agyonfojt ts ige 4a3

1. ’megfojt, megfullaszt’ ❖ a’ lélekzet’ vételeket magok magoknak a’ nyelvek által meg-akadályoztatják és magokat agyon-fojtják (1799 Kováts Mihály ford.–Hufeland C2783, 70) | a’ grádics és ez az ármányos mente majd agyon fojtanak (1823 Kisfaludy Károly 8242033, 132) | [a gazda] a hizott sertést […] kötéllel folytaná [!] agyon (1877 Falusi Könyvtár C0150, 31) | [a kard aranymarkolata] bur férfiut ábrázol, a kit az angol leopárd agyonfojt (1900 Budapesti Hírlap nov. 28. C0055, 5).

1a. (átv is) ’〈ölelésével, csókjaival〉 túlságosan szorít vkit’ ❖ [a prókátort] a’ kapitány […] ölelgetéseivel agyon nem fojtotta (1802 Miklós sógor ford. C3103, 62) | Ha más természet az öreg, felugrik és összevissza csókolja, agyonfojtja a szeretetével ezért a gondolatért (1896 Sziklay János C4014, 91) | [dacol] azzal, a mi sokszor agyonfojtja ölelésével a maga bálványát (1915 e. Baksay Sándor C0735, 168).

2. ’〈vmely érzelmet, eszmét stb.〉 elfojt, elnyom, nem enged érvényesülni’ ❖ mi-módon fojtsam agyon Lobbantt barom tüzedet (1790 Kazinczy Ferenc C1505, 42) | ha búd támad – Borban fojtsad aztat agyon! (1858 Szokoly Viktor C4049, 103) | [a valóság] polyp-karjai csak az ezredévek viharaiban érlelt és megedzett eszméket nem tudják agyonfojtani! (1900 Ady Endre C0534, 253) | Lehetetlen valamely országot alkotmányosan kormányozni, ha a betü agyon akarja fojtani az életet (1903 Budapesti Hírlap szept. 24. C4691, 2).

agyonfojt tárgyas ige 4a3
1.
megfojt, megfullaszt
a’ lélekzet’ vételeket magok magoknak a’ nyelvek által meg-akadályoztatják és magokat agyon-fojtják
(1799 Kováts Mihály ford.Hufeland)
a’ grádics és ez az ármányos mente majd agyon fojtanak
(1823 Kisfaludy Károly)
[a gazda] a hizott sertést […] kötéllel folytaná [!] agyon
(1877 Falusi Könyvtár)
[a kard aranymarkolata] bur férfiut ábrázol, a kit az angol leopárd agyonfojt
(1900 Budapesti Hírlap nov. 28.)
1a. (átv is)
〈ölelésével, csókjaival〉 túlságosan szorít vkit
[a prókátort] a’ kapitány […] ölelgetéseivel agyon nem fojtotta
(1802 Miklós sógor ford.)
Ha más természet az öreg, felugrik és összevissza csókolja, agyonfojtja a szeretetével ezért a gondolatért
(1896 Sziklay János)
[dacol] azzal, a mi sokszor agyonfojtja ölelésével a maga bálványát
(1915 e. Baksay Sándor)
2.
〈vmely érzelmet, eszmét stb.〉 elfojt, elnyom, nem enged érvényesülni
mi-módon fojtsam agyon Lobbantt barom tüzedet
(1790 Kazinczy Ferenc)
ha búd támad – Borban fojtsad aztat agyon!
(1858 Szokoly Viktor)
[a valóság] polyp-karjai csak az ezredévek viharaiban érlelt és megedzett eszméket nem tudják agyonfojtani!
(1900 Ady Endre)
Lehetetlen valamely országot alkotmányosan kormányozni, ha a betü agyon akarja fojtani az életet
(1903 Budapesti Hírlap szept. 24.)

Beállítások