bélyegez ts ige 8b1 

1. ’(posta)bélyegzővel (le)pecsétel’ ❖ A’ minap egy újságot olvaſtam, a’ mellybl kiláthattam, hogy az újságok most mind billegezve legyenek; de ſzükséges volna, hogy az igazság billegjét is reá nyomnák (1803 Gaal György C1779, 29) | a levelek borítékait a feladás helyén nem német vagy deák, hanem mindenkor magyar nevével bélyegezzék (1832 Deák Ferenc CD51) | [nem adnak] semmit az ollyan igazságlevélre, melly bélyegezve nincsen (1851 A Falu Könyve C1667, 17) | [az asztalfiókban] ó toll s rágott ócska szár, bélyegzett bélyeg (1909 Babits Mihály 9014020, 59) | [a postai hivatalnok] reggeltől estig különféle leveleket és pénzutalványokat bélyegez (1985 Grendel Lajos 1060003, 342).

1a. (tárgy n. is) ’〈beérkezési v. távozási időpontot〉 munkahelyen bélyegzőórával rögzít’ ❖ Alig néhányan voltak, akik ötkor mentek el […]. Egy-két mérnökfajta is, azok nem bélyegeztek (1936 Hollós Korvin Lajos CD10) | Kidolgozza a nyolc órát az utolsó percig … mindig munkaruhában bélyegez (1949 Szabad Nép szept. 1. C4872, 1) | Elég sok a „rejtett késés”, amikor […] hét órai munkakezdésnél sikerül még 6,58-at, 6,59-et bélyegezni (1962 Népszabadság nov. 2. C4814, 6).

2. ’égetés, festés v. benyomás által (márka)jellel v. (tulajdon)jeggyel ellát(, és így megjelöl) vmit’ ❖ [a gyolcs] a maga honnja tzímerével vagyon béllyegezve (1782 Magyar Hírmondó C0270, 770) | [eleinte a magyarok] nyakba kötött billegő eszközökkel jegyezték marháikat … Azután kezdettek reá sütött vassal billegezni (1791 Főldi János C2555, 174) | minden fa bélyegezve levén, erről ráismernek (1869 Orbán Balázs 8340010, 139) | [a dugókon] tüzes vassal volt billogozva a magyar állam neve (1929 Krúdy Gyula C2836, 112) | [ötvösjegy:] próbabélyeg, amelyet a céhmester bélyegzett a tárgyba a minőség ellenőrzésének bizonyítékaként (1981 NéprajziLex. CD47).

2a. (kissé rég, átv is) ’megszégyenítő büntetésként bélyeggel megjelöl vkit’ ❖ mind körmön font bonyikok, és akasztó fával bélyogzott gaz emberek voltak (1817 Czövek István ford. C1238, 323) | Hajdanta a gonosztevőket és gályarabokat is bélyegezték, még pedig a homlokon vagy a vállon (1893 PallasLex. CD02) | [Kenderessy András a parasztlázadás után] a maga jobbágyait tüzes vaskereszttel sorba bélyegeztette (1913 Márki Sándor CD55).

3. bélyegez vminek, vmilyennek ’tart v. (rendsz. súlyosan elítélő szóval) minősít vkit, vmit vmi(lyen)nek’ ❖ [a művelt polgár távol van] attól, hogy akárkit is állapotjáért megvetne, igazait irígy szemmel nézné, vagy a’ társaságban szükségtelennek, sőt éppen kártékonynak bélyegezné (1838 Beke Ince Kristóf 8543004, 7) | [Martinovics] röpiratát veszedelmesnek és lázítónak bélyegezte a kanczellária (1899 Vay Sarolta C4394, 182) | a növendékekről szóló naplóban Ida akaratosnak, makacsnak, csökönyösnek volt bélyegezve (1920–1921 Gárdonyi Géza C5322, 63) | a kuláknak bélyegzett nagybáty kuláknak bélyegezve tengődött a helyi téesznél (1999 Magyar Hírlap CD09).

3a. bélyegez vmivé, vmilyenné (vál) ’vmilyennek tartva vmivé v. vmilyenné minősít v. más minőségbe sorol vkit, vmit’ ❖ Tettbeli hibáink vagy érdemink bélyegeznek habár csak külsőképpen is jókká vagy rosszakká (1831 Wesselényi Miklós C4549, XIV) | engem erővel orvostanárrá bélyegeztek (1839 Tóth Lőrinc ford.–Sheridan C0453, 131) | azon dicső [események] … Martius 15-dik napját honunk történetének legnevezetesebb napjává bélyegezték (1848 Petőfi napjai C1573, 396) | [Görgey volt az, akit Kossuth] 1849 szeptember 12-i viddini levelében ország-világ előtt árulóvá bélyegzett (1933 Szekfű Gyula CD42) | Azok a formák, amelyek a munkatermékeket áruvá bélyegzik […] már a társadalmi élet természetes formáinak szilárdságára tettek szert (1948 Rudas László ford.–Marx C5061, 86) | a háború után egy budai pincéből a pesti bérházába visszaköltöző mérnököt nyugati imperialistává bélyegez saját egykori bizalmasa (1994 Új Könyvek CD29).

4. (rég) ’〈vmely szégyenletes(nek tartott) cselekedettel, magatartással, sajátossággal〉 erkölcsileg beszennyez, bemocskol vkit, vmit’ ❖ örökös gyalázattal bélyegzett élet (1793 Kazinczy Ferenc ford. 7088007, 20) | vetekedéssel bélyegzett érzés (1821 Katona József 8226022, 81) | [a házasságnak a katolikus egyházjog szerint érvényes, újbóli megkötése] előtt elhalt atya törvénytelenség mocskával bélyegezett gyermekeinek sorsa nagyon szomorú (1833 Kossuth Lajos összes munkái CD32).

4a. bélyegez vmivel ’vmilyen (negatív) jelzővel illet, ill. (negatív) fogalommal azonosít, így gyakr. vádol, szégyenbe hoz, bemocskol vkit, vmit’ ❖ Mást gyalázattal béllyegezni, fárasztani, terhelni (1803 Baróti Szabó Dávid C0813, 183) | [Párizsban] népzendülés üte ki, melyet […] revolúció névvel bélyegezni nem lehet (1831 Kazinczy Ferenc 7163032, 567) | szerettem volna ráütni minden ostoba, csúfondáros szájra, mely a menyecskeszóval bélyegezni akart valakit (1910 Ady Endre C0533, 86) | a hazafiság bizonyítéka számba megy másokat hazafiatlansággal bélyegezni (1945 Schöpflin Aladár 9590004, 84) | az újkereszténység vádjával könnyen és opportunusan bélyegező [inkvizíció] (2000 Anderle Ádám CD58).

5. (rég) ’〈vmely tulajdonság, magatartás〉 jellemző vonásként meghatároz vkit v. vmit’ ❖ De már Keretsényit a’ félsz billegezte (1777 Kónyi János C2731, 17) | A’ lángészt […] az is bélyegzi, hogy míg más ovakodva lép, nehogy törvénybe ütközzék, ő szabadon ’s erőltetlenül mozog a’ korlátok között (1837 Vörösmarty Mihály 8524426, 7) | Az ó görög iskolát egyszerűség bélyegzi (1839 Nagy Elek C3241, 8) | [Reguly] tanulmányait teljesség és mélység bélyegzé (1868 Toldy Ferenc 8481019, 297) | [a szó uralkodása] bélyegzi Kaffka Margit előadása módját (1912 Schöpflin Aladár CD10).

5a. (rég) ’tulajdonságait, jellegzetes jegyeit meghatározva leír, bemutat, jellemez vkit v. vmit’ ❖ Ezek körülbelül azon fővonalak, melyekkel Dumas művének egyik fő characterét bélyegezte (1837 Vörösmarty Mihály C4539, 107) | Elhagyjuk itt lelkes szerzönket, hogy a’ legujabban Éjszakamerika’ tartományaiban divatozó két fogházi javító rendszert röviden közelebbről bélyegezhessük (1839 Figyelmező C0153, 70).

6. (rég, ritk) ’〈vmely cselekedet〉 megerősít, megpecsétel vmit’ ❖ a szenvedélyes szavakat őrjöngő csókok bélyegezték (1869 Jókai Mór CD18).

Ö: fel~, felül~, le~, meg~.

ÖU: át~.

Sz: bélyegezetlen, bélyegzet.

Vö. CzF. bélyegėz, bélyegzėtt, bélyegző; ÉrtSz.; TESz. bélyeg; ÉKsz.; SzT. ~, bélyegezett; ÚMTsz.