beltelek fn 7B6

1. (Tört is) ’〈a település határában elhelyezkedő rétekkel, szántókkal, az ún. kültelekkel v. külső telekkel szemben:〉 ált. a paraszti gazdaságnak, ill. a jobbágy telkének a település belterületére eső része (a rajta álló lakóházzal és a gazdasági épületekkel együtt)’ ❖ a’ pap- és mesterlaki háztelkek nagyobbitására az elsőhöz két gazda, a’ másikhoz egy zsellér szomszéd beltelkét adni kegyeskedtek (1841 Pesti Hírlap CD61) | Falunak és beltelkeknek 382 hold fogna kijelöltetni, a többi 10,000 hold pedig a külső határt tenné (1859 Vasárnapi Újság CD56) | mintegy két holdnyi beltelket vettem (1881 Boross Mihály C1152, 273) | a kültelek és a beltelek is rendszerint technikailag és jogilag elkülönült (1981 Tárkány Szücs Ernő 1153005, 529).

1a. (Tört is) ’földbirtok, uradalom, gazdaság központi (körülkerített) része, amelyhez a gazdasági udvar és építményei, ill. a lakóépület tartozik’ ❖ Az ilyen szorosan körűlzárt beltelek mögött bizonyos távolságban áll, egy-két magas fa árnyékában a csűr (1894 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [Óbuda lakóinak] a község belterületén úgynevezett beltelkük is volt: nagy házhellyel (kb. 1200 négyszögöl), amelyen a ház mellett a konyhakert is elfért (1993 Gál Éva CD17) | A beltelken a lakóházakon kívül különböző udvarok, kertek és gazdasági épületek találhatók (2000 Magyar néprajz CD47).

2. (Közig) ’település belterülete, ill. vmely település belső területein található telek’ ❖ Dunakesz község beltelkének s határának térvázlata (1859 Vasárnapi Újság CD56) | belsőtelek, valamely városnak belső területe, l. Beltelek (1895 PallasLex. CD02) | A pesti komfortáblis [= bérkocsis], pláne ha huzamosabb idő óta hajtott a beltelkeken, név szerint is ismerte a […] merev tartású öregurat (1924 Krúdy Gyula CD54) | Az utolsó öt év építkezései leginkább a külterületre szoritkoztak, ahol 1396 apró ház épült, szemben a beltelkeknek 405 háznyi gyarapodásával (1927 RévaiNagyLex. C5716, 59).

Vö. CzF.; ÚMTsz.

beltelek főnév 7B6
1. (Tört is)
〈a település határában elhelyezkedő rétekkel, szántókkal, az ún. kültelekkel v. külső telekkel szemben:〉 ált. a paraszti gazdaságnak, ill. a jobbágy telkének a település belterületére eső része (a rajta álló lakóházzal és a gazdasági épületekkel együtt)
a’ pap- és mesterlaki háztelkek nagyobbitására az elsőhöz két gazda, a’ másikhoz egy zsellér szomszéd beltelkét adni kegyeskedtek
(1841 Pesti Hírlap)
Falunak és beltelkeknek 382 hold fogna kijelöltetni, a többi 10,000 hold pedig a külső határt tenné
(1859 Vasárnapi Újság)
mintegy két holdnyi beltelket vettem
(1881 Boross Mihály)
a kültelek és a beltelek is rendszerint technikailag és jogilag elkülönült
(1981 Tárkány Szücs Ernő)
1a. (Tört is)
földbirtok, uradalom, gazdaság központi (körülkerített) része, amelyhez a gazdasági udvar és építményei, ill. a lakóépület tartozik
Az ilyen szorosan körűlzárt beltelek mögött bizonyos távolságban áll, egy-két magas fa árnyékában a csűr
(1894 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
[Óbuda lakóinak] a község belterületén úgynevezett beltelkük is volt: nagy házhellyel (kb.körülbelül 1200 négyszögöl), amelyen a ház mellett a konyhakert is elfért
(1993 Gál Éva)
A beltelken a lakóházakon kívül különböző udvarok, kertek és gazdasági épületek találhatók
(2000 Magyar néprajz)
2. (Közig)
település belterülete, ill. vmely település belső területein található telek
Dunakesz község beltelkének s határának térvázlata
(1859 Vasárnapi Újság)
belsőtelek, valamely városnak belső területe, l.lásd Beltelek
(1895 PallasLex.)
A pesti komfortáblis [= bérkocsis], pláne ha huzamosabb idő óta hajtott a beltelkeken, név szerint is ismerte a […] merev tartású öregurat
(1924 Krúdy Gyula)
Az utolsó öt év építkezései leginkább a külterületre szoritkoztak, ahol 1396 apró ház épült, szemben a beltelkeknek 405 háznyi gyarapodásával
(1927 RévaiNagyLex.)
Vö. CzF.; ÚMTsz.

Beállítások