beruház ts ige 4a

1. (tárgy n. is) (Közg v. Pénz is) ’〈pénz(összege)t〉 vmely jövedelmet, hasznot ígérő üzlet, vállalkozás stb. létrehozására, ill. állóalapjainak pótlására, működtetésére v. fejlesztésére fordít(va leköt)’ ❖ az ősi jószágba beruházott vagyon mindenkor azokat illeti, kik azon ősi jószágokban örökösödnek (1838 Figyelmező C0152, 244) | [a színházigazgató kötelezve lesz] évenkint 5000 ftot ruházni be a szinpad tatarozására (1858 Vasárnapi Újság CD56) | 1991 végére a hazánkban beruházott 2,5 milliárd dollár értékű külföldi tőke mintegy fele amerikai befektetés (1992 Hernádi András–Szanyi Miklós 2017004, 30) | A német vállalat a találgatások szerint az Egyesült Államok magazinkiadói piacán, a professzionális információs szektorban, valamint a zeneiparban kíván beruházni (2000 Magyar Hírlap CD09).

1a. (tárgy n. is) (kissé vál) ’〈munkát, szorgalmat, (anyagi) áldozatot stb.〉 vmely jövőbeni eredmény, haszon elérése érdekében befektet vmibe, vállal’ ❖ nyers termesztményeinkbe idegen kéz ruházza be müszorgalmát (1846 Hetilap CD61) | énnekem nincs kisleányok [balerinai] talentumába beruházandó havonkinti száz forintom (1888 Jókai Mór CD18) | [a szülők] a társadalom számára hasznos tevékenységet végeznek, mert beruháznak a jövőbe: gyermeket vállalnak! (2000 Országgyűlési Napló CD62).

2. (rég) ’〈gazdaságot, vállalkozást, lakást stb.〉 a működ(tet)éséhez, ill. fejlesztéséhez szükséges eszközökkel, felszerelésekkel ellát’ ❖ [az alföldi uradalmak] terjedelmesek, azonban nincsenek eléggé beruházva (1851 Kemény Zsigmond C2605, 110) | Midőn az ember földén megjelent, Jól béruházott éléskamra volt az (1863 Madách Imre C2953, 206) | [Honter János] a bázeli egyetemről haza jövén, az ott szerzett készletekkel ruházta be [Brassóban létesített] nyomdáját (1896 Hellebrant Árpád CD44) | egy-két kisebb-nagyobb birtokot is vásárolt, azokat munkával s szakértelemmel beruházta, gyümölcsfákat honosított s nemesített (1921 Tersánszky Józsi Jenő CD10).

3. (ritk) ’〈fejlesztést, ill. új létesítményt〉 befektetési céllal megvalósít’ ❖ ha csak 20 mértföld utat lehet ezen öszvegbül [ti. 60 000 forintból] évenkint készitni, […] ezen 20 mértföldnyi utat hol és melly hatóságokban ruházzuk be, s azok közt minő arányban oszoljék el az évi tőke? (1848 Széchenyi István CD1501) | [a vállalat] magas műszaki színvonalat képviselő gépeket ruház be, hosszú távra kialakítva profilját (1985 Szántó István CD52) | [egy osztrák cég] egy 15 millió schillinges golfpályát kíván beruházni (1991 Országgyűlési Napló CD62).

4. (rég, átv is) ’ruhával (hosszabb időre) ellát vkit’ ❖ [a töltés] ki-zöldellet ágokkal magát bé ruházta (1799 Magyar Kurír C0336, 206) | ötven forintért beruházzuk magunkat. (De hova tesszük a rengeteg ruhát?) (1885 Mikszáth Kálmán CD04) | [az előleget megkapva] abban a nyomban beruházta az egész családot. Ilyenkor szokta megvenni a hat pár cipőt, a ruhára valókat (1939 Móricz Zsigmond 9462031, 268).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

beruház tárgyas ige 4a
1. (tárgy n. is) (Közg v. Pénz is)
〈pénz(összege)t〉 vmely jövedelmet, hasznot ígérő üzlet, vállalkozás stb. létrehozására, ill. állóalapjainak pótlására, működtetésére v. fejlesztésére fordít(va leköt)
az ősi jószágba beruházott vagyon mindenkor azokat illeti, kik azon ősi jószágokban örökösödnek
(1838 Figyelmező)
[a színházigazgató kötelezve lesz] évenkint 5000 ftforintot ruházni be a szinpad tatarozására
(1858 Vasárnapi Újság)
1991 végére a hazánkban beruházott 2,5 milliárd dollár értékű külföldi tőke mintegy fele amerikai befektetés
(1992 Hernádi András–Szanyi Miklós)
A német vállalat a találgatások szerint az Egyesült Államok magazinkiadói piacán, a professzionális információs szektorban, valamint a zeneiparban kíván beruházni
(2000 Magyar Hírlap)
1a. (tárgy n. is) (kissé vál)
〈munkát, szorgalmat, (anyagi) áldozatot stb.〉 vmely jövőbeni eredmény, haszon elérése érdekében befektet vmibe, vállal
nyers termesztményeinkbe idegen kéz ruházza be müszorgalmát
(1846 Hetilap)
énnekem nincs kisleányok [balerinai] talentumába beruházandó havonkinti száz forintom
(1888 Jókai Mór)
[a szülők] a társadalom számára hasznos tevékenységet végeznek, mert beruháznak a jövőbe: gyermeket vállalnak!
(2000 Országgyűlési Napló)
2. (rég)
〈gazdaságot, vállalkozást, lakást stb.〉 a működ(tet)éséhez, ill. fejlesztéséhez szükséges eszközökkel, felszerelésekkel ellát
[az alföldi uradalmak] terjedelmesek, azonban nincsenek eléggé beruházva
(1851 Kemény Zsigmond)
Midőn az ember földén megjelent, Jól béruházott éléskamra volt az
(1863 Madách Imre)
[Honter János] a bázeli egyetemről haza jövén, az ott szerzett készletekkel ruházta be [Brassóban létesített] nyomdáját
(1896 Hellebrant Árpád)
egy-két kisebb-nagyobb birtokot is vásárolt, azokat munkával s szakértelemmel beruházta, gyümölcsfákat honosított s nemesített
(1921 Tersánszky Józsi Jenő)
3. (ritk)
〈fejlesztést, ill. új létesítményt〉 befektetési céllal megvalósít
ha csak 20 mértföld utat lehet ezen öszvegbül [ti. 60 000 forintból] évenkint készitni, […] ezen 20 mértföldnyi utat hol és melly hatóságokban ruházzuk be, s azok közt minő arányban oszoljék el az évi tőke?
(1848 Széchenyi István)
[a vállalat] magas műszaki színvonalat képviselő gépeket ruház be, hosszú távra kialakítva profilját
(1985 Szántó István)
[egy osztrák cég] egy 15 millió schillinges golfpályát kíván beruházni
(1991 Országgyűlési Napló)
4. (rég, átv is)
ruhával (hosszabb időre) ellát vkit
[a töltés] ki-zöldellet ágokkal magát bé ruházta
(1799 Magyar Kurír)
ötven forintért beruházzuk magunkat. (De hova tesszük a rengeteg ruhát?)
(1885 Mikszáth Kálmán)
[az előleget megkapva] abban a nyomban beruházta az egész családot. Ilyenkor szokta megvenni a hat pár cipőt, a ruhára valókat
(1939 Móricz Zsigmond)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások