beltartalom fn 7A (ált. birtokszóként)
1. ’üreg, tárolóeszköz belsejében elhelyezett anyag v. tárgy’ ❖ a’ lentebb ülők gyakran csak hült helyét találják a’ tál beltartalmának (1842 Pesti Hírlap CD61) | [a sírok 3-4 darab] kővel voltak befedve. Beltartalmuk szénnel kevert hamú, néhány […] kőeszközzel, egyikben emberi csont is mutatkozik (1868 Orbán Balázs CD22) | önként tárta a vámos elé zsebének beltartalmát (1995 Magyar Hírlap CD09) | A megcsalt úr nemes bosszút forralt, csalfa barátnője lakodalmára kivonult a kocsijával, s a násznépre spriccölte szippantóskocsija sűrű beltartalmát (1998 Magyar Hírlap CD09).
1a. (ritk) ’〈épületben:〉 a funkciónak megfelelő berendezési tárgyak, felszerelések összessége’ ❖ [a templomban volt] 14 rozoga puhafa pad, 6 változatu nyekergő orgona. Szóval: az egész beltartalma legmostohább állapotban volt (1860 u. Soproni Szemle CD52) | Az ind-kunyhó szegényes beltartalma közt az orvosságos zacskó nagy szerepet játszik (1862 Balogh Tihamér C0771, 296).
2. ’〈anyagra, tárgyra vonatkoztatva:〉 alkotóelem, összetevő’ ❖ minden évnek fillérei igen különböztek egymástól, és pedig: súlyra; […] finom beltartalomra, mert 5–10 részök állott rézvegyitékből (1855 Vasárnapi Újság CD56) | A beltartalmat [ti. a levesét] a zöldségek, így különösen a tőről szakított, pirosodó paprikák, a megkomolyodott kelek, kiszélesedő krumplik, csontok, koncok, húsok adják (1926 Krúdy Gyula CD10) | Nem használták ki annak [ti. a juhtejnek] minden beltartalmát (1999 Magyar néprajz CD47).
2a. ’〈anyagra vonatkoztatva:〉 az alkotóelemek összetétele’ ❖ A kőszénnek több faját különböztetjük meg, a mint azok beltartalmuk szerint kevesebb vagy több szénenyt [= szenet] tartanak (1854 Vasárnapi Újság CD56) | valamely fém természetének s beltartalmának bizonyítására szolgáló állami vagy hatósági jegyek (1893 PallasLex. CD02) | A minőségvizsgáló és vegyi laboratóriumban a répa beltartalmát állapítják meg (1979 Harmos Ferenc–Shmilliár Manó CD52) | milyen mértékig lehet a bor beltartalmát – cukor- és savtartalom – szabályozni (1997 Országgyűlési Napló CD62).
3. ’〈szövegre, irodalmi műre vonatkoztatva:〉 tartalom, mondanivaló’ ❖ [nem mintha] a’ ns Pest városi tanács körlevele beltartalmának valami nagy fontosságot tulajdonitanánk (1843 Pesti Hírlap CD61) | minden a hadügyministeriumhoz küldendő iratok- és folyamodásokra […] kivűlről a folyó számmal a beltartalom rövid foglalatja ráirassék (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | Bus Andor verseit is küld viszsza s ird meg neki minthogy kivánja, hogy bár külalakra nem épen roszak, de beltartalmokban semmi költöi (1850 Gyulai Pál 8173040, 60) | [a sürgöny] beltartalmát eddig még nem ismerjük (1863 Garabonciás diák naptára 1863-ra C1802, 15) | [Szóphrón] irodalmi jogosultságot szerzett neki [ti. a komikus v. szatirikus elemekből álló színjátéknak, a mimusnak] azzal, hogy nagyobb beltartalommal látta el és határozottabb alakba öntötte (1904 ÓkoriLex. CD28).
3a. (kissé rég) ’〈gyűjteményre v. gyűjteményes műre vonatkoztatva:〉 a benne található tárgyak, művek összessége, ill. tartalmi gazdagsága’ ❖ A’ jelen zsebkönyv, külformájára nézve, minden külföldi zsebkönyvekkel bátran kiállhatja a’ versenyt, sőt beltartalmával ezeket jóval felül is mulja (1841 Pesti Hírlap CD61) | [Az almanach] beltartalma megfelelend külső pompájának, mert legnevezetesb iróink válogatott dolgozatai fogják azt becsessé tenni (1857 Vasárnapi Újság CD56) | [az ásványtár] beltartalomra nézve az európai összes ásványtárak között a harmadik helyet foglalja el (1877 Fraknói Vilmos C1761, 36) | a lap beltartalma, minősége nem a technika függvénye (1996 Természet Világa CD50).
4. (rég) ’〈személyre, közösségre vonatkoztatva:〉 a jellemben, erkölcsben, képzettségben stb. megnyilvánuló belső értékek összessége’ ❖ vitéz hadseregünk beltartalmára nézve legyen [kiegészítve] (1848 Kossuth Lajos CD32) | bizonyos foka a valódi emberi beltartalomnak (1857 Vasárnapi Újság CD56) | Nem Hiszem, hogy ily külső s bel-tartalom Jutott kivüle másnak (1872 Rákosi Jenő ford.–Shakespeare C3735, 4) | a nemzeti életnek igazi erejét, beltartalmát, egyéniségét az adja meg, amit […] a müvész ecsetje alkot (1900 Budapesti Napló máj. 10. C5243, 6).
Vö. CzF.; SzT.