bemér ts ige 1b6

1. (Műsz, Távk, Kat) ’vminek a távolságát, pontos hely(zet)ét műszerrel megállapítja’ ❖ képet készítünk a tulsó oldal meredek sziklájáról ugy, hogy a képen a bemért fixpont is rajta legyen (1894 PallasLex. CD02) | Bemértünk egy vadászrepülőt, amely egészen Peresztegig lekanyarodott, rá is lőttünk (1945 Soproni Szemle CD52) | A felnőtt politikusok dolga, hogy bemérjék béketűrésük határait [ti. a diákokét] (1995 Magyar Hírlap CD09) | bemért pontok (1997 Magyarország földje CD05) | [sikerült] tízméteres pontossággal bemérni [az üldözött szaúdi milliárdos] műholdas telefonját (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. ’vmely normának, szabványnak való megfelelés szempontjából méréssel ellenőriz vmit’ ❖ Az üzemanyag metanoltartalmát is csak azért nehézkes pontosan bemérni, mert rendkívül illékony, s a mintavétel, valamint a szállítás során valamennyi elpárologhat belőle (1994 Magyar Hírlap CD09) | a bemért Opel Astra […] minden paramétere azonos volt a gyárival (1996 Magyar Hírlap CD09) | Magyarországon is sokszor találtak már doppingot a táplálékkiegészítőkben, ezért a sportolók csak a sportkórház laboratóriuma által bemért készítményeket fogyaszthatják (2000 Magyar Hírlap CD09).

3. ’〈folyadékot v. egynemű tárgyakból álló tömeget〉 űr- v. súlymértékkel megmérve vhova betölt, beönt, behelyez’ ❖ a’ tojást valami gabona mertékkel [!] mérikbé (1801 Benkő Ferenc C0957, 20) | mit bemértünk [ti. répát] inkább több mint egy mázsa (1857 Széchenyi István C3885, 634) | Hűvösön szedték [a virágot] és beszállították a hűvös hodályba, ahol mindjárt bemérték és átvették (1941 Veres Péter 9771013, 88) | a 11. kémcsőbe bemértem 0,2 ml-t a vizsgált vizeletből (1997 Természet Világa CD50).

3a. (rég) ’〈kicsépelt gabonát〉 megmérve behord vhova’ ❖ felszóratta a gabonát a szérűkön, be is mérte (1853 Jókai Mór CD18) | 1816-dik esztendőben csupán zabot többet mértek be 120.000 mérőnél (1859 Vas Gereben C4361, 113) | A szórás végeztével a tiszta búzát, a tokos búzát és az ocsút bemérték. A búzát kocsin vitték be (1954 Ethnographia C6300, 414).

4. (biz) ’vminek az értékét, mértékét stb. becsléssel megállapítja; felbecsül, felmér’ ❖ nehéz bemérni, hogy a szülői mosoly, tekintet, kérdés, simogatás vagy ütés egy adott helyzetben […] mit jelent a gyereknek (1978 Buda Béla 9073001, 224) | A hízelgő előre „beméri”, hogy mekkora a hízelgés célpontjának önbecslése (1986 Csepeli György 1029001, 54).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, bemért; ÚMTsz.

bemér tárgyas ige 1b6
1. (Műsz, Távk, Kat)
vminek a távolságát, pontos hely(zet)ét műszerrel megállapítja
képet készítünk a tulsó oldal meredek sziklájáról ugy, hogy a képen a bemért fixpont is rajta legyen
(1894 PallasLex.)
Bemértünk egy vadászrepülőt, amely egészen Peresztegig lekanyarodott, rá is lőttünk
(1945 Soproni Szemle)
A felnőtt politikusok dolga, hogy bemérjék béketűrésük határait [ti. a diákokét]
(1995 Magyar Hírlap)
bemért pontok
(1997 Magyarország földje)
[sikerült] tízméteres pontossággal bemérni [az üldözött szaúdi milliárdos] műholdas telefonját
(1998 Magyar Hírlap)
2.
vmely normának, szabványnak való megfelelés szempontjából méréssel ellenőriz vmit
Az üzemanyag metanoltartalmát is csak azért nehézkes pontosan bemérni, mert rendkívül illékony, s a mintavétel, valamint a szállítás során valamennyi elpárologhat belőle
(1994 Magyar Hírlap)
a bemért Opel Astra […] minden paramétere azonos volt a gyárival
(1996 Magyar Hírlap)
Magyarországon is sokszor találtak már doppingot a táplálékkiegészítőkben, ezért a sportolók csak a sportkórház laboratóriuma által bemért készítményeket fogyaszthatják
(2000 Magyar Hírlap)
3.
〈folyadékot v. egynemű tárgyakból álló tömeget〉 űr- v. súlymértékkel megmérve vhova betölt, beönt, behelyez
a’ tojást valami gabona mertékkel [!] mérikbé
(1801 Benkő Ferenc)
mit bemértünk [ti. répát] inkább több mint egy mázsa
(1857 Széchenyi István)
Hűvösön szedték [a virágot] és beszállították a hűvös hodályba, ahol mindjárt bemérték és átvették
(1941 Veres Péter)
a 11. kémcsőbe bemértem 0,2 mlmilliliter-t a vizsgált vizeletből
(1997 Természet Világa)
3a. (rég)
〈kicsépelt gabonát〉 megmérve behord vhova
felszóratta a gabonát a szérűkön, be is mérte
(1853 Jókai Mór)
1816-dik esztendőben csupán zabot többet mértek be 120.000 mérőnél
(1859 Vas Gereben)
A szórás végeztével a tiszta búzát, a tokos búzát és az ocsút bemérték. A búzát kocsin vitték be
(1954 Ethnographia)
4. (biz)
vminek az értékét, mértékét stb. becsléssel megállapítja; felbecsül, felmér
nehéz bemérni, hogy a szülői mosoly, tekintet, kérdés, simogatás vagy ütés egy adott helyzetben […] mit jelent a gyereknek
(1978 Buda Béla)
A hízelgő előre „beméri”, hogy mekkora a hízelgés célpontjának önbecslése
(1986 Csepeli György)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, bemért; ÚMTsz.

Beállítások