bepucol ige 1a (biz)

1. ts ’〈falfelületet〉 vakolattal bevon; bevakol’ ❖ bepucol ts. i. ’bevakol, kijavít’ (falat) (1957 Szegedi szótár C6400, 143) | [az öreg malom] központi csarnokát rendbe hozták, s az épületet kívülről is bepucolták (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. tn ’iszkolva, sietve bemegy, betakarodik vhova’ ❖ Mikó esteledett, mindenki pucolt be az erdőbe, nádasba (1957 Néprajz és Nyelvtudomány C6729, 195).

Vö. ÉrtSz.; TESz. pucol; ÉKsz.; ÚMTsz.

bepucol ige 1a (biz)
1. tárgyas
〈falfelületet〉 vakolattal bevon; bevakol
bepucol ts.tárgyas i.ige ’bevakol, kijavít’ (falat)
(1957 Szegedi szótár)
[az öreg malom] központi csarnokát rendbe hozták, s az épületet kívülről is bepucolták
(1997 Magyar Hírlap)
2. tárgyatlan
iszkolva, sietve bemegy, betakarodik vhova
Mikó esteledett, mindenki pucolt be az erdőbe, nádasba
(1957 Néprajz és Nyelvtudomány)
Vö. ÉrtSz.; TESz. pucol; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások