béllyeg (3B2) l. bélyeg

bélyeg fn 3B2  béllyeg, billeg (/nyj) , billog (/nyj)

1. ’postai küldemények bérmentesítésére szolgáló, a rajta feltüntetett pénzértéket képviselő, rendsz. fogazott szélű, enyvezett hátú kis nyomtatvány; postabélyeg’ ❖ a másfél krajcárt, amibe a postai szétküldés kerül! […] Az már micsoda igazság is volna, hogy […] egy szépen olvashatón kinyomott […] hirlapért másfél krajcárt sokaljunk! […] nem hiszem, hogy a bélyeg még csak meg is tizedelje az olvasó közönséget (1857 Vajda János 8503090, 158) | tízkrajczáros bilyog (1886 Jókai Mór C2334, 378) | a póstás tíz grajcár ráfizetést kért. Mer aszongya nehéz a levél … – No mondok, hát csak küldje is vissza, hagy ragasszon rá a Barcsa még egy billogot (1907 Gárdonyi Géza C5321, 150) | „Honnan küldhették?” „Nézd meg a bélyegen a pecsétet.” (1964 Domahidy Miklós 1035002, 364) | levelekre bélyeget kell ragasztani (2000 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’bizonyos díjak, illetékek lerovására, ill. annak igazolására szolgáló hasonló kivitelű értékcikk, kül. illetékbélyeg’ ❖ A bélyegilleték, melynél fogva csak azon okmányok, számlák és nyugták birnak kötelességgel, melyek a szükséges bélyegekkel vannak ellátva (1883 De Gerando Antonina 8099006, 191) | A díjnok hamisította a bélyeget. Az okmánybélyegek aránylag könnyen hamisíthatók és ugyan ki vizsgálja azokat? (1913 Babits Mihály 9014130, 137) | beragasztották a bélyeget a biztosítási igazolvány bélyeglapjára (1947 Szabad Föld jún. 29. C1537, 2) | [az önéletrajzot], miként a 30 filléres, ráragasztott bélyeg is mutatta, valamilyen hivatalos célból [írták] (1989 Temesi Ferenc ford.–Patai 2039009, 24) | Magyarországon 1997-ben bevezették az alkalmi munkavállalói […] könyvet. Az ide beragasztott bélyegek segítségével a […] munkáltató lerója a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterheit (1999 Magyar Hírlap CD09).

1b. (kissé biz) ’LSD-vel átitatott papírból való, postabélyegre, matricára emlékeztető képecske, amelyet kül. gyerekek kábítószerre szoktatásához használnak’ ❖ a 617 fiatal közül csak 32-en írták fel az ismert drogok listájára a bélyeget (1994 Magyar Hírlap CD09) | óvodásokat beetetni macilacis kábszeres bélyeggel (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. (kissé rég) ’iraton, lapon, borítékon stb. hitelesítés, azonosítás, igazolás céljából elhelyezett jel, ábra, írás, ritk. az ehhez haszn. bélyegző’ ❖ szakasztott illyen bélyog van ütve […] az én Dissertátiómra (1820 Beregszászi Nagy Pál¹ C1051, 51) | Minden egyes zacskón rajta a pénzt megszámláló hivatalnok neve, odapecsételve a bank billogával (1872 Jókai Mór C2282, 167) | [a pénztáros] felmarkolja a megsemmisítő bélyeget, ráöklözi [a váltóra] (1886 Timon Sándor C4164, 73) | a lap alsó felén kék festékkel oda volt nyomva egy cifra bélyeg, hogy „Spitz Ödön jogász” (1920 Móricz Zsigmond C6293, 6).

2a. (/Tört) ’(ipari) terméken elhelyezett, a készítőre, gyártóra, ill. származási helyre utaló (márka)jel’ ❖ most már másutt is kéſzitnek Hollandiai papiros formára papirost, mellyet nem jósága, hanem tsak bélyege által lehet amattól meg külömböztetni (1796 Decsy Sámuel 7442006, XLVII) | egynehány külföldi gyárnok, hogy a zayugróczi posztógyárt, mellynek versenyétől fél, rosz hirbe hozza, silány posztót és más kelméket utánzott zay-ugróczi bélyeg alatt drága pénzen szerteszét árul (1846 Hetilap CD61) | külföldi gyár bélyege (1902 Gárdonyi Géza C1843, 9) | Az I A monogramos bélyeg Pozsonyban tégelyen, ugyanott, valamint Hainburgban és Hohenauban edényfüleken [mint régészeti leleteken fordul elő] (1980 Gömöri János CD52).

2b. (/Népr) ’a tulajdonosra utaló ismertetőjegyként a háziállat vmely részébe festett, tetovált, nyomott v. égetett jel, ill. az ehhez haszn. bélyegzővas’ ❖ Lovat billyegébül Könnyü meg-esmérni (1785 Zechenter Antal ford.–Anakreón C4570, 71) | [babonából] a billogozásnál minden birkának egyet kell tekeriteni a fülén […] aztán a billog-nyelén keresztül kell ugratni (1858 Jókai Mór C2273, 43) | [a] külföldi származású állatok a származási országot és a behozatal idejét feltüntető szabályszerű tetovált bélyeggel látandók el (1934 Állategészségügyi törvények és rendeletek 1051003, 115) | A sertéseken rendszerint nem alkalmazták a bőrbe égetett jegyeket (bélyeg, billog) (1999 Magyar néprajz CD47).

2c. (/Tört) ’kínzásként, ill. megbecstelenítő büntetésül ember bőrébe égetett azonosító jel; stigma’ ❖ bélyeget sütnek a váltóhamisitó karjára (1853 Kemény Zsigmond 8235027, 133) | egyenként tüzes vassal bélyegzik meg a rabokat, mint a barmokat szokás. […] a bélyeget a nyaktő alá, a hátgerinc legfelső csigolyái fölé ütötték (1892 Ballagi Aladár 8025001, 32) | izzó vassal égettek bélyeget a rabszolgára, aztán tintát öntöttek a sebhelyekbe, hogy a felírást feltűnőbbé tegyék (1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford. CD1205) | Az ókorban a test felszínére égetett bélyegeket nevezték stigmáknak, melyekről messziről fel lehetett ismerni a szökött rabszolgát, az üldözöttet (1986 Csepeli György 1029002, 81).

3. (rég) ’sérülés (heges) nyoma, sebhely, ill. ember (arc)bőrén elhelyezkedő anyajegy v. ahhoz hasonló folt’ ❖ meg mutatá nékik a’ ſeb helyt melyly jobbik ſemén vala, értekezvén tlök, vólna e ilyly bélyeg fiok’ szemén (1778 Faludi Ferenc ford. C1666, 209) | Szerentsés Anya vagy; örvendezhetſz nagyon Hidd-el; nem más, hanem nagy bajnok leſz ebbl; Ki-tetſzik ſzívére rajzoltt kard bélyegbl (1793 Gvadányi József 7125013, 3) | a gazda ragad egy fejszét, az ajtót berontja, feleségét úgy megverte, hogy azután is látszott a bélyege (1823 Fogarasi Sámuel 7109011, 267) | e folt az arczon tündököl, Mint szépség bélyege (1841 Honművész C5234, 312) | homloka tiszta és magas, s bizony semmi bélyeg rajta (1877 Jókai Mór CD18) | Nekem is tele a pofám ilyen karmolás bélyegével (1882 Jókai Mór C2299, 89).

4. ’vki jó hírének, hírnevének csorbulását, v. elvesztését okozó, a társadalom, közösség (rendje) által elutasított, szégyenletes(nek tartott) tulajdonság, es. jelenség, ill. (vkiről szélesebb körben elterjedt,) erkölcsileg elmarasztaló vélemény, ítélet’ ❖ k tartsák magoknak a’ balgatagságnak bélyegét, a’ mellyet Pindarus reájok-sütött (1773 Rájnis József 7201007, 80) | gonosz bélyeg van nyomva nevedre; Mert nemzettagadó kész vagy gázolni rokonvért (1823–1824 Vörösmarty Mihály C4534, 192) | szerelme, mit vall im Oront iránt, Nem bélyeg önre, nem gyaláz meg engem? (1869 Szász Károly² ford.–Molière C3173, 76) | Ó szégyen a szavakra, amelyekkel bélyeget tudnál ejteni a női nem dicsőséges asszonyára! (1918 Móricz Zsigmond C3217, 64) | A megesett lány gyakran egy életen át viselte az elítéltek bélyegét (1982 Lux Elvira 1099001, 23) | Ha rámsütik az elmebaj bélyegét, akkor nekem többé már nincs ilyen, hogy normális, nyugodt családi élet, feleség, gyerekek (1989 Fel a kezekkel! 1024023, 379).

5. ’vminek a felismerését, azonosítását lehetővé tevő (ismertető)jegy, ill. ilyen jegyek által tükrözött jelleg(zetesség)’ ❖ [a természet vizsgálása] ezen imadandó Felségnek characterét vagy Béllyegét és az ö Tulajdonságait-is minden felé szemlélteti mi velünk (1775 Sófalvi József ford.–Sulzer C3751, 182) | minden magasabb rendü költő bélyegét süti azon müvészetnek művére, melly egy szebb korral hizeleg (1839 Nagy Elek C3241, 16) | Ott feküdt az ifju, alig élve, mozdulatlanul, arcán a halál bélyegével (1884 Szentpály Janka C3964, 142) | az új század egyéni bélyegét nem nyomta rá sem az emberekre, sem a szokásokra (1899 Vay Sarolta C4393, 447) | [Krúdy Gyula] erősen érezhető Mikszáth-hatás alatt kezdett irni, aztán a Bródy-féle, pongyola impresszionizmus ütötte rá bélyegét (1924 Benedek Marcell 9042004, 71) | Az otthonról idegesen, feldúltan elrohanó felnőtt és gyerek egész napjára rányomja bélyegét a nap kezdetének alaphangulata (1981 Popper Péter 1122001, 63) | a címerábrák rendszertani bélyegei (1999 Szegedi László CD58).

5a. (Biol is) ’egyedekben v. azok csoportjában (genetikusan) rögzült (megkülönböztető) jegy, élettani, alkati, viselkedésbeli stb. tulajdonság, jelleg’ ❖ az Aszszonyoknak emlöit mint velek született billyeget nem a’ gyermekek nevelésére [adta a természet?] (1783 Győrffy József¹ ford.–Holberg C1967, 108) | más a forró égöv alatti lakos bélyege, más a földsark szomszédságában létezőé (1839 Athenaeum C0018, 8) | [az erszényesekre jellemző] fogazat adja az igazi rendszertani bélyegeket (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Finnország északi és északkeleti részeiben a lappos bélyeg is számottevő tényezőként jelentkezik (1937 Zsirai Miklós C4981, 95) | Az „élő kövületekre” ősi, évmilliók óta alig változott anatómiai bélyegek a jellemzők (1969 Urania állatvilág ford. C6210, 360) | ebben a kötetben hat morfológiai bélyeg (rügy, levél, virág, termés és mag, csíranövény, kéreg) alapján lehet egy-egy növény azonosságát meghatározni (1997 Új Könyvek CD29).

5b. (birtokszóként) (rég) ’vmi lényegének, bizonyos meghatározó v. jellegzetes vonásainak hű mutatója, tükre, szobra’ ❖ Te a’ baráti hűségnek Példája és béllyege (1804 Csokonai Vitéz Mihály C1320, 314) | Arczád légyen a’ mindég ép Egészség’ hív billegje (1828 Uránia C0421, 166) | a mai aerának Móricz Pál a bélyege (1877 Ábrányi Kornél² C0521, 80).

6. (rég) ’vminek a meglétére, bekövetkeztére, okára utaló, azt jelző jelenség, esemény, körülmény’ ❖ [könnyek], ti leg igazabb billyegei a szives indulatnak (1776 Németh Antal¹ C3320, 9) | véghetlen közönyünk egyik bélyege ama körülmény is, hogy a magyar szinügy még mindig nélkülözi a szaklapot, melyet áldozatok árán is fentartani a magyar szinművészet becsülete is követelné (1870 Vajda Viktor 8505002, 107) | a szegénység bélyege, a piszok és penész rajta volt a falakon és minden tárgyon (1886 Gozsdu Elek 8159002, 182).

6a. (rég) ’vmit megerősítő, bizonyító tett, cselekedet, tulajdonság’ ❖ Mise mondatik, a’ melly Tett fogadásomnak béllyege lészen örök (1777 Baróti Szabó Dávid C0823, 213) | [a] szerződés Anglia és Francziaország megerősitése által visszavonhatatlanná lön, melly bélyeg azt minden további … vitatások ’s feszegetések alól felmenti (1832 Jelenkor C0223, 111).

Ö: adó~, emlék~, hírlap~, illeték~, káin~, levél~, okmány~, portó~, posta~, számla~, szégyen~, tagdíj~, takarék~, válasz~.

UB: -automata.

ÖU: marha~, szív~.

ÖE: ~árjegyzék, ~átalány, ~díj, ~hamisítás, ~jegy, ~jel, ~kereskedés, ~kereskedő, ~kiállítás, ~metszés, ~pénz, ~ritkaság, ~szakértő, ~törvény.

Sz: bélyegtelen.

Vö. CzF.; ÉrtSz. ~, billog; TESz.; ÉKsz. ~, billog; SzT.; ÚMTsz.