bélyeges mn 15B2
1. ’(posta- v. ellenérték lerovását igazoló illeték)bélyeggel v. más hitelesítő jellel, kül. pecséttel ellátott(, vmit hivatalosan igazoló, tanúsító) 〈nyomtatvány, irat〉’ ❖ Stempeles, az az, bélyeges papirosért bé men adó (1793 Magyar Kurír C0322, 280) | volt ollyan is, ki [a választáshoz] bélyeges és egyforma hosszaságu czédulák kiosztását ajánlá (1841 Pesti Hírlap CD61) | bélyeges levelezőlapok, bélyeges borítékok (1897 PallasLex. CD02) | [a hitelezők] mind mozgolódni kezdenek bélyeges papírjaikkal (1906 Mikszáth Kálmán C3138, 10) | keresztlevéllel felszerelt bélyeges folyamodásukat (1933 Századok CD58) | bélyeges okmányait (1936 Illyés Gyula 9274124, 299).
1a. ’(posta- v. ellenérték lerovását igazoló illeték)bélyeggel, ill. ennek használatával kapcs.’ ❖ A mostani bélyeges időkben […] minden hirlapszám kiállitása kettős költségbe kerül (1859 Vasárnapi Újság CD56) | jól belemártotta paczienseit a bélyeges, perköltséges ingoványba (1894 Abonyi Árpád C0480, 120) | A bélyeges bérmentesítés kezdete Magyarországon az osztrák bélyegkiadás megjelenésével esik egybe (1985 Király Tibor CD52).
2. ’azonosítás, megkülönböztetés stb. céljából (tulajdon- v. márka)jeggyel megjelölt’ ❖ ónból való béllyeges itszés [!] korsótól (1782 Magyar Hírmondó C0270, 373) | hiteles billagos vékát (1892 Ágai Adolf C0545, 42) | bélyeges fegyencek (1938 Dsida Jenő CD01) | Iváncon a király billogos ökrei közül […] egyet az ivánci Takach Máté két fia ellopott (2000 Benczik Gyula CD36).
2a. (rég) ’vmilyen külső jeggyel, jellegzetességgel megbélyegzett, kül. sebhelyes 〈test(rész)〉’ ❖ ha töbſzör-is reá bizná az Iſten az ördögre, hogy illyen pofon vágáſokkal intse-meg az embereket, […] több billyeges ortzákat látnánk (1774 Vajda Sámuel 7365003, 108) | miként magyarázzam Bal rendelésemet … Mint vezessem tollam bélyeges kezemmel (1785 Czirjék Mihály ford.–Dorat C1235, 92) | az Osmanok azt tartyák, hogy a’ természet a’ bélyeges testbe bélyeges lelket botsátott (1788 Decsy Sámuel C1381, 70) | [a gonosz ösztönök] lárvákba takarván béllyeges arczaikat, jobban látszottak ivadni [= szaporodni] mint az előtt (1805 Verseghy Ferenc C4441, 143).
3. bélyeges vmivel (kissé rég) ’vmivel, kül. vmely (hátrányos, rossz) tulajdonsággal mint bélyeggel rendelkező, ill. azzal meghatározott, megjelölt’ ❖ A’ ki nyomdokába nem lép … avval béllyeges, hogy el-kárhozik (1773 Faludi Ferenc C1665, 39) | A’ nyomtatásbeli hibákkal béllyeges Könyveket meg ritkítja (1806 Mátyási József C3066, 43) | beszéde tartalmas s határozott, hangja erővel s önbizalommal bélyeges (1837 Szemere Bertalan C3942, 148) | [némely szavak] a szenvedő’ végződésével bélyegesek: mi megmutatja, hogy ezen szók, mint fő- és melléknevek [összetartoznak] (1838 Kis János¹ ford.–Blair C2659, 125) | atya által saját gyermekén elkövetett gyilkossággal bélyeges hely (1844 Tóth Lőrinc C4307, 53) | a „testvérgyűlölési átokkal” bélyeges ember „fáj a földnek” (1965 Tóth Dezső CD53).
4. ’erkölcsileg (szélesebb körben) megvetett, megbélyegzett 〈személy, csoport〉’ ❖ minden vólt jó Tsászárok’ neveket egy kerék gyrre fel lehetne írni, a’ többi mind bélyeges vólt (1778 Faludi Ferenc ford. C1666, 77) | bélyeges gazember (1841 Pesti Hírlap CD61) | bélyeges lázadókat (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | még csak öt év előtt is Kiss József ugyanaz volt, aki ma, de nagy része […] azoknak, akik ma ünneplik, akkor még kívülállónak ítélte őt a nemzet szeretetén, olyanoknak bélyeges társaságában, kik még ma sem igen számíthatnak ünnepeltetésre (1908 Ignotus CD10) | A Bach-korszakban a német polgárság gyanússá, bélyegessé lett a nemesség s általában a magyarság jelentékeny részének szemében (1965 Németh G. Béla CD53) | bélyeges, meghurcolt, üldözött emberek (1996 Magyar Hírlap CD09).
4a. (kissé rég) ’szégyenletes(nek tartott), a közösség által elutasított, megvetett 〈tevékenység, magatartás〉, ill. az ezt eredményező 〈elítélés〉’ ❖ illy képtelen tselekedetével … billeges szégyent süt Gróf Uram a’ homlokára (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 187) | [Dugonics András regényeiben] minden, a mi fényes, minden, a mi nemes: – magyar; minden, a mi bélyeges, minden, a mi nemtelen – idegen (1894 Széchy Károly CD55) | Döme nem ismert mentséget ama zsaroló prókátoroknak, kik e nemes mesterséget bélyegessé tették (1926 Babits Mihály C0698, 178) | eltaszítja a polgári kényelmet és megélhetést, s inkább választja a bélyeges különállást, mint a nyugodt elhamvadást (1927 Földi Mihály CD10).
5. (rég, ritk) ’(meg)határozott, egyértelmű’ ❖ Az olyan ítéletek […], melyekbenn a’ mennyiség nyilvánn ki van téve, Bélyegeseknek (Definita) mondatnak (1812 Ercsei Dániel C1616, 103) | Napoleon nem szólott, de olly bélyeges mozdulatot tőn (1835 Athenaeum C0015, 831).
Vö. CzF. bélyegės, bélyegėsen; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. bélyeg; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.