bepisál tn ige 1a (durva)

’〈személy〉 vizeletét ruhájába, ill. fekvőhelyére ereszti; bevizel’ ❖ Az asszony veszi észre, hogy [az öregúr] bepisált. – Nővér, nővér! – szalad ki a folyosóra (1985 Grendel Lajos 1060004, 425).

Vö. ÉrtSz.

bepisál tárgyatlan ige 1a (durva)
〈személy〉 vizeletét ruhájába, ill. fekvőhelyére ereszti; bevizel
Az asszony veszi észre, hogy [az öregúr] bepisált. – Nővér, nővér! – szalad ki a folyosóra
(1985 Grendel Lajos)
Vö. ÉrtSz.

Beállítások