bellebbez ts ige 4b (rég)belebbez, beljebbez

1. (Jog is) ’〈politikai v. közbiztonsági szempontból veszélyesnek, ill. bűnösnek nyilvánított személyt〉(rendőri felügyelet alatt álló) kényszerlakóhelyre küld, telepít, internál’ ❖ [hiába] declamál és rezistál a fogollyá szárnyasitott diák … harmadnap mulva, szülőföldére beljebbeztetik (1851 Bernát Gáspár C1061, 94) | [Batsányit két évi várfogság után] Linzbe belebbezték, s ott élt aztán rendőri felügyelet alatt egész haláláig (1893 PallasLex. CD02) | [Zichy Antalt] a szabadságharcz után haditörvényszék elé állították, majd Somogyvármegyébe jószágára belebbezték (1913 e. Magyar írók élete CD27).

1a. ’〈(politikai) menekültet, ill. hadifoglyot〉 az ország belsejébe utasít(va őrizetben tart)’ ❖ [Dembinszky tábornok] sem orosz, sem austriai alattvaló nem lévén, következőleg a [török] porta által sem belebbeztethetik, sem számüzettetik (1850 Vahot Imre C4628, 166) | [a békeszerződés értelmében] az összes krakkói magyar honvédsereg […] az akkor orosz birtokot képező Duna-deltára belebbeztetik, s tisztességes hadifoglyul tíz évig ott marad! (1872–1874 Jókai Mór 8209004, 473) | az oláh menekülteket a határok közeléből bellebbeztük (1881 Kossuth Lajos CD32).

2. ’beszorít, ill. bekényszerít vhova’ ❖ [a] cserepcsik [= csipesz] gyanánt [szolgáló gallérok által] feje belebbezve volt (1853 Bérczy Károly C1040, 12) | Egyszer a mistral hidege négy fal közé bellebbezett bennünket (1885 Szűry Dénes C4075, 92).

Sz: bellebbezés.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

bellebbez tárgyas ige 4b (rég)
belebbez 4b
beljebbez 4b
1. (Jog is)
〈politikai v. közbiztonsági szempontból veszélyesnek, ill. bűnösnek nyilvánított személyt〉 (rendőri felügyelet alatt álló) kényszerlakóhelyre küld, telepít, internál
[hiába] declamál és rezistál a fogollyá szárnyasitott diák … harmadnap mulva, szülőföldére beljebbeztetik
(1851 Bernát Gáspár)
[Batsányit két évi várfogság után] Linzbe belebbezték, s ott élt aztán rendőri felügyelet alatt egész haláláig
(1893 PallasLex.)
[Zichy Antalt] a szabadságharcz után haditörvényszék elé állították, majd Somogyvármegyébe jószágára belebbezték
(1913 e. Magyar írók élete)
1a.
(politikai) menekültet, ill. hadifoglyot〉 az ország belsejébe utasít(va őrizetben tart)
[Dembinszky tábornok] sem orosz, sem austriai alattvaló nem lévén, következőleg a [török] porta által sem belebbeztethetik, sem számüzettetik
(1850 Vahot Imre)
[a békeszerződés értelmében] az összes krakkói magyar honvédsereg […] az akkor orosz birtokot képező Duna-deltára belebbeztetik, s tisztességes hadifoglyul tíz évig ott marad!
(1872–1874 Jókai Mór)
az oláh menekülteket a határok közeléből bellebbeztük
(1881 Kossuth Lajos)
2.
beszorít, ill. bekényszerít vhova
[a] cserepcsik [= csipesz] gyanánt [szolgáló gallérok által] feje belebbezve volt
(1853 Bérczy Károly)
Egyszer a mistral hidege négy fal közé bellebbezett bennünket
(1885 Szűry Dénes)
Sz: bellebbezés
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások