántató mennyiségben láttatott el (1854 Teleki József² 8471008, 378) | mindössze három más meg más szinű ruhabelije van (1874 Győry Vilmos ford.–Cervantes Saavedra C1976, 406) | stilbeli örökség (1922 Horváth János 9261003, 81) | Mind ilyenek az mi uraink. Csak az eszem-iszom, meg a boritalbéli (1930 Móricz Zsigmond CD10) | pénzbeli hozzájárulás (1990 Országgyűlési Napló CD62) | az ízbeli élményt fokozza (2000 Új Könyvek CD29).

7a. (nem fn-i előtaggal) (kissé rég, ritk) ’a kiindulásul szolgáló szóval v. szókapcsolattal megnevezett minőségben, formában stb. létező, jelentkező’ ❖ ha csak már is gyakortabéli vadászatodban, melyrül Beczkón hallottam, barátságos szíved meg nem roszasodott (1773 Barcsay Ábrahám 7019033, 27) | örvendek e csekélybéli ajándéknak (1894 Ethnographia C6649, 48) | [A fejedelem] tiszta erkölcsi felfogása és külföldi nagyúri szokásai egyképen megkívánták a külsőbeli tisztaságot és rendet (1931 Szekfű Gyula CD42).

8. ’a kiindulásul szolgáló szóval v. szókapcsolattal megnevezett alkalommal, esetben v. helyzetben megjelenő, ill. azzal összefüggésben való’ ❖ a’ két vesbeli [= kétversbeli, vagyis kétszeri] házaſság mind két nemnek meg-engettetik, a’ harmad izbeli paráznaſágnak tartatik (1788 Decsy Sámuel 7078006, 370) | a’ perbéli tzivódás Mind nyertes, mind veſztö félt károkkal adóztat (1794 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière 7021010, 75) | Az ottlétünkbeli papot Vedágnak hívták (1823 Fogarasi Sámuel 7109007, 195) | [a rendek] el kivánják törülni vételbeli elsőbségét a földes uraknak (1833 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | [a török nagyvezér] élesztette harczi vágyát, alkubeli fenhéjázását (1902 Széchy Károly CD55) | a megtámadott mandátum birtokosának eljárásbeli jogállásáról (1989 Ruszoly József 2015042, 59).

Ö: abbeli, agy~, ágy~, becsület~, béke~, céh~, ebbeli, elme~, ház~, háztartás~, hely~, hivatal~, hold~, írás~, jegy~, jövendő~, kebel~, kék~, kora~, kor~, láb~, mese~, mesterség~, mód~, nem~, öl~, rang~, rend~, szív~, szó~, tisztelet~, vér~.

Vö. ÉrtSz.; TESz. falu, jonh, község, lábbeli, menny, ország, per, sziget, város, vér, vidék; ÉKsz.